Olvassa el a könyvet Boszorkány Princess, szerző Vilar Simona Online Page 39 Online
nelyudskaya. Ezentúl ez poklikusha - Bolond, mi a szolgáltatás az ördög és más szesz, az erdő, amelyen keresztül kommunikálnak halandók fér. Ezért küldtek neki valamilyen okból. Tudnod kell, hogy mit akarnak, Miliute.
Drevlyanin remegni kezdett annyira, mintha most kezd verni a roham.
- Ó, ó, miért, sőt követelte. És csak egy kecske. Myutka jött és megkérdezte a hangja egy kecskét fejni a nem emberi erdő van szükség. Nyertünk, és kötve, várja ki lesz a kecske, és itt van. Nos szesz és nem jelent meg. És most ...
- Igen, neki egy kecskét, üzleti valahogy, - szegett Malfrida. - Kecske - üres. A lényeg, hogy egy éjféli erdő számunkra nem ment, nem összetörni.
- De hogyan megy? - Meglepett valakit Kmet. - Igen, mi. A chipek egymástól! Nézd, milyen Jarl Thorbjorn nemrégiben fonott sikerült.
- Valójában - még szórakoztatta Pretich. - Ez már nem volt.
- Bolondok! - aki ott volt korábban reagáltak Griden Stoyun. - Azt élőhalott drevlyan találkozott. Ez nem a kazárok füstölt, ez ijesztő.
- ijesztő és meaner Dire hazarina vagy besenyő őrült senki! - szinte megsértődött észre Pretich. - És ezek a gyerekek ... Loony nekünk valamit a félelemre?
Míg vitatkoztak, Miliute szinte futott sietett a pajtában, és húzta a kötelet daveshny kecskét. Ahhoz, hogy az egykori lánya nem mer közeledni, ő visszavonult, így a kecske, amely ostobán között árnyék és a fény, akkor egyfajta visszamenni erőltetett, de aztán poklikusha intett neki, és kecske kötelességtudóan feléje. A következő pillanatban a lány megragadta a szarvak, híresen dobott a válla fölött, és egyetlen ugrással a kecske eltűnt az erdőben. Még tűnt, mintha a fatörzsek szétoszlik halad meg. Ezután az erdőben valami beugrott, uhalo gyenge bleating kecskéket lehetett hallani messzebb, csendesebb.
- Minden, ami most nyugodj meg - mondta Malfrida. És megfordult, hogy a katonák, aki ott állt a nyitott szájjal a meglepetés: - Pihenj elég, ma már nem vagyunk zavart.
Igen, most megpróbál aludni. Kmet szorongatva a varázsa, nézni Drevlyansky erdő, ha elágazik a kezében. Csak tűz világít göcsörtös fatörzsek, és most nem látni. Vagy a tűz kialudt, vagy szétszórt tölgyek. És béres rohant közvetlenül dobja a láng előre kivágott fa. Az élő fény a láng nem olyan ijesztő volt.
Malfrida akart visszatérni a kunyhó Milutin, de hirtelen megdermedt, bámult rá nagy tető. A reflexió a tűz odaér gyengén, de a boszorkány-elől már látta, hogy az egész tető a füstös levegőt lyukak sorakoznak több mint negyven. Madarak szokatlanul csendes, mintha várna valamire. Támogatja [84]. azonnal nyilvánvaló. És Malfrida sietett, szinte fut be a házba.
Ott az első dolog, amit meglátott Olga, aki nemrég ment pihenni, és most ismét eljött, leült a kandalló kövek eltakarja. Csak alul a felső prodyhu ismertetett eltávolítására a füst.
- Ott, - Olga bólintott a ki nem mondott kérdésre Malfridy felé elfüggönyözött női felét. - Feleség Miliute hirtelen szülni erőltetett.
Malfrida és rohant oda, és látta, hogy feküdt a padon Milutin Babu elvált láb, nyögött gyengén, és a térdére haszontalan, mint egy másik szülésznő, bűvész Costa. Malfrida még káromkodott összeszorított fogakkal. És Kostya:
- Te mit gondolt fel!
- Ne menj! - Ő tolta a vállát. - Nem tudok segíteni neki.
- Mit tud, az áldott! Hosszan tartó gyermeket, és többé már nem a bérlő. És te is elpusztítják az anya, ő rothadó belülről, és meghalni - vádolja a helyi.
Costa megállt egy pillanatra, aztán megrázta a fejét. Malfrida csak felhorkant, elsétált. Ő tudta, hogy nem változtat semmit, lássuk, Costa maga akart kijutni a kezét. Akkor hadd és most fizetjük meg az árát.
Nos, holnap egy újabb nap, és hajnal előtt magát pihenni jobbra. És több, mint a padláson mester gyermekek Malfrida nyugodtan húzta csuklyáját a szemét, és kényszerítette magát, hogy alszik.
Reggel az erdőben hirtelen kezdett ilyen vihar, hogy a füst vezetni vissza a kunyhóba. Mivel a tomboló szél és az ajtók sem zárhatók ki irha, és hajnal megy olyan sötét, hogy mi volt a fény a fáklyát újra. Miliute ült a sarokban a test egy halott supruzhnitsa és kis test egy halott fiát. Megpróbáltam vidám:
- Én nem a régi, a feleség veszi ... és aztán, ha minden kerülnek rendezésre. De ez nem volt igaz barát, és jó háziasszony.
Még mindig sírt egy kicsit. És akkor ült Sveneld, megpróbálta rávenni a szervezet, hogy készítsen csomagolva bőr egy tálba a boszorkányság. Ne üljön jól a halott a tűz előtt, amikor örökké éhes élőhalottak fut ide? Talán ellen küldött vihar. És így, így nekik kell enni friss mertvechinku megnyugtatja és erdei szellemek, megnyugtassa a rossz időjárás, ami miatt nem tudnak megérinteni az úton. Itt Sveneld és sürgette Miliute, amivel minden bája és ékesszólás emlékeztetett arra, hogy ő mindig is csodálta őt a szellem és a jó szolgáltatás.
- Még a csizma, amit én magam egyszer kaptál. Elfelejtettem valamit? - megveregette a vállát, ült lehangoltan drevlyanina. - Hogyan kell beállítani a dolgok ismét jobbra fog szolgálni megint áru megy át rajtad.
Mikor lesz? És Miliute nemrég megismételte a szavak Malfridy:
- A vad erő mindig szeretem nevezni sokkal könnyebb, mint megszelídíteni.
- Azt hiszem, - bólintott Sveneld.
Hamarosan Miliute rokonok nélkül rítusok végzett a halott a bozótban. Visszatért csaknem futva próbál nem hallgatni vissza valami búg, és pattog, üvölt és a Champs. A Miliute senki sem néz, olyan boldogtalan volt egyszer joker. És a többi lakója temetőbe ment komor sötét égen. Gondoljon arra, milyen idők jönnek! Korábban ők őrzik a rokonok a test rossz emberek, éget őket egy tüzet gyújtani, hogy kiadja a lelkét Irij. Ellenkező esetben a halottak kikötő neheztel unokatestvérek. De a falu olyan régen, senki nem halt meg, és senki sem született, hogy most drevlyans nem tudja, és mire számíthat.
Sveneld mint várható volt, amikor minden megnyugszik. Ő volt nyugtalan. Ítélve milyen az erdő akadályozta utazni a követségre, Mal és a varázslók fáradt válaszra vár, és úgy döntött, hogy a hercegnő elutasította a ruha. Itt bűvészek és árnyékolt drevlyan földet ilyen varázsa. Amennyiben tudasd velük, hogy Olga lemondott, és megy a vőlegény.
- Megyek a híreket - önként Griden Stoyun. Csendben elkezdte bukósisakot viselni Norman szegecselt minta naglazem. - Már sokszor megtett út megtalálni. Kereszt becsületes és szent vizet velem, ő védené meg, ha semmit. Csak hagyd, hogy valaki a helyi velem jön, ez megerősíti, hogy visszük a hercegnőt.
Menj Stoyunom váratlanul jelentkezett Miliute.
- undorító, hogy nekem itt, legalábbis ahogy a depresszió diszperz. És a szemében a herceg akarok nézni, hogy hogyan él most ... ha a törzs beleegyezett, hogy küldjön le egy ilyen katasztrófa ...
„Ez lenne minden drevlyans így gondolta” - Olga úgy döntött, hogy maga néz a gyűjtemény. Mikor és Stoyun és Miliute már ült lovon, Costa adott nekik egy zacskó Volotovo fű, amely lehetővé teszi számukra, hogy az élőhalott.
De Stoyun bólintott az irányt a műhold: ez, azt mondják, gyerünk. Magát hirtelen kihúzta a zsebéből egy kis kereszt egy lánc, megcsókolta tisztelettel előtt kibír vissza.
Malfrida észrevette ezt, ugrott Sveneld közel rántotta magához a szél meglengette a köpenyt.
- Nem az Stoyun keresztények?
Sveneld csendben felkapta köpenyét.
Minden jog védett booksonline.com.ua