A szervezet felvett egy ügyvédet a rendező bírósági védelme érdekében
A fő könyvelő, az ügyvéd vagy a személyzet tisztviselői helyzetének hiánya nem meglepő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szervezet nem vezet számviteli nyilvántartást, nem védi érdekeit a bíróságon, vagy nem felel meg a munkaügyi jogszabályoknak. Végtére is, e célból szerződéses alapon külső szervezetek vagy állampolgárok vehetnek részt. De vezető nélkül jogi személy általában nem létezhet. Valójában az igazgató felelős minden olyan dolgon, ami a cégnél történik. És ha valamit elfelejtett, valahogy figyelmen kívül hagyta, valaki nem ellenőrizte?
A törvény megfoghatatlan: feladata gátlástalan végrehajtásához a fejnek adminisztratív és néha büntetőjogi felelősséget kell viselnie. Nos, ha a cég jogi szolgáltatással védi az ügyvezető igazgató érdekeit. És ha nincs ilyen szolgáltatás? Megfelel-e a szervezetnek figyelembe venni az igazgatóknak a számvitelért és az adóbevallásokért bérelt ügyvédi szolgáltatásokért fizetett költségeit? Ezek a költségek olyan jogi költségeknek minősülnek-e, amelyek megtérítik a folyamat veszteseit? Ezekre a kérdésekre a válasz a javasolt cikk.
számvitel
2. bekezdés PBU 10/99 „Költségek a szervezet” kifejezés arra utal, hogy a költségek kerülnek elszámolásra, különösen, ami csökkenti a gazdasági előnyök a szervezet eredményeként a rendelkezésére álló eszközök (készpénz, egyéb ingatlan). A 3. lépésben a cím PBU olyan esetek, ahol a hajlam az eszközök (azaz, a fizetés megfelelő költség) nem áramlik. Ez a lista van zárva, és nem tartalmaz olyan kizáró el nem ismerése költségek a számviteli, mint az elidegenedés az alapok a szervezet javára alkalmazottai (emlékeztetünk arra, hogy rendelkezései alapján Sec. 43. LC RF a fejét munkaszerződés).
Ezenkívül a PBU 10/99 16. pontjában rögzítették a könyvelési költségek elszámolásának feltételeit:
- az eszközöket meghatározott szerződéssel, a jogszabályi és szabályozási aktusok követelményével, az üzletforgalom szokásaival összhangban értékesítik;
- a költségek összegét meg lehet határozni;
- a szervezet meg van győződve arról, hogy egy adott művelet eredményeként gazdasági előnyei csökkennek.
Véleményünk szerint ha a szervezet úgy döntött, hogy bírósági ügyvédjének érdekeit képviseli, anélkül, hogy az utóbbit felszólította volna a költségek megtérítésére, a jogi szolgáltatások fizetése költségtérítéssel jár. Végül is a fenti feltételek mindegyike teljesül: a szolgáltatási szerződés, amelyben az értéküket meghatározták, annak a társaságnak a nevében kötötték meg, amely önként vállalta vezetőjének érdekeinek védelme terhét.
Úgy véljük, hogy a szervezeti költségek a jogi szolgáltatásoknak a próbaidőszak alatt és a vállalat termelési tevékenységei során kifizetett jogi szolgáltatásainak kifizetéséhez nem közvetlenül kapcsolódnak. Ezért a 4. pont rendelkezései alapján 11 PBU 10/99 más kiadásokra vonatkozik.
A fent említett PBU 18. pontjának értelmében a szóban forgó szolgáltatások (a HÉA nélkül) a szerződés által nyújtott költségeit a beszámolási időszak egyéb kiadásaiban kell elszámolni, amelyben a szolgáltatásokat nyújtják. És ezeknek a költségeknek a kifizetése általában nem számít. A szolgáltatásnyújtás tényét a releváns dokumentumok is megerősítik, például a jogi szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződést, az átvételi és kézbesítési aktust.
Szerint a para. 15 PBU 10/99 egyéb költséget jóváírásra a nyereség és veszteség a társaság (kivéve, ha jogszabály vagy a számviteli szabályok írnak elő más sorrendben). Ezért az utasításoknak megfelelően alkalmazásáról szóló „egyéb bevétel és ráfordítás” számlatükrét ügyvédi díjak költségeit meg kell jelennie a terhelési számla 91 (alszámla 91-2 »egyéb költségek«), valamint a hitel a számlák a szolgáltatóval, mint a számlák 60 " Szállítókkal és vállalkozókkal kötött megállapodások ", 76" Különböző adósok és hitelezők települései ".
Adóbevallás
A nyereség adó szempontjából felmerülő költségek egy szervezet eljárásával összefüggésben a választottbíróság (beleértve a képviselője a díj), lehet részének tekinthető összefüggő költségek a termelés és értékesítés, vagy felismerni a nem-működési költségek. És hogy e költségcsoportok közül melyik tartalmazza a kapcsolódó költségeket, az adófizető maga dönt. Ezt a jogot a 4. sz. Az adótörvény 252. cikke.
Tehát, pp. 14 cikk 1 cikk Az adótörvény 264. cikke előírja, hogy a jogi és információs szolgáltatások költségei az egyéb termelési költségekhez kapcsolódnak. És sem ez a normák, sem más közvetlenül nem határozza meg, hogy mely szolgáltatások jogszerűek.
Az 1. cikk 10. Az adótörvény 265. cikke pontosabb. Meghatározza, hogy a nem működési költségek (azaz a termeléshez és az értékesítéshez közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységek végzésének költségei közé tartoznak a bírósági költségek és a választottbírósági díjak.
A bírósági költségek listája (ezek az Orosz Föderáció APC 101. cikkéből fakadóan a bírósági költségek részét képezik) a művészetben szerepel. 106 az Orosz Föderáció AIC-jének. A választottbírósági eljárás során a következőkre terjednek ki:
- szakértőknek, szakértőknek, tanúknak, fordítóknak fizetendő összegek;
- a helyszíni bizonyításfelvételhez kapcsolódó költségek;
- az ügyvédi díjak és a jogi segítséget nyújtó egyéb személyek (képviselők);
- a jogalanynak a társasági jogvitákról szóló értesítés esetén felmerült költségei (amennyiben az ilyen értesítést a törvény biztosítja);
- Az ügyben részt vevő személyeknél felmerülő egyéb költségek.
Ne felejtsük el, hogy mind a termelési, mind a nem értékesítési költségeknek meg kell felelniük a C1. Az adótörvény 252. cikke. - gazdaságilag indokolt, dokumentált és felmerült a jövedelemtermelést célzó tevékenységek keretében.
A szóban forgó költségeket dokumentáló bizonyítékokkal az adófizetőknek általában nincsenek problémái. Ismételjük meg: a jogi szolgáltatások nyújtásáról szóló szerződés, az átvételi elismervény, a fizetési dokumentumok tanúsítványa megerősítheti őket. De e költségek gazdasági érvényességével nem minden olyan egyszerű.
jogtudomány
Az ügy anyagának tanulmányozása után a bírák megállapítják, hogy a szervezet és a jogi társaságok közötti jogi társaságok közötti megállapodás megkötésre került. Azonban a megnevezett szerződésben érintett ügyvéd valójában nem a társaságnak, hanem annak igazgatójának nyújtott szolgáltatásokat. Ezért a választott bírók úgy döntöttek, hogy a vitatott költségek nem kapcsolódnak az adóalany termelési tevékenységéhez, ezért azokat nem szabad bevételi adózási célokra felvenni az általános gazdasági költségeikbe.
Egy konkrét példa
Tehát az ügyvédek szolgáltatási díjazásának költségeinek elszámolására vonatkozó jogszabályok alapján, amelyet a szervezet a vezető érdekeinek védelme érdekében vonz, azt a következtetést vonhatjuk le: a könyvelés során ezeket a költségeket figyelembe lehet venni az adóban. Ebben a tekintetben az adófizetők e könyvelési költségek elismerésekor állandó különbségek vannak.
