A nitrogén-vegyület és a fém-
nitrogén-molekulák nagy szilárdságú, úgy, hogy sok a vegyületek endoterm; ha melegítjük elbomlanak elég könnyen. Ez megmagyarázhatja, hogy miért a világ elsősorban a nitrogén szabad állapotban.
Annak a ténynek köszönhetően, hogy a nitrogén van inert tulajdonságai a szokásos körülmények között nitrogén fém vegyületét fordul elő; reagál csak lítium-:
Normál hőmérsékleten a fém lítiumot elnyeli nitrogénatommal nitrogént lítium.
Hevítve, reakcióba vihető fémek és nemfémek, ahol a nitridek is képződik:
3 Mg + N2 → Mg3N2
2B + N2 → 2BN
Kémiai közömbösség nitrogén magas hőmérsékleten, vagy az elektromos kisülések eltűnik, és a gáz válik erőteljes, kialakítására képes egy állandó kapcsolatot. A legnagyobb gyakorlati jelentősége van ammónia vagy nitrid
hidrogénatom. Amikor melegítjük 1000 C. bór ég nitrogénatmoszférában, ezáltal egy bór-nitrid. A reakciót szilícium alacsony hőmérsékleten. A nitrogénvegyület fém az alábbiak szerint történik: a magnézium, stroncium és bárium éget nitrogénben egy melegítési hőmérséklet alatti vörös hő; vas és alumínium elnyelik nitrogénatom; keresztül nitrogénvegyületek képződött tórium, urán, neodímium, prazeodímium, cérium, szamárium, lantán. Tehát, ha a nitrogén-vegyület és a fém tárgya ammónia típusú, mert osztja ammónia hatására savak vagy víz (a vegyületek alkáli- és alkáliföldfém).Közvetlen szintézissel nitrogén fémekkel készített saltlike nitridek. Ezek bomlanak vízben vagy híg savak:
Ezek a válaszok megerősítik az eredete a fő aktív fém nitrid. Fém-nitrid, viszont úgy állítjuk elő, a fém atmoszférában ammónia vagy nitrogén. A kiindulási anyagok lehetnek halogenidek, oxidok, hidridek és az átmeneti fémek: