Teach Yourself szlovén nyelv Szlovén nyelv orosz
Mint már tudjuk, a személyes formái az ige, hogy (nem tagadva, hogy sem, si, je, SVA, sta, SMO, ste, ezért) kell lennie a mondat a második helyen, ami után az úgynevezett Az első információk. Vissza részecske se vagy si kell állni a második helyen. Az utóbbi időben a helyzet állhat elő, amikor a javaslat és az ige lenni, és térjen vissza a részecske. Ebben az esetben minden formája az ige, különvált je előtt álló visszatérő részecskék, és csak je - után. Például (az úgynevezett második szín kiosztott):
Jaz sem se vrnil domov. Hazajöttem.
Ti si se vrnil domov. Te haza.
Peter se je vrnil domov. Peter hazatért.
Jaz a moj brat szva se vrnila domov. A bátyám és én tért haza.
Ti tvoja punca sta se vrnila domov. Te vagy az a lány haza.
Mi smo se že vrnili domov. Már haza.
Ve ste se vrnile domov. You (f) tért haza.
Študenti így se vrnili s potovanja. A diákok visszatért az utazást.
A második helyen az a forma, az ige, hogy nem tagadja, hogy a negatív formák az ige, hogy (nisem, pisi, ni, nisav, nista, nismo, niste, niso) észlelt nyelv, mint bármely más szó, azaz a Akkor kezdődik, vagy tegye után az úgynevezett „A második hely”. Vissza részecske (ha létezik), a második:
Nisem se spomnila tega človeka. Nem emlékszem, ezt a személyt.
Včeraj se Nisi vozila z avtom. Tegnap nem megy autóval.
Nisva se še vrnila. Még nem tért vissza.
Vidva se nista nikoli Videla. Még soha nem látott.
Péter Mojca se še nista poročila. Péter és Mojca még nem házas.
Me se nismo poslovile. Nem búcsúzni.
A se niste bali pajkov v otroštvu? Ön, mint a gyermek nem félt a pókoktól?
Niso se prijavili za izpit iz znanja slovenščine. Ezek nem iratkozott fel a vizsgára a szlovén nyelvet.
Brief névmás tárgyesete, birtokos vagy részeshatározós, kombinálva a pozitív formában az ige lehet venni ugyanabban a helyzetben, mint a részecske-visszatápláló:
Oprosti, da ti nisem nič napisala. Sajnálom, hogy nem írt semmit.
Ali si me klicala? Te hívtál?
A te je Marko povabil na rojstni dan? Marco kérte meg a születésnapját?
Midva SVA ji kupila Roze. Vettünk neki virágot.
Zakaj je nista kupila? Miért nem megvenni?
Onidve ga še nista spoznali. Még mindig nem tudom őt.
Poslali smo vam ponudbo Preko elektronske pošte. Küldtünk Önnek egy ajánlatot e-mailben.
A ga niste še prebrali? Még nem olvastam el?
Moji starší így te včeraj Videli v centru. A szüleim utoljára láttalak a központban.
Ha a javaslat, és visszatér a részecske és egy rövid névmás, és a pozitív forma az ige, hogy az első ige legyen felül je, majd térjen vissza a részecske, akkor a névmás. És csak a forma je „miss” előtte és egy részecske, és a névmás:
Spomnila sem se ga. Emlékeztem rá!
Ali si se je udeležil? Ön részt vett benne?
Marko se ga je zelo razveselil. Marco nagyon boldog volt.
Izmislili SMO si ga. Mi jött vele.
Tartott a szlovén nyelvet két részből áll: a személyes formái az ige, hogy (SEM, si, je ...), és közösség L (delal, delala, delali ...). Igenév a következőképpen képződik:
Govoriti → govori-ti → govori + l + □
Azaz, ti változások l, majd egy befejezés, amely jelzi a nemek és a tárgy számát.
Az ige, hogy összhangban legyen a téma személyesen és számát, valamint az úrvacsora - száma és neme:
Jaz sem bil. Én. / Jaz sem Bila. Én.
Ti si bil. Voltál. / Ti si Bila. Voltál.
On je bil. Ő volt. / Ona je bila. Ő volt. / Ono je bilo. Ez volt.
Midva SVA Bila. Mi (két muzh.r.) voltak. / Medve SVA bili. Mi (két zhen.r.) voltak.
Vidva sta bila. Akkor (két muzh.r.) voltak. / Vedve sta bili. Akkor (két zhen.r.) voltak.
Onadva sta bila. Ők (a két, muzh.r.) voltak. / Onidve sta bili. Ők (a két, zhen.r.) voltak. / Onidve sta bili. Ők (a két főnév) voltak.
Mi smo bili. Mi (muzh.r.) voltak. / Me SMO epe. Mi (zhen.r.) voltak.
Vi ste bili. You (muzh.r.) voltak. / Ve ste epe. You (zhen.r.) voltak.
Oni így bili. Ők (muzh.r.) voltak. / Egy olyan epe. Ők (zhen.r.) voltak. / Ona így Bila. Ők (főnév) voltak.
Az alábbiakban a gyakran használt igék alkotják összeszőtt igenév:
Jesti → jede l, jedla
Ne moci → moge l, mogla
Obleči → obleke l, oblekla
Oditi → odše l, odšla
Odpreti → odprl, odprla
Zapreti → zaprl, zaprla
Priti → priše l, prišla
Reci → reke l, rekla
Najti → naše l, našla
Nesti → nese l, nesla
TECI → teke l, Tekla