Szervezet (a vevő) aláírt egy szerződést egy tanácsadó cég (vállalkozó) a jogi szolgáltatások nyújtása, amely szerint a művész vállalja, hogy képviselje az érdekeit az ügyfél a vizsgálat szervek, nyomozó, bírósági, közigazgatási és más szervek, valamint más formában is jogi segítséget a vezetők és az alkalmazottak szervezet. E szerződés keretében a Vállalkozó készített panaszt kiszabására vonatkozó döntés közigazgatási által kiszabott büntetést az adóhatóság, hogy a rendező a cég nem CCP használatát öt üzletek és érdekeit képviselte az utóbbi a bíróság általános hatáskörű. A bizonyítvány alapján a jogi szolgáltató szervezet elfogadása és át a számlájára az ügyvezető díjazás összege 10 000 rubelt. beleértve az ÁFÁ-t is, 1.525 rubel.
A megvásárolt szolgáltatásokra vonatkozó HÉA megfizetésére a szervezet a 19-5 alszámlát használja. A jövedelemadó számításait a 68-1, ÁFA - 68-2 alszámlán kell elszámolni.
Pont szerinti. 4PBU 18/02 „elszámolása jövedelemadó szervezetek” állandó különbségek érteni bevételek és kiadások képező számviteli eredmény (veszteség) a jelentési időszakban, de nem veszik figyelembe, amikor meghatározzák az adóalap jövedelemadó, mint a jelentési és nyomon követési számviteli időszakok. N., 7. PBU cím eredő állandó különbözet megfelel állandó adókötelezettséget (PNA), amely az adó összegét, amely növeli a jövedelemadó összegét nyereség a vizsgált időszakban. PNO, a szorzata állandó különbség a megállapított adókulcs, elismert szervezet által a beszámolási időszakban, amelyben a különbséget.
A szervezet számviteli nyilvántartásaiban a következő bejegyzések kerülnek bejegyzésre.
Alternatív megközelítés: a vesztes féltől megtérítjük a jogi költségeket
Az Art. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 15. §-a szerint az a személy, akinek a jogát megsértették, teljes kártérítést követelhet a neki okozott veszteségekért (hacsak a törvény vagy a szerződés másként nem rendelkezik). A veszteségek ebben az esetben különösen a gazdasági jogalany által a jogsértés helyreállítása során felmerült költségeket értik. Ezek magukban foglalhatják a bíróságot képviselõ vonzott ügyvédek javadalmazását.
16. cikke a polgári törvénykönyv előírja, hogy az okozott károkat jogalany eredményeként az illegális tevékenységek (tétlenség) az állami szervek vagy tisztségviselők (beleértve a kiadvány nem felel meg a törvény nem normatív jogi aktus jellegétől) téríti meg az Orosz Föderáció vagy az alattvalók. 35. cikk Az adótörvény, a normák kapcsolatban meghatározott okozott károkat a gazdálkodó szervezeteknek, a jogellenes tevékenységek (döntések) az adóhatóságok (ezek tisztviselői).
Mint látható, az úgynevezett jogi normák nem hozott létre semmiféle korlátozást elszenvedett vagyoni képviseletének költségeit érdekeit a személy, akinek a jogot megsértették, a jogellenes tevékenységek állami szervek. Azonban az Art. 110 APC RF kimondja, hogy a költségeket a reprezentatív díjakat felmerült az a személy, akinek javára a fogadott bírói cselekmény, a választottbíróság vissza kell téríteni a többi részt vevő személyek esetében, ésszerű határokon belül.
Összeférhetetlen üzlet
A kerületi választottbírók álláspontja. A szervezet szerződést írt alá a jogi szolgáltatások nyújtása, amely szerint az ügyvéd köteles jogorvoslattal szabtak ki a fejét a vállalat több mint három tucat döntéseket közigazgatási büntetés megsértése deviza jogszabályok az Orosz Föderáció. Az ügyvéd sikeresen megbirkózott a feladattal: a megbízások többségét a szervezet igazgatójának cselekvései miatt adminisztratív bűncselekmény miatt megszüntették. Ennek eredményeképpen az ügyvédi szolgáltatásért fizetett társaság fellebbezést nyújtott be a bírósághoz az állami szerv ellen indított keresettel, hogy kártérítést fizessen az Orosz Föderáció kincstárából. Mindhárom esetben az adóalany biztosította a választottbírák támogatását.
Szerint a bírók úgy működik, mint a hivatalos szerv a jogi személyt kell tekinteni, mint jár a jogi személy, beleértve szerezni képzett jogi segítséget kihívást a döntések a szövetségi szerv a végrehajtó hatalom. A bírák hangsúlyozták: a vállalat igazgatója, amely annak végrehajtó testülete, nem tekinthető egyedülállónak a cégtől elkülönítve. Így a társaságnak a közigazgatási felelősségre vonhatóságával kapcsolatos döntések elleni fellebbezéssel kapcsolatban felmerült jogi költségei a társaság veszteségei, amelyek a vesztes fél kártérítéséül szolgálhatnak.
Véleményünk szerint a következtetés nagyon ellentmondásos. A vizsgált ügyben elfogadott jogi aktusokból látható, hogy az általános joghatósággal rendelkező bíróság nem volt a tárgyaláson részt vevő társaság. A panaszokat a társaság igazgatójának nevében nyújtották be, amelynek jogait megsértette az állami szerv jogellenes cselekedetei. Ezért volt az igazgató, aki a peres eljárásban részt vett, és költségei (és nem valaki más) megtérítés alatt állnak.
A bíróság megnyerte: mi a számlával?
És mi van az adókkal? Véleményünk szerint amennyiben a választottbírósági eljáráson belül a szervezet kártérítést kapott a vesztes fél veszteségeiért az igazgató védelme kapcsán, ezek a költségek a nyereségadó-célokból figyelembe vehetők. Ennek következtében ezekből a tranzakciókból származó adóköteles jövedelem nulla lesz (persze, ha a bíróság nem csökkenti az igényelt kártalanítás összegét).
Az 1. példában szereplő feltételeket csak azzal a különbséggel használjuk fel, hogy a bíróság a bírósági költségek megtérítésével részben teljesítette a szervezet követelését az adóhatósághoz. A társadalom arra törekedett, hogy összegyűjtse a vesztes féltől az ügyvédi díjat - 8,475 rubel. Azonban a bíróság csökkentette a kártérítés összegét 5000 rubelre.
A bírósági költségek, bírósági határozat alapján történő behajtás esetén, a szervezet figyelembe veszi a 76-os alszámlát.
Ennek eredményeként a különböző nagyságrendű elismerése jövedelem formájában a költségek megtérítését a mérleg (napján a bírósági törvény) és az adózás (napján hatályba lépése a bírósági törvény) szervezet alakult egy adóköteles átmeneti különbözet. Ez egyenlő a könyvelésben elszámolt egyéb bevételek összegével. Ez a különbség halasztott adókötelezettséget (IT), amely elszámolása a hitel számla 77 „Halasztott adó” a levelezés a terhére figyelembe 68-1 (p. 12. 15. PBU 18/02). Mivel az adóköteles átmeneti különbözetek rendezésre kerülnek, az IT-t visszafizetik (18. bekezdés PBU 18/02).
A társaság vezetőjének jogsértő jogának helyreállításához kapcsolódó költségeket a társaság veszteségei bíróság elé tárják. Ezért a szervezetnek jogában áll figyelembe venni ezeket a költségeket a nyereségadó-célból. A PML szolgáltatásainak átvételi igazolásának aláírásakor keletkezett összeg a bírósági aktus kibocsátása napján visszavonásra kerül.
A szervezet számviteli nyilvántartásaiban a következő bejegyzések kerülnek bejegyzésre.
Tehát a jelenlegi jogszabályokból és igazságszolgáltatási gyakorlatokból következtetni lehet: a szervezet adókötelezettségének az ügyvédi szolgálatnak a bírósági tisztviselő érdekeit képviselő ügyvédi szolgáltatásainak kifizetésére való felismerése aligha fog megjelenni. Mindazonáltal van esély arra, hogy ezeket a költségeket az állami szervtől gyűjtsék, ha az ügyvéd megnyeri a pert. Ebben az esetben figyelembe kell venni a nyereség adóztatása, az érintett ügyvédi díj fizetésének költségei és a bírósági költségek megtérítéséből származó nem működő bevételek számításba vételének módját.