A pácolás eltér vizelet- és sózás, az örök kérdés, kérdés-válasz, érveket és tényeket
Megfelel a történész Paul Sjutkin főzés:
- A konyhában van néhány hasonló módon megőrzése. Ez sózás, vizelési pácolás és a pácolás. Mindegyikük bevonni az előgyártmány terméket savval. Ha pácolás, mi igénybe a segítségével a „külső” savak - ecetsav, borkősav vagy citromsav. Ezután pácolás - egy természetes folyamat a fermentáció során, amely tejsavat termel, ami egy tartósítószer. Véleményem szerint, a természet és a munkadarab pácolás íze - a legsikeresebb és környezetbarát folyamat.
Valójában ez nem más, kémiailag vizelés. Ez csak a téma üresen. Mi Kwasi káposzta és az alma - nedvesítsük. Ugyanez vonatkozik a pácolt bogyók - áfonya, vörös áfonya, stb
A pácolás ugyanaz, mint a pácolás, sav játszik szerepet egy tartósítószer - egy elem, hogy gátolják a patogén baktériumok szaporodását. Csak savanyú tejsavat, és itt - ecetsav. Mi hozzá főzés után. És ez lesz a tartósítószert, káros mikrobák elszaporodásának megakadályozására a termék és annak megőrzését a lehető legjobb módon.
Pácol szinte bármi lehetséges. Például, az uborka és a gombák és a sót és lé. Abból a szempontból ízhatást sózás előnyös. Ecet teszi az íze inkább „lapos”. Az erjesztés is kiderül, az íze és aromája a termék, ami még inkább gazdag.
A sózás ugyanazt a szerepet szuppresszáló idegen baktériumok jár sót. De, mint más fűszerekkel, itt meg kell felelniük az intézkedést. A túlzott mennyiségű só erjedés során gátolja a megőrzési folyamat. A szokásos sótartalom elnyomja életfunkciók külföldi mikroflóra és megteremti a feltételeket a fejlesztési tejsavbaktériumok.
Így ezek a módszerek a természetvédelmi hasonlóak: mindenhol előfordul eredményeként kapunk. De a savanyú káposzta és a vizelési sav termelődik önmagában elegendő mennyiségben. Ha ehhez hozzátesszük a pácolás savaddíciós formájában ecetet. A pácsót játszik kisegítő szerepet fejlődésének gátlása káros mikroorganizmusok.