Nómenklatúra privatizáció, de a 1991 második felében volt Oroszországban
pillanatok itt - ez a masszív eltolódását vezető párt munkások, tagjai a párt-nómenklatúra, a munka a gazdasági szervek, köztük az új (ahelyett, minisztériumok, központi táblák) -
„Aggodalomra ad okot”, „szövetség”, „Exchange”, „kereskedelmi bankok”, más egységek határoznak meg „a” az állam és a sok adat a párt eszközök.
Egy másik fontos pont kapcsolódik a tényleges nómenklatúra privatizáció hogy mindenütt együtt az állami tulajdon és az állami tulajdonú monopólium marad. Ez annál is inkább lehetséges volt, hogy a már meglévő helyzet „gyári” részlegei elkerülhetetlenül továbbra is monopóliumot „ő” terület a gazdasági tevékenység.
Végül a nómenklatúra privatizáció gazdasági oldala nem tartalmazza, talán túl nagy gáncsolhatóság jellemzői (sőt, mint árnyékgazdaság lehetne bemutatni, mint egyfajta győztes felkészülés a piac), ha az ingatlanszerzés nem volt itt, mint abban az esetben az árnyék gazdaság prosocialist, forgalmazása és rastratnoy jellegű. Itt, az ingatlan nem priugotovlena egyébként, hogy bekerüljenek a teljes határ megterhelés, a kockázat és a felelősség a kemény élet egy piacgazdaságban, nem célja, hogy ösztönözze a kemény munka, nem modernizálására, nem a mellékletet a jövedelem a termelés, és könnyű megszerezni nyereség és előnyök a „égő”, felhalmozódása kapnak osztalékot devizaügyletek, a kezelés a bizonylatok és a részvények, azaz működéséről szóló jogszabályok állami kapitalista gazdaság.
A tényleges folyamat nómenklatúra privatizációs elkerülhetetlenül részt aktivistái a rejtett gazdaság, és velük együtt bűnszervezetek. Ugyanakkor egyes közintézményekben eredetileg rendelt a kereskedelmi és egyéb szervezetek az elvei ideiglenes használatra, majd a „állandósulása” az állapotát, és az aktuális kezelés az ingatlan a birtokukban. Sajnos, amint azt a gazdasági és jogi gyakorlatban ez nem kis mértékben járult hozzá a bírósági és választottbírósági testület - mivel hajlamos korlátozására tevékenységüket választott
„A formális oka”, valamint annak a ténynek köszönhetően, hogy a tényleges tulajdonosok az Állami Vagyonkezelő, élősködő nyilvános le hamar tulajdonosai nagy zsák pénzt, amely előtt kevesen tudtak ellenállni.