Metanyelvi (metanyelvi) a kommunikáció és kommunikációs egység
Meta-nyelv az a nyelv a „másodrendű” szerint otno-sheniyu amelyhez a természetes emberi nyelv rassmat Riva, mint „objektum-nyelv”, hogy a tárgya a nyelvészet. Metanyelvét nyelvészet és más humán tudományok épül alapján a verbális, mind a természetes nyelv, így annak végrehajtását tartják kommunikációs Inog da mint nyelvi réteget. Meta-matematika nyelvén, és a logika formális nyelv, mely nem csak a verbális egy, hanem szimbólumok, indexek, számokat, képleteket stb Metalanguages különböző tudományok különböznek nómenklatúra szerinti feltételeinek azok tartalmát és értelmezését, hogy mennyire tudományos fogalmak. Ismerete nélkül ezek a funkciók a tudományos kommunikáció lehetetlen. 114
Különösen érdekes szempontjából szakmai sotsiokommunikatsii szerepelnek a meta-nyelv szavak, mint egy bizonyos réteg, amelynek egy speciális jelentése van. Ezek a jellegzetes távú funkció expresszivitás, mint a „befejezetlen”, „kimaradás”, „jeep”, stb
A metanyelv frissített kommunikációs funkcióval, valamint a természetes nyelvi diskurzusok kimutatásokat és hogy ugyanazokat a kritériumokat tekintik kommunikációs egységek metanyelvi szinten. És mégis, a metanyelvi kommunikáció feltárt néhány jellemzői:
- korlátozott változékonysága összehasonlítva a természetes NYM nyelv; vágy egyértelmű értelmezése a termo-on;
- uralom az információs funkció, amelynek feladata a megfelelő információ továbbítása;
- sztereotip beszédaktusok, amelyek megvalósítják az általános tudományos szókincs és terminológia;
- következetesebb érvényesítése beszéd etikett területén elfogadott tudományos kommunikáció.
Összetétel tudományos diskurzus (bevezetése, bemutatása tézisek bázisok-TION szekvenciát argumentum következtetést) határozza meg tipológiában - narratív, leíró-TION, magyarázó, érvelő stb 116.
A kapcsolat a szociológiai szempontból a tanulmány metanyelvészeti rendszerekben szükséges megjegyezni a tendencia, hogy megzavarja a szórakoztató-közi stílusokat. Ez magának az érintett terminológiát. Úgy vélik, hogy volt egy váltás tudományos bemutatása „klasszicizmus” stílus a stílus „barokk”. „Ha klasszicizmus jellemzi egyértelmű felosztása akadémiai műfajok (tudományos, tudományos, de népszerű), a betegség súlyosságától szabályai regisztrációs eredmények, a semlegességét módon leírni, a vágy, az egyetemes-ség szempontjából értékek, függetlenül azok összefüggésben;
Kérdések az önuralmat
1. Milyen jellegű nyelvi kommunikációs szint?
2. Hogyan lehet megérteni „beszéd aktus” és mik a főbb jellemzői?
3. Milyen jelek alapján a tipológia beszédaktusok?
4. Mi a különbség a javaslat mond?
5. Melyek a fő jellemzői a nyilatkozat valaki munikativnoy egység?
6. Mit jelent a „diskurzus”? Jellemző tulajdonságait?
7. Melyek a különböző megközelítések modellezésének diskurzus?
8. Mik az előnyei „helyzet modell” és a „szituációs típus” az sotsiokommunikatsii?
9. Hogyan lehet megérteni a modell paramétereit sotsiosemioticheskoy diskurzust?
10. Mi a lényege a véleménynyilvánítás és a diskurzus szociológiai-cal domináns kommunikáció?
11. Mi az a meta-nyelv? Mi a célja?
12. Mennyire fontos kifejezéseket a metanyelv?
14. Mi jellemzi metanyelvi kommunikáció szintjét?
15. Hogyan lehet megérteni a paramétereket a tudományos diskurzus?
17. Milyen tudomány tartoznak a következőképpen határozza meg a „szóvédjegy”, „alapegysége nyelv”, „kvantum statisztikai adatok a szövegben”, „a hatalmas alak a gondolat és az élet”?
Bahtyin MM Esztétika verbális kreativitás. (Kijelentés mint egység a beszéd kommunikáció). M. 1979.
Bezmenova NA Gerasimov VI Néhány probléma az elmélet Reche-O cselekmények. Nyelvi tevékenység nyelvi szempontból a Prága-Matic. - M. 1984.
Van Dijk, TA Nyelv. Megismerés. Kommunikáció. Trans. az angol. - M. Ed. Haladás 1989.
Kolshansky GV A szöveg a kommunikáció egy egységét. - M. Univ. Univ., 1978
LeychikV.M. Jellemzői a terminológia a társadalomtudományok és a hatálya annak használata // Nyelv és stílus tudományos előadás. - M. 1983.
GakV.G. Mondván a helyzet // problémák strukturális lin-gvistiki. - M. 1972.
Gvishiani NB A nyelv a tudományos kommunikáció. Módszertani kérdések. - Moszkva magasabb Iskola 1986.
Devkin VD Pragmatikus pragmatika szó // szó, Egyetemközi gyűjtemény tudományos papírokat. - M. Moszkvai Állami Pedagógiai Intézet névadója VI Lenin 1985.
Karasik VI gazdálkodó státusz értelmében a szó. Volgograd államban. ped. Intézet. AS Serafimovich. - Volgograd. 1989.
Új külföldi nyelvészet. Vol. XVII. Az elmélet a beszédaktusok. - M. 1986.
Sorokin Y. Tarasov, NF Shahnarovin AM Elméleti és alkalmazott problémák a verbális kommunikáció. - M. 1979.
Halliday M.A.K. A nyelv mint társadalmi Semiotic. A szociális értelmezése nyelv és jelentés. London: Edward Arnold, 1978. 119
VI. paralinguistic SZINT
Ennek alapján a szinten nem verbális kommunikációs eszközök - gesztusok, arckifejezések, mozdulatok, valamint az ő-CIÓ hang, hang, szünet, amelyek úgynevezett paralin-gvisticheskimi kommunikációs eszköz, ellentétben a lin-gvisticheskih - verbális jelek.