Népköltészeti Esenina - Szergej Jeszenyin, életrajz, az élet és a munka

Vers a XX század elején a jobb oldalon az úgynevezett ezüst: érzéki, lélekkel teli, titokzatos és szívszaggató, egyszerre vonzza és taszítja a csupasz érzelmek és szívfájdalom, hogy ömlik át a szélén a sorok között. Az egyik legreprezentatívabb költők e korszak - Szergej Jeszenyin, akinek verseit ismeri senki, még az iskolában. Miért Jeszenyin így könnyen megy a zene, és a dalok és románcok egyre népszerűbb az emberek között minden korosztály? Miért vigaszt költészetében minden szelíd és szenvedés?

Életrajzi Jeszenyin dalszöveg
Minden költők áthaladt a szövet verseinek lelkem, de ez a funkció a Esenina növekedett a maximálisan megengedett határértéket. Még verset természet Jeszenyin - ez nem csak üres szemlélődés vagy lelkes csodálattal. Számára az egész világ körülöttünk - ez egy élőlény, hogy lélegzik, szeret, szenved, ugyanúgy, mint ő. És mi a legérdekesebb - még azok a versek Esenina mély életrajzi és hagyja, hogy a gyökerei a távoli gyermekkori, amit költöttek a festői partján a nagy Oka (született a faluban Konstantinovo).
Mit mond a személyes felfogása, hogy a Homeland, szerelem, barátság, család? Minden bánatát és örömét, hogy a valós, egy ilyen bonyolult, nagyrészt bonyolult és zavaros élet költő öntjük a dalszöveg. Tanulás Jeszenyin versei, minden egyes szakaszában a munkája könnyen és pontosan korrelál a szakaszában az életét. Nem csoda, hogy sok verse, húz a levelek formájában.

A különböző motívumok a vers Esenina
Minden költő egy jól meghatározott körét kedvenc témája. Jeszenyin, és ez nem olyan, mint a többiek: úgy tűnik, nincsenek korlátok neki. Versei az egész világra kiterjed, annak minden sokféleségét. Ők lehet osztani több blokk. Íme néhány közülük.
Versek a természetről. Mint már korábban említettük, a természet életre alatt a toll Esenina. A legegyszerűbb és sima tájvázlatokat költő lesz a legszebb alkotását. Egyetlen részlet sem marad figyelmes és gondoskodó Jeszenyin. Ez a blokk tartalmazza a vers „A róka”, „tehén”, „frissen hullott hó.”

Versek az anyaországhoz. Esenina a szülőháza - mindenekelőtt a természetéből, hogy ő annyira imád. Ez az, hogy szereti őt. Vannak azonban olyan közvetlen szerelmi vallomás költő, szegény, meggyötört squabbles állandó háborúk haza. Például, a vers „Goy te, Russ, kedves”, „Eltűnő Oroszország”.

Versek a szerelemről. A leginkább szívből jövő és gyengéd, romantikus és szenvedélyes dalszövegek mindkét Esenina kreativitás. Hogy finoman érezte minden mozgását a női lélek, mint tudja őket, és milyen mélyen szereti! Ő szerelmes versek - ezek a dalok a kicsomagolt telek és feneketlen mélysége a különböző érzések - az a gyűlölet és a féltékenység őrült a legmélyebb érzékenység. ( „Legyen Részeg egyet.” „Nem fanyar mosollyal, kezét haszontalan”.)

egyszerű nyelvi
A másik oka a népszerűség Jeszenyin versei - kétségtelen tehetsége a költő a verselés. Úgy tűnik, hogy a sorok kifejezetten a zene. Ők maguk - a zene, így azok dallamos, lágy és könnyű. Nem dudorok találkozik, egy kő formájában a hiba, vagy sérti a váltakozó rím szótagból áll.

Ha valaki nagyon beteg a szíve, ő sújtja a kétségek vagy bűntudat, az igazi orvosság - figyelembe Könyvespolc Jeszenyin versei, amelyben valószínűleg tükrözi a fájdalmas pillanatokat, hogy egy személy tapasztal. Olvasás után könnyebbé válik, és jön egy új tudatosság a helyzet, hogy úgy tűnik, hogy nem is olyan reménytelen, mint korábban.

Hé te, szánkó! És a lovak, lovak.

Hé te, szánkó! És a ló, lovak!
Látható, az ördög hozta őket a földre.
A mulatós steppe gyorsulás
Bell nevet a könnyek.

Nem hold, nem kutyaugatás
A távolban, az oldalán, egy üres telken.
Support, életem eltávolítjuk,
Én még soha nem megöregedett.

Sing, kocsis, vperekor ezen az éjszakán -
Ha azt szeretnénk, én a saját aláírás
Mintegy ravasz leánykori szemek,
Mintegy szórakoztató ifjúságom.

Ah lezárására alkalmazott a gyűrődések,
Igen megállapított aknákban ló
Igen, feküdjön le egy köteg szénát -
Emlékszem csak, ahogy hívott.

És miért vették testtartás,
És az éjféli csend
beszédes Talianki
Könyörgött nem egy.

Minden úgy telt el. Azt elvékonyodott a hajam.
Ló felakasztották, udvarunkban üres volt.
Talianki elvesztette hangját
Elfelejtette, hogyan kell beszélni.

De még a lélek nem hűtjük,
Örülök, hogy rám hó és fagy,
Mert minden volt,
Bell nevet a könnyek.

Ugrott tűz kék ...

Ugrott tűz kék
Elfelejti, anyajegyek adni.
Az első alkalommal énekeltem a szerelemről,
Ez az első alkalom, hogy feladja.

Én minden - mint egy elhanyagolt kert,
Voltam a nők és zelie mohó.
Elveszti vonzerejét inni és táncolni
És vesztik életüket anélkül, hogy hátranