A csapadékot a ketrec (Lena Stassov)
Milyen csodálatos. // Hogyan érzékenyen .// // alig hallható az üveg mögött öntött hó // És ágyba / És lásd: // határtalan nyári reggel .// Sleep csirkéknek a por arany, // Sleep legyek a verandán szemüveg // az emberek alszanak: // One - alatt a kocsi, // Tovább - egy régi vágású kocsi, // és a harmadik, // azt hiszem // alatt fekszik egy terebélyes tölgyfa // szerencsére mosolyog álmában, és a madarak // // ül a kezét. (Rossz pihenés)
Az ember különböző képzeli magát. Eugene Blazheevsky - mint ez - alszik egy fa alatt egy madár ül a kezét. És természetesen - a nyár! Született déli ítélve. Azért jött, hogy Moszkvában, miután Leonid Zorin (és a alteregója a Pokrovsky Gates), a déli város, a szőlő, a szaga az olaj és a tenger, mért a keleti életforma, nem felel meg a körét és a lázadó impulzusokat a szláv lélek.
... És folyt lane, villogó oldalán, gép, // és a naplemente lángolt a tenger felett, a sivatagi Bagrov. // szaga volt a gáz és a klór, és behízelgő illata egér // feljelentések szellő mély .// Baku udvarok és veranda lógott, hogy pontos legyek - fából fürtöket, // És, kezében egy cigarettát a szájzug rugalmatlan, // Az öreg csizma szegezett kis szögek // és ott volt ez kopogás rendszeresség és a kedvesség .// és tér volt, kék az ég sűrű volt, és éjszaka // Boulevard suhogó platán, állt a sorban, // és a kéz a kéz keres egy egyszerű érintés, // és dörömböl szív, és úgy tűnt, hogy az ujjai ki. (First Love)
A nagymamája, tanítványa Repin, sportos fiatalember, aki játszott a város focicsapata, örökölt érdeke festmény, tiszteletben tartva a családok, és a vágy, hogy visszatérjen Oroszországba. De később. És mégis.
Egy olyan kis ország, ő lesz visszatérő később különböző módon figyelembe véve a kapcsolatukat. Csakúgy, mint kapcsolatait Oroszországgal.
... az iszlám,
Tól dashbashnyh ügyek,
A helyi élet,
Alien szláv,
Határozottan akart menekülni.
és a forgalmazott
külföld
Egy idegen országban. (Tartományi monológ)
Blazheevsky jött Moszkvába, és belépett a Nyomdaipari Intézet. Ő belépett a körbe a költők és művészek. A második fele a 60-as években, a csökkenés az olvadás mindig tartott hasonlóság „versek idő”, adta a platform fiatal és merész hangok és visszaküldésére megállt. Még tartott a költészet felolvasások, összegyűltek az emlékműnél Vlagyimir Majakovszkij. Ez még mindig lehetséges, hogy állapítsa meg magát. Később költői meghatározása olvadás 60s gyakorisága idézet válik „tankönyv”:
... egy jó ideje. Ordynka. Taganka. // Ország pihent, mint egy részeg bányász // galamb ült a bank jel, // És a nyugodt birodalmi sátorban. // És a világ, fáradt a világ tüzek, // nevetni és rózsa vasárnap megkérdezett // És ahelyett, hogy a szokásos szó „elvtárs” // Te kiáltott: „Hello, öreg!” // És nyár pihe, nem tudva, a mólón // Parrilla, beszorult egy üres tok, // És énekelni tengerentúli sziréna hangzott: //
Fiesta. bikaviadal. krupié. kabaré. // És ez még mindig kell elszegényedett szabadság? - // Egy üveg bor, a beszélgetés reggelig. // És ne feledjük a hatvanas évek - // Iron aranykora az ország.
... A csecsemő, nem törekszik a hasonlóság,
Forgalmi utolsó pillantást az erdő -
Erre a lehetőséget, hogy fizetni csak egy töredékét
Igen vad üresség az ég. (Chick)
A kezdeti érzés „nem törekszik a hasonlóság.” És még ... Call formájában ciklus versei „A hadsereg Notebook”. Blazheevsky volt az első a '70 -es évek elején hangosan beszélni kezdett a szovjet hadsereg, és a legendás legyőzhetetlen, nem a ritmust bravúr indulók -
Ha viszel // És Mars hajtottuk egy tulok-cart, mikor // // A szabad változtatni halvány bőr c / b, // ha átalakítjuk a szolga // bagoly arcát // gép, és teszi a hatalmat a borda // Emberek // szürke katonák // Amikor időm futott // Destiny felét, különben // És anya hóvihar felvert // Minden nevetés szánalmas sírás // Ezután forrás szétválogatás, // megjelenő válogatott hely, // Hit mint a hagyma, // Tekintettel a hadsereg zenekar ...
