Morogva, hogy morog
Adja alacsony halk hangokat, elégedetlenek (a kutya és a többiek. Animals).
Minden lépésnél ágak recsegtek, majd kezdett morog halkan a fülkében watchdog. Paustovsky, Old szakács.
Mutter dühösen, kifejező nemtetszését; morog.
Szokott morogtak, elégedetlen és az élelmiszer-, és az orvosok, és a tanács. Gorbatov, Verhetetlen.
Mi morogtak. zúgolódás van, a jelentése morgása. eredetű (etimológia) NAG. szinonimái morog. Paradigm (formája a szó) morog más szótárak
► morog - TF Ephraim Új szótára orosz nyelvet. Tolkovo- levezetés
mit morog
Nesov. Mozogni. és nepereh.
a) az említett irritábilis hang lágyan és határozatlanul expresszáló nemtetszését, bosszúságot, stb.; morog (egy személy).
b) Besley. razg.-redukáló. Zúgás, morajlás (a hangok a has).
a) nepereh. Adja halk morajlás hangok, panaszkodott, fenyegető, stb (Az állatok).
b) hogy úgy hangzik, mint egy dübörgő állatokat.
► morog - SI Burns, NY Shvedova szótár az orosz nyelv
mit morog
Morgott Cu, -chish; Nesov.
1. Man: motyog dühösen, kifejező nemtetszését. Az öreg morog egyáltalán.
2. Az állatokat bocsát ki rövid, mély hangokat. Kutya gonosz hörgés.
► szinonimái morog - szótár orosz szinonimák
szinonimái morog
morog, esküszöm, nyárson, esküszöm; beszélnek; morog, morog, hörgés, sziszegés, zümmögés, furchat, buhtet, shkvorchat, mutter
► morog - DN Ushakov Nagy szótár Modern orosz
mit morog
Morog, morog, morogva, · nesover .. valaki, hogy · nem · ext. Bocsát ki, puha, rekedt hang, kifejező irritáció (a kutya). A kutya hörgés járókelők.
| Morog, hogy kifejezze nemtetszését; beszél összefüggéstelenül dühösen motyogott (· köznyelvi.). Az öreg morog egyáltalán. Nem lehet kivenni, mit morog magában.
► etimológia morog - etimológiai szótára az orosz nyelvet. Vasmer Max
etimológia morog
morog, morogva, Ukr. vorkati, LRH. vorchats, Old-orosz. vrkati, vrchati, russk.-tsslav. vrchati, Bulg. vrcha „fecsegő volt termelő zaj” serbohorv. vrchati, szavak. vŕčati "morog, átok", vŕkati "brekegése, turbékolnak" chesh. vrkati "turbékol", vrčeti "zúgolódás, morgó," slvts. vrčat”, Pol. warczeć „morgó, nyikorgó,” évszázados pocsolyák. warcać, n-pocsolyák. warcaś.
Sze Irodalom. urkti "morog", urkioti "turbékolnak, szidás" Lat. urcāre - a zaj ügetés on, világít verkti, verkiù "sír"; cm. I. Schmidt, Vok. 2, 20; Bug RFV 75, 154; Lesquin, ablaut, 356; Peterson, Glotta 15, 278 és azt követő. mivel Nehring (Glotta 15, 278 ff.) úgy véli, a latin. Szerint a független hangutánzó; cm., és Troutman, BSW 353.
► szinonimái morog - szótár orosz szinonimák 2
szinonimái morog
Fejezet Nesov morog, buhtet