Olvassa Casper és öt okos macskák - bankok Kristiina - 10. oldal
Lány egy angyali arc is bólintott, és még volt bátorsága mosolyogni.
- És te - kis Walter! - kiáltott viszont anya és leguggolt elé a szőke, kék szemű baba. Kid félve nyúlt karok és csomagolják őket körül az anyja nyakát. Walter anyja vette a karjában, és óvatosan húzta neki.
Eddig sem a gyerekek nem szólt egy szót, de beszélt a Matala.
- A mama meghalt, igaz? - kérdezte halkan.
Anya felsóhajtott, és lassan bólintott.
- Igen, sajnálom, - mondta. - Ő nagyon régi, az idő lejárt.
- És most újra kell menni az állat menedéket? - Tétován Megkérdeztem Sebastian és szigorították az izzadt kezét a feszültség Rosalia.
- még a beszéd nem lehet! - Anya azt mondta, meleg mosollyal. - maradsz velünk él!
- Igen, és ha nem baj, mi lesz az apa és az anya - mondta a pápa és bátorítóan mosolygott gyerekek. - Mindig álmodtam egy nagy család!
Minden gyerek arcán megjelent megkönnyebbült és boldog mosoly.
- Én vagyok a bátyád! - boldogan felvette Casper. - Meglátod, mi jó lesz együtt!
Talán mondani sem kell, hogy a két fél a ház vált az egész házat újra. Apa tört évtizeddel ezelőtt falú ajtó a falban, amely elválasztotta egymástól lakások szomszédok. Ugyanez a sors érte a kerítést, ami történt az udvaron, így most a gyerekek játszhatnak egy nagy udvar.
Vettünk minden gyermek külön kényelmes ágy - minden együtt, mert nem fér el a régi ágyban.
És maguk a gyerekek? Valószínűleg csoda, hogy élnek most emberi formában? Azt lehet mondani teljes bizonyossággal, hogy a gyerekek éppen vált ember, aki sokat kell tanulni, sokat kellett magunknak, hogy nyissa ki, és egy csomó, hogy lepődni. És hiányzik nekik túl sok minden történt.
És nem csak a gyermekek néni Amalia, de Kasper és szülei kellett tanulni valamit, és megtapasztalni a kellemes és nem túl kellemes meglepetés előtt tudtak élni egy normális családi életet.
De ez egy másik történet ...