Azt írta nem csak a kapcsolatot az ember és a laktanyába, a valós dolgok állása - a visszaélés régi időzítő.
... őrmester Shalaev dohányzik, és nevet .// érzés // Mi vicc sikerül, // És ezen kívül egy hóvihar söpör .// repül a sötétben a lámpa alatt // // A flow hasonlít egy hiúz .// repül / / és ott - a horizonton // - // // Burn mérgező hulladékok rendkívül épületek Togliatti, // és a függöny az ég, hogy megzavarja és baljós .// és Peter Soroka Soloveevich // ez áll egy széken, // és a szem, // teljes egészében üvegből készült, tükrözött // // az egész körét a szennyeződés // szinte állatok // piercing elviselhetetlen félelem. (Peter Soloveevich Negyven)
Megírta a dezertálás, mint kísérlet arra, hogy fenntartsák méltóság:
... Úgy volt, hogy elkapjon egy pattanásos tinédzser // // // A kék ing és nadrág külföldi .// // Sétáltunk elkapni a nagy ember, aki a mi titkos // // gyötrelem és emberi gyávaság // aláásták menekülni .// és mi fogott egy lelki társ, // nem értik még, // és nem Shmelev, // és maga fogott - // Slaves hódító laktanya // // és futott, és sírt, és elmenekült // ... // itt diffúz fogás nem lett volna képes, // De a ló, // // Mi ugratta a szabadságát messziről // szívességéből és vissza, és a lábak // // // és testi izmos hajsza folytatódik négy! // Milyen ló // És mi áldás rd, // és dicséretet a parancsnok a készüléket. // És volt szökésben, és figyelembe megelőzte // // A parancsnok irodájába, ahol enni // // // fogak magát csukló ... (Shmelev)
Kapok kiesett a ketrecben ismét // Egy tiszta vas fulladás .// Akárcsak az alkalmi répa // A kezében az, aki hátba a fegyvert .// Mégis a sárgarépában a tétel, // aki nem tudja a bölcsőtől: // Shooter lő sárgarépa nem akar, // de felkapta a gyermeket, és megette. // És a sors, sőt, nem .// A sötétben az emberi istállók // én márkás négyzet tábla // Ahol égett figyelmetlen „felesleges” .// nem kell ettől Kamcsatka - Moszkva, // Nem alkalmazható és a helyén kórus // mivel nem akar olyan lenni, mint te, // De nem tudok -, mint a szél, vagy a tenger ...
Költészetében Eugene Blazheevsky - abszolút tradicionalista. Költő, törekszik a harmónia. És az alakja és értelme versei - teljes és tökéletesen működik. Soulful, finom és precíz műszerekkel. Takarékosan, fenntartott és még átvitt értelemben. És tele nemcsak a mélység a nyitás. Ez történik, és ez az egyik igazi csodája költészet - mind a Szentírásból belőle minden, hogy annyi képes figyelembe. És visszatérve, olvassa el új értelmet. Szerint a barátok, néhány verset írt az évek során. Ragyogó Szonettkoszorú „Őszi Road” ( „Úton a Zagorszk”) - tíz éven belül. Nem csak a „Őszi Road” szerelmi líra Blazheevskogo általában tulajdonítható, hogy a szabványok a műfaj.
A jellemző a poétika Blazheevskogo - a blank verse legpontosabban zeneileg kántálta, hogy tartják rím.
Később a költészet különbözik progresszív dráma, szinte Tiutchev „Mindkét lejtőin napjainkban szeretjük gyengéden babonás ...”
A nap jött és fonnyadt,
Mivel a találkozó rövid.
Lila járás által elkoptatott hó -
Gryaztsoyu talpunk.
"Ne, - suttogva - nem Vinis ..."
Tehát elengedte magát,
Mintha nagy párkányon
Laza kézzel elengedte.
Vagy ez - éles hangon egy előjel és végrendeletét:
Versekben Blazheevskogo nem egyensúlyozás őrült játék metaforák, egy érett megértése az élet és keserű. És a szerelem, a féltékenység és az önzés kinőtte. Ott és erotikusan árnyalt dalszövegek, erős, izgalmas, érzéki és minden Blazheevskogo - drámai. „Később észre, hogy egy mesés ajándék ...” Az utolsó levél (Farewell, szerelmem, törölje a könny ..), Obsession (Talán mindez ostobaság, de miért nem tudok betelni veled.), Moszkva emlékezés (A világ ahol reggel nem ébred reméljük ablakban box ...)
És az a tény, hogy úgy érezte - először, Isten -
Freedom, amely egyenértékű a folyó:
Feküdj le, és szemléljük a hajnal a bőrön
És az első gerenda változó mennyezeti ...
Csak ebben a pillanatban a szenzoros limit
A szegény kis szoba, közel a Moszkva-folyó ...
Aztán nem, akkor a Föld a testtel
Ez - ahogy a labda a szál - kéznél. (Tsvetaeva, Hlebnyikov, és Rilke.)
Fekvő és szezonális Blazheevskogo vázlatok, mint ceruza rajzok, tiszta tiszta vonalak, nem lágyított akvarell, olaj nem súlyozott. És szinte mindig személyre szabott. A valóság megadott érzés ...
Inkább egy kicsit becsípett, // felnyúlt egy barátommal Pipe //, és egy sört egy bódé // tól klubok, paraszt nagy .// Inkább lásd a pillantás // Egy lány ül a téren, // test a szalag harisnya // Ahogy a fény megpillantotta az ajtón .// én inkább látni a jégen // zúdítva Kyle swing .// érzem a szagát az olvadékvíz, // mint sebzett vad - a kutyát. (Spring)
Mi betűrím - „A körök a legnagyobb paraszt”, „csíkok a test harisnya!” Ez a zene született a fejét, le valahonnét.
Az egyszerűség kedvéért a költői nyelv Blazheevskogo - Nagy egyszerűség. Közvetíteni a mélység és a szépség a tapasztalat nélkül támaszkodva a dekoratív részleteket. Ez az egyszerűség a klasszicizmus. Reformátorok a vers nem könnyű - törés a kanonokok, szükség van rájuk bizonyítani, hogy az új forma egy új minőségi fejlesztés helyett leértékelődése. Végtére is, „A cél a költészet - a költészet” - mondta Puskin. Nem új művészeti forma, megjelenő romok. Ezért tartja a hagyomány - a probléma sokkal bonyolultabb. Különösen szinten által meghatározott elődei. „Nehéz Letters orosz. A tanárok jó ez ... „**
Az én generációm - születettek a késő 40-es úgynevezett Blazheevsky elveszett:
Mi - néhány elveszett ember. // Mi eltévedt a háztáji kertben // és szórakoztató könnyedén gyerekeknek - // Rajongói édességek és limonádé ... // Ha rájövünk, hogy a füvet a kertben // friss csak a negyede az év, // Mi lehet az egyetlen helyes / / a másnaposság, de a bölcs szabadságot .// szabadságot kicsinyes aggályok // szabad élni a lélek és a szemek // szabadság nélkül élni pénteken és szombaton // szabad élni, mint szeretnénk magunkat .// vagyunk a kertben feküdt a fűben hab, // Port - egy üvegben // Mivel a levél - a palackban // olvasása és inni! És hagyja, hogy egy idegen mód // Ne lélegezzük be a tiszta fej ... (Vasziljev)
Nem érzem, mintha a ellenzői! De az a tény is - együtt a hivatalos irodalom létezett hivatalosan. Tehetetlen, reménytelen, lüktetett a férfi saját kiadói, a dissidu alkoholizmus ... „Van egy szűkülő élet a hurok” írta Leonyid Aronzon. Mi a 70 th keretében irodalom? Lenin díj Mikhalkov, Tikhonov Bartho, Bondarev, Shahinian, Melezh, Simonov, Andronikov, Markov, Chakovsky, Shukshina (postmortem). Két nemzetközi irodalmi díjak. Nobel - Alexander Szolzsenyicin, a Francia Akadémia - Gennagyij Aygi. Két „nyomtatható”. 1971-ben, röviddel azelőtt, hogy a haldokló eltávozott az Újvilágba, Alexander Twardowski, nem változtatja meg a hit, nem engedélyezett a sajtóban, de soha nem adja fel a holttesteket. Eugenia Ginzburg meghal, és Alexander Galich. Drowning a tóban Alekszandr Valentyinovics Vampilov. A sor „Ők harcoltak a haza” meghal Vaszilij Shukshin. Öngyilkosságot követ el Gennagyij Shpalikov Leonid Aronzon, Dmitrij Golubkov, Ilya Gabay. Emigrálni kényszerült Joseph Brodsky, Korzhavin Nahum Lev Losev, Alexander Szolzsenyicin, Szergej Dovlatov, Anatolij Yakobson, Ilya Rubin. Elpusztult a naptári Metropol, Viktor Vlagyimirovics Jerofejev és Jevgenyij Popov zárva a közös vállalat, hogy tiltakozzanak hagyja Vaszilij Aksenov, Szemjon Lipkin és Inna Lisnyanskaya. Ezt követően fél metropolevtsev emigrálni kényszerült ...
És én abban a házban élt, közel a páncél // ablak - a partíció, az ajtó - a mosdóba // között részegek között nyomorékok .// rubel és fél - az éjszakai .// nagy házakat ez a ház játék // staromoskovskogo - ellentétben . // szaga volt csípős, egy idős nő, piercing szegénység // .// éltem vadásznak, mint egy szökevény, // idő repült fejjel lefelé, // A hostess az ajtón kopogtató dühösen // Vékony kurva ököllel .// A sorsa a szomorú és ingatag // volt egy kép és a történet, // Mikor, mint egy anya a törékeny, // aludt áthajolva a WC, // vagy metánt a folyosón, kezében kotorászott // Háttér // szerinti fia sírt lánya, // Runaway rézkarc Goya .//. És én, aki szerette a henceg // és egy csomó, hogy nézd meg, // majd érezte, Uram, // Mi ez piszok fáj nekem, // Amit a seb egy másik ember megsebesült, // nem az ügyész, sem a bíró - // Anguish szörnyű szélén // ferde széle létezését. (1972)
A későbbi években, amikor a határok megnyitásával, valaki elhagyta Oroszországot, nem remélve, hogy egy „változás szele”. Blazheevsky magát elszigetelve a haza nem veszik figyelembe. És a barátok elveszett nehéz ...
Az utca Arkhipova // át a fagyos déli // // Elmúlt a zsinagógában egy zajos zsidó tömeg, // keresztül beszélgetések hagyva hamarosan // És én - passer - poveet // // // másik ember hite és mások megvetése /. /. És akkor azt fogja magyarázni az oka távozását annak // // // és beszélni emberi jog a szólásszabadság és a lélek // // A hit és a sors. //. És te ölelj viszlát, // És látom a sínek // // Ebben amelyek messze akkor // keresése és zavaros .// Ó, ez lesz a keserű úton. // És valahol // Néhány New York // ívelt sínek // Ahogy orra futók. // Nincs szabadság, // De van szerelem // Legalábbis ezek szürkületben Moszkva // Legalábbis ez aranyos orosz beszédet // Legalábbis a hazában szerencsétlen // Igen // Van szeretet - // Utolsó szeretem. (Egyéb) ***
Intonáció költészet Blazheevskogo vallomásos. Nem ijesztően frank néha Tsvetaeva, és tragikusan a vallomásos, az érzékeny vonalon, amelyen túl - csupasz. A kapcsolat a költészet és a fájdalom beszélt költők. Blazheevsky - úgy, hogy a szája Orpheus:
És megfordultam, bár sötét volt,
A hang és szelíd, és csendes.
És ez nem adható mindörökkön örökké
Ha látni az arcát Eurydice.
De ez nem egy gyenge cserben,
Nem ez a helyzet a vak önkény,
Egy titkos kapcsolat az én kézműves
A felesleges szomjúság és fájdalom.
Én inkább az arc nem, hogy íme,
De a kő a gyászban borzongás
Amikor elkezdek énekelni elveszett:
A keserű - a jobb énekelt. (Orfeo)
Visszhangos Tsvetaeva írt abszurd „egy olyan világban, ahol minden és TSS látó // Ha a anathemas, mind a töltések // - // Ha Passion rhinitis nevezett - sír!”:
idővel kapcsolatok Blazheevskogo furcsa.
Hogyan hívja az év, amikor a sör // találtam feledés és a vigasz // Egy asztal padokkal Extra // élettel erős méreg. // Még nem tudjuk, mi és miért, // A lakás tatár Dzhangir // ittam bort mahorochnom füst // kegyetlen rashristanny világ // Ha az átjáró // uralkodott az öklét, és a fejét cseng a pofon, // Hol felhős bár látszott a rendetlenség, és hal szaga // vidám nők .// .................. Hogyan címke, mint egy simogatás. // Mosatlan mint kör vendéglátás, // Csodálatos voltál. Ha // keresni a szótárban, akkor nem találja a másik melléknév .// Csodálatos voltál. // Bár furcsa otthon // aludtam, és sört ittunk a pincében, // De a fiatalok, mert // Az én-szor nem ugyanaz. (1972)
De a fiatalok halad. És jött az ötlet a véges élet. És az nem kimerültség.
Most, amikor el kell búcsúzni // A lelkiismeret és az elme, // Ne kérdezze vissza // Az ő kék börtönben .// Nem szükséges reménykedni titokban // Lunar Silver nyomvonal .// továbbra is az egyik alak, // a nevét, amely nem .//Ostalos Gorenje naplemente // távoli tengeri surf. // // süket maradt veszteség, hogy mi történik akkor .// mi történhetett volna // Togo hogy elhasználódott. // De nem, sajnos, szemtanú // Blind égési erők .// és fiatal - dolog, Lolita - // bólintott közömbösen lélek // Soshla mint jön ki a liftből Alien // // // Egy furcsa Floor.
Az egész huszadik század Blazheevsky értékelték a keserűség:
És még jó néhány évig
Ez maradt, mielőtt a század végére,
Milyen volt az egyik történet:
Suicide Man.
Öngyilkosság - nem szó szerint. Bár sok, túl sok az irodalomban a szovjet időszakban. Az átalakulás az emberek a többi. Az alkoholizmus.
Ha vodka édes, ha a lekvár lett keserű // - nem bor, hanem a szerencsétlenség féktelen Vankov és Máriás .// vakmerő részegség nem fog a magyarázatot, // De hogyan gondatlanul, nem lehet azt mondani ... (őszi út)
Bármilyen forma veszteség az emberi magát. Nem csoda, hogy az emberek írtak a tőke. Végtére is,
Az egyik csak a költő parancsolat
hogy a keleti és a nyugati,
Az északi és a déli -
üt
szemöldök
kor ő,
de lehet
homlokát század
ő -
embernek lenni. ****
De eljön az idő, láttam valamit veszélyes, halálos kultúra összeegyeztetni magam azzal, amit én nem tudtam. Egy interjúban azt mondta:”... Van, hogy őszinte legyek, annak ellenére, hogy az egész borzalom és a vérontás, szeretnék egy kicsit tovább maradni a huszadik században az ő megértése hagyomány, az esztétika és a szépség. Mi az, hogy jöjjön a következő században, az idegen számomra. " És megfordult mentálisan a múlt. Az arany pórus a 60-as, ahol „a jövőnket tegnap konvergált // - ment csendesen angolul."
Áldott memória, // elforgatott fordított .// Ön megbetegszik, // igen ritkán emlékszik .// rendezi hó hegy, // A gyermek látja a fényt. // // A természetes szelekció a fájdalomra nincs helye .// csak a memória a jó // Rólunk // Mi volt az utolsó, szeretet // Rólunk // // hogy több tartoznak, // Mintegy kedvenc hang, / / Rólunk // Mi volt a füst, füst Megmagyarázhatatlan // // ami drágább.
Halála után Eugene Blazheevskogo legjobb emlékeim barátok - Igor Melamed, Jurij Kuvaldina, Yefim Bershin, előszót a gyűjtemény Ivan Zsdanov és Jurij Kublanovskaya fejezet a könyvben: „A hang a hátsó” Stanislav Rassadina és „Stanzák a Century” Jevgenyij Yevtushenko, irodalmi cikkeket. És négy kis gyűjtemény, kiadott egy szerény forgalomban, már régóta ritkaság.
De a múzsa, megfigyelve az igazságot,
Úgy néz ki -, és hogy azt egyensúly
Itt van egy kis könyv
Kötet premnogih nehezebb. *****
Mély hálámat Igor Sunerovichu Melamed gyűjtésére „Monológ”.
__________________________________________
* Alexander Puskin (ebből Pindemonti)
** Boris Chichibabin (az orosz irodalomban Vers)
*** Ilya Rubin
**** Sofia Parnok (Az utolsó magány ...)
***** Afanasii Fet (könyv Tyutcheva versek)