Gondolatok az esszét „Kisvárosi Lady Macbeth” (Kisvárosi Lady Macbeth damil)
tsya a kreativitás más orosz írók a XIX. Leskov érdekli ugyanaz a kérdés, hogy az érdekelt kortársai, ő próbál ugyanazokat a kérdéseket megválaszolni. Mindazonáltal élettartama során Leskov nem volt érthető. Csak a közelmúltban Leskov rangsorolva, mint a klasszikusok. Mi az oka ennek a félreértett író? Főként, hogy Leskov volt egy különleges elképzelés a világ, különbözik a többi írók. Leskov ban nemcsak a szép oldalát az emberi lélek, hanem a fekete, a satu, és szenny. Felfedi a tulajdonságait az emberi természet, hogy az olvasó minden csúnyaság, és nem kedveznek a hazai részleteket. Leskov nem osztja a karakterek a pozitív vagy negatív, de úgy véli, hogy az ilyen és más tulajdonságok is egy személyben.
Leskov nemcsak ábrázolja a kép az ő hősei, de mivel ez összehasonlítja azokat hasonló karaktereket más írók. Élénken látjuk, hogy az esszé „Kisvárosi Lady Macbeth”. Már a cím készül, hogy összekapcsolják Shakespeare módon az orosz valóságot. Lehet, hogy a hősök Leskov és valami emlékeztet Shakespeare gazemberek. De amikor olvasás, azt látjuk, hogy ő Lady Macbeth még oroszul. És az ő neve a mi, az orosz és az atrocitások, így nagyon egyszerű, cinikus, és azt akarom mondani, hogy ez ilyen egyszerű. Nem, ez nem egyértelmű - szörnyű és embertelen annak kegyetlenség. És ami még rosszabb az a tény, hogy nem fordul elő a távoli Angliában, és a következő hozzánk, Oroszország,
Házi Lady Macbeth, mielőtt beront a víz, később emberi bíróság át Szibériába lépésre utazás elkövetni árulás Szergej túlélni. És Isten nem hisz, még az ima nem tudom „akar emlékezni az ima és ajak-szinkronizálás” halála előtt, és az ajkát suttogta lyrics. A kép a Catherine Leskov minden kontrasztos, ami azt illeti, és a képeket a hősök minden munkájában Leskov. Katerina törékeny, elegáns, könnyű, nem olyan szép, de „kifelé” egy nagyon szép nő. És az angyal a testben tolja a kecses toll Szergej mellkasát, de olyan törekszik, hogy a két lépés visszapattant. Ez a hölgy nem esik lábaihoz férje, megbánjuk a bűneinket, és megöli. De először az apjától kíváncsi felszabadult. Boris T. nyolcvanéves halt „ahogy ő halt meg egy pajtában patkány, melyek Catherine L. mindig saját kezűleg kinek különleges edényt annak feltöltött tároló veszélyes fehér por.”
Aztán a hölgy saját férjét megölték, amely fölött még szórakoztat halála előtt: „Katherine felnevetett, és megcsókolta Szergej férjével.” Nem tudta megérteni, hogy a felesége is ölni, „Mi vagy te, a barbárok” - tehetetlen és zavartan, ismétli.