Book Aleister Crowley
Crowley nevezik az apa a modern sátánizmus. Ez így van. Úgy tartják a legjelentősebb a huszadik század bűvész, „ikonikus alakja” az okkult - akik hozta ezt a tanítást a szűk „elit” körökben, hogy a tömeges piacra. Ez akkor is igaz. A szexuális stílusú perverz és egy fattyú, hirdette a nagysága a norma. Mi ez is igaz. Crowley nevű romantikus, törekedett a transzcendens. Amit lehetett. És egy ügyes csaló és a sarlatán, aki élt a lóhere miatt szerelmeseinek egzotikus és ördöngösség. Ez is róla. És mégis - Crowley becsületes ember volt. Abban az értelemben, hogy élt szerint a saját ötleteit. Mi történt a huszadik században is nagyon ritka.
I. rész
A fenevad a sötétségből
Külföldön XIX - XX század volt jelölve a legkülönbözőbb tűzijáték utópiák. Utópisztikus Fedorov, aki arról álmodott feltámadó az atyák azt poluokkultnoy technológia - az utópia és a kommunizmus freudizmus, aki látta az utat, hogy utópia a lemondást minden apa. Ez volt utópia theurgic és technicista utópiák, utópiák és kozmikus náci utópia. Ez volt a „divat a nap”: a különböző felek rohant ásni „árkok” egy szebb jövő.
Andrew O. Kuraev
Crowley nem jött üres teret. Éppen ellenkezőleg - a talaj, és még néhány. Végén XIX - XX század elején Európában és Amerikában értelmiségi körökben voltak szenvedélyesek az okkult ötleteket. Azonban a titkos tudást a divat, hogy csak része egy szélesebb körű járvány. Minden kerestek új ismereteket, amelyek radikálisan meg fogja változtatni a világot.
A tudományos gondolkodás eredendően racionalista. Nem meglepő tehát, hogy a gondolatok sok kezdett a átstrukturálása a világ racionális alapon. A legszembetűnőbb példa erre - egy divatos akkoriban marxizmus. Amely úgy tűnt, hogy választ adjon az összes aktuális kérdésekre.
Nem meglepő, hogy a helyzet a vallási összerázzuk. Az új kép a világ nem egy hely az Isten vala. Vallás úgy tűnt, hogy kissé elavult, tartozik a múlt században. És, mint általában akkor történik, a fő szurkolók a tudomány nem csak a tudósok, és azok, akik megpördült valahol. A szituáció - orosz nihilisták, melynek soraiban voltak tele, őszintén szólva, nem nagyon képzett emberek. Ezek paradox módon a tudomány egy új hitvallás. Racionalizmus ebben az esetben válik herélt és szegény. Ne feledje, a megszokott iskolai képét Bazarov. Turgenyev prédikátor új gondolatok - az a személy, nem túl okos, nem különösebben tanult, de egy hihetetlen magabiztossággal.
Ha van egy akció, elkerülhetetlen és az ellenállás. Között az akkori értelmiség talált elég ember racionalizmus a modern időkben határozottan elrendezve. Claims már sok, de a fő, ismételt eltérő módon - a legújabb trendek a cég vezet „degeneráció”, a kiegyenlítés a személy. Nem túl túlzás, akkor az alábbiak szerint történik: haladás vezet győzelme az önelégült nyárspolgár, akinek semmi izgalmas, de a mikroszkopikus személyes érdek. Egy korszak önteltek középszerűség és az általános unalom.
Minden társadalomban elég ember, akik azt állítják, hogy a szellemi elit. Ami nem táplálkoznak kenyér - csak nekik a tudat, hogy nem olyanok, mint mindenki más, hogy sokkal magasabb, mint a „szürke tömegből”. És ez nem számít - ezek az állítások megalapozottak-e vagy sem. Mindig, mert akkor jön egy ilyen mérést, amelyben lesz „a legnagyobb leginkább.”
Tehát, akkor, és most az egyik dimenziót, amelyek akkor érzi felett a szürke tömegből, és ez volt az okkult. Azonban, ahogy a tömeg tudata kitisztul tisztán világi filozófus soha nem törekedtek a birtokában „titkos tudás” - Friedrich Nietzsche.
Nietzscheanism gyakran értik egyszerűbben, mint a prédikáció erkölcs rabló bespredelschik. Mondjuk, azt létrehozni, amit akarok, és ha valaki nem tetszik, annál rosszabb neki. Valójában ezek a ragyogó ötletek régen Nietzsche kifejezve, egy másik német filozófus, ideológusa individualista anarchizmus - Max Stirner. Az ő ötlete volt inspirálta Dosztojevszkij regénye „Bűn és bűnhődés”. De a tömegek értelmiségiek ilyen értelmezés nem hengerelt. Nem utolsósorban azért, mert a kísérletek gyakorlati végrehajtásának filozófiai álláspontok nagyon tele. Nabyut szembe, vagy börtönbe. Nietzsche valami nehezebb. A „superman” lehet érteni szellemi értelemben. Tulajdonképpen ez volt kampós tömegek, akik azt állítják, hogy az exkluzivitás. Nietzsche kétségtelenül nagy költő, szépen és ötletesen hangot a gondolat, hogy tetszett keverjük a fejében a sok. Ha rájövök magam superman, úgyhogy én is az vagyok. Megértem, mi áll rendelkezésre, amit a „marha” kitalálni sem. Tény, hogy ez a tisztességes és következetes prédikáció az arisztokrácia. Semmi igazán új nem volt a helyzet. Hány ott voltak a nemesek, sokan közülük elméleti létezését intézményesített elit. Új nyilvánul meg, hogy az elit most már hirdetik magát minden, és nem csak azokat, akik a jobb családfáját. Ez az, hogy hirdesse valamit tudott előtt. De most Nietzsche bája könyvének ezen állítások kanonizált.