Olvassa el a macska - szintén zsidó - Victor E. Hagan
A macska - szintén zsidó
A macska - is zsidó?
Tehát megkérdeztem a kis hős „vezetékek és Shvambraniya” Leo Kassil visszatért hanyatt. Valóban, egy fiatal gyermek megtanulja, hogy ő egy zsidó? Sehol, de ez - mint a gyermek megérti ezt, és megy keresztül, hogyan befolyásolja az építési elképzeléseit a világról, és a helyem benne? Sőt, ha zsidó volt, az apám - zsidó, zsidó, és még anyám öccse is egy zsidó, akkor miért a macska nem egy zsidó? Általában állatokat is megosztottak a zsidók és nem zsidók? A növény? A csirke, hogy mindenki eszik, de amint megpillantottam, és érthetetlen számomra gúnyosan hangzik el a „Kugochka! Kugochka!” - ez egy zsidó. A fokhagyma nagy valószínűséggel szintén zsidó.
Nem világos, hogyan kell tanulni, hogy zsidó-e vagy sem? Időnként találja magát csapdába. Legyen óvatos, és még a családja ellenőrzések minden esetben, még egyszer, „Uncle Lyushka akkor - egy zsidó.?” A zsidó és a zsidó ugyanaz a dolog? Miért, ha valaki nem adja játékszer, ő mohó, túl szoros. Redneck és én - egy zsidó? Miért, mikor kiabálni: „zsidó, zsidó a kötél fut!” Mindez a szórakoztató, és azt akarom, hogy azonnal és sírni, és mérges? És egy másik millió „Miért?” A szülők azt mondják, hogy ez egy ilyen állampolgárságot. Mi állampolgárság? Angliában a British Franciaországban élnek - a francia, a Chukotka - Csukcs és a zsidók? Oroszországban élek, akkor én az orosz. De nem vagyok zsidó. Miért minden orosz, és nem vagyok? Mit, miért, miért, hogyan. Mit jelent zsidónak lenni? Mit csináljak ezzel?
Mindezeket a kérdéseket tolják, forog a gyermek elme, nem hagyta nyugodni. Úgy tűnhet, nevetséges, vagy naiv, de gondolj bele, ez nem olyan nehéz megtalálni, hogy sokan megpróbálják megválaszolni mindet életemben. Megoldatlan problémák a korai gyermekkorban, és még mindig fennálló megoldatlan konfliktusok korai gyermekkori trauma elkísér bennünket örökre. És ha lemegy idővel menet, és eljutni a legelső, amikor a gyermek előtt állt a hír, hogy ő - a zsidó, akkor az történik, hogy sok mai úgynevezett felnőtt problémák úgy tűnik, könnyebb, és mi fog lepődni - mint egy kis buta megbirkózott vele, rájöttem, ez emésztett? Amennyiben erőt és bölcsességet pengetős? Amint megkapta sebek megnyalta?
Gyerekkorom töltötte az egykori Pale of Settlement - Proskurov, Zsmerinka, Berdichev, Zhitomir, ahol a zsidó kiemelő hangzott a beszéd és a szokások még a legerőszakosabb antiszemita és válasz mindenképpen - az ügy az orvosok az eltűnését a sót a boltban - a díjak zsidók voltak. Az én gyerekkori világ epicentruma volt a szomszédunk, akinek megjelenése valahogy megmagyarázhatatlanul látszott újjáéledt gonosz karikatúrája a zsidókat. Mindannyiunknak volt a megfelelő helyen és a maga módján. De élete és pszichoterápiás munka tudom, hogy mindenki elhagyta a lélek heg nagyobb, vagy kisebb, vagy unalmas podnyvayuschy szívfájdító unabating fájdalom, de - balra. Amióta az emberiség hozta a lombikba félelem az antiszemitizmus vírus megfertőzi és utódaik is ijesztő volt, és sajnos lesz. Akkor, persze, posochinyat rózsaszín mesék ebben a témában, hanem. „Mesék álom valóra nem jön.”
Van azonban egy dolog, amelyen sok múlik. Nevezze el - a zsidó hagyomány, a zsidó kultúra. A legtöbben, akik nőtt fel messze a zsinagógát, mely vagy nem létezik, vagy pedig teljesen nyilvánvaló volt, hogy a KGB akvárium, távol a fő része a kincseit zsidó irodalom, a zene, a színház, és ők - a hagyomány és a kultúra volt valami, ami nem csak egy távoli, de mintha az élet ellentéte. Magukat megfosztott támogatást, nem tudjuk, hogy ezt a támogatást a gyermekeknek. És akkor a felfedezés a zsidóságát megállapítja a gyermek váratlanul. Ez feltétlenül negatív, sebesülés - ez a felfedezés. Mégis - nem vagyok, mint mindenki más, azaz rossz. A gyermek még nem tud szembenézni a világot, hogy egyedi és különleges, és amikor ez a „nem annyira” - ez lesz neki a fenyegető jel az elutasítás a világ, a kísértet a halál. És mögötte semmi, hogy támogatni tudja a gyermek, etetés, hogy bizalommal, hogy ő „a”. Ez a bizalom nem jön át a csupasz szavak. Különösen - a szó a felnőttek, akiknek a hangja megremeg on- ugyanaz a félelem, hogy a gyermek éli. Jön csak tapasztalat közös a többi emberek, hogy a hagyomány - egyesíteni, és rally szólva a közös nyelvet a képek és szimbólumok, ami teljesen érthető, az én, hogy része a józan ész. Előbb vagy utóbb a gyermek túléli a felfedezés a zsidóságát, de - talán - nem az érzés, hogy mögötte a szakadék, amibe ő fog esni. és a világon, aki támogatni fogja, nem fog esni, nem hagy egyedül. Számomra úgy tűnik, nagyon fontos, hogy a korai primer nyílás - kössenek a hagyomány. Mivel a seb már traumának viszont belépését a hagyomány belép a várat, amely mindig várja a támadás egy ellenséges világban. Ezután a hagyomány veszélyben Degenerálódó egy dogma vagy fanatizmus, elkerített a világ többi része, ennek keretében egy nyugodt és szintű önbizalom magabiztos, agresszív védekezés. Ez pontosan az a különbség az egészséges éberség és a paranoia. És csak áztatás, átitatott hagyományok, a gyermek megtanulja, és elkezdi tisztelni őket, és ennek révén, hogy megértsük mások tisztelete hagyományaikhoz, ezért - betartani őket. Ez pontosan az a helyzet egy embert a mi messze nem tökéletes világban, amely lehetővé teszi, hogy kezdjenek párbeszédet másokkal, anélkül, hogy magukat. Tehát hogy a gyermek „nem kell félni, hogy élni és hinni. Legyen szabad és erős,” ahogy született.
Doktor. méz. Sciences V.E.Kagan