Jataka antilop
„Fogak, teknős, te. „Ez a történelem tanár töltött idő alatt Veluvane meséltek Dévadatta. A hallott a gonosz szándékai Dévadatta, a Mester azt mondta: „Nem csak most, a szerzetesek, Dévadatta cselszövés ölni, ő még mindig próbál tenni róla.” És azt mondta, a történet a múlt.
A régi időkben, amikor Brahmadatta uralkodott Benáreszben, a bódhiszattva újjászületett formájában egy antilop és az erdőben éltek a tónál. A tó partján a fán harkály éltem, és a tóban lakott teknős. És mind a három barátok voltak. És egy vadász, vándor az erdőben, észre jelei a bódhiszattva, útban a locsolás. Ezen a ponton, a vadász csapdát állított, és távozott. Trap, bár bőrből készült szíjak, erős volt, mint egy vas lánc.
Az év első felében az éjszaka bódhiszattva, a tóhoz inni vizet, én beleestem a csapdába, és üvöltött, mint a sírás minden kifogott antilop. Ezt hallva sírni, a harkály repült ki a fa tetején, és a teknős mászott ki a vízből, és elkezdtek gondolkodni, hogyan lehet segíteni a bódhiszattva.
„Tiszteletreméltó - mondta a harkály teknős - van foga, akkor kicsit az övek csapdát, és gondoskodunk arról, hogy ne jöjjön a vadász; így megmenteni az életét barátunk. " És ez magyarázza harkály az első versszak:
Fogak, teknős, akkor harapni a szíjak a csapda
Megyek róla, hogy a vadász nem jön.
Ezután a teknős kezdett átrág a hevedereket a csapda, és a harkály repült a falu, ahol a vadász élt. Alig hajnal, a vadász vett egy kést, és kiment a házból. Látta, a harkály sírt, csapkodó szárnyakkal és a hit az arcába a vadász abban a pillanatban, amikor épp a bejárati ajtón. „Elütöttem egy madár hordozó rossz előjel” - gondolta a vadász és hazatért. Pihent egy kicsit, felkelt, és úgy döntött, hogy bemegy az erdő újra. „Amikor bementem az ajtón - kezdte gondolkozzanak - Láttam egy madár hordozó rossz ómen; kimegy hiszem most a hátsó ajtón keresztül. " A harkály, találgatás szándékáról, és repült le a házat.
Amikor a vadász kiment a hátsó ajtón keresztül, a harkály újra felkiáltott, és megütötte az arcát. „Ez a madár hordozó rossz ómen, nem engedi meg, hogy elhagyja a házat” - gondolta a vadász, visszatért a házba, és ott feküdt, amíg a napfelkeltét. És amikor a nap felkelt, a vadász, figyelembe véve a kést a házból újra. Ekkor egy harkály repült gyorsan az erdőbe, és azt mondta a Bódhiszattva vadászok közeledik. Ekkorra a teknős már lerágott minden övek csapda, de az egyik utolsó. A szája tele volt vérrel, és úgy tűnt, hogy ő is elvesztette az összes fogát.
Amikor látta, hogy egy vadász egy késsel a kezében, amely közeledik a sebesség a villám, a bódhiszattva megszakadt utolsó öv és elrohant az erdőbe. Harkály ült a fán. A teknős olyan gyenge volt, hogy mozdulni sem tudott. Hunter betette egy zacskóba, és felakasztotta a fára. Bódhiszattva megfordult, és látta, hogy egy teknős kezébe egy vadász, úgy döntött, hogy mentse az életét barátja. Ohm megjelent a szemében a vadász, és úgy tett, mintha nagyon gyenge. „Valószínűleg ez antilop nagyon meggyengült” - döntött a vadász egy késsel rohant, hogy folytassa a bódhiszattva, és az egy gazdaság minden alkalommal tisztes távolságban, a vadász csábította az erdőbe. És amikor a bódhiszattva látta, hogy túl messzire ment, ő megszökött a vadász, és mint a szél, rohant vissza a másik irányba.
Rohantam, hogy a helyszínen, ahol a vadász lógott teknős bódhiszattva kürt felvette a táskát, ledobta a földre, szakadt, és kiadta a teknős.
Harkály repült le a fáról. És bódhiszattva ad a tanácsot, azt mondta:
„Megmentetted az életemet, akkor járt el, mint az igaz barátok, és a vadász most jön, és fogd meg. Ezért, barát harkály, hogy a csibék és légy egy másik helyre, de te, kedves teknős, belevetik magukat a vízbe. " Így is tettek.
A Mester, hogy teljes felvilágosult, kiejtette a második versszak:
Antilop bemenekült az erdőbe, a mocsári teknőst feltérképezett,
A harkály, figyelembe fiatal távozott egy másik helyre.
Hunter jött erre a helyre, és senkit sem láttak, vett egy szakadt táskát, és hazament fáj. És a három jó barát, mindezt anélkül, hogy megszakítaná az életed barátság újjáéledt szerinti karma. Tanár, így ez a történet azonosította az újjászületés: „Akkor a vadász volt Dévadatta, harkály - Száriputta teknős - Moggallana, és én egy antilop.”
(Translation Vertogradova VV)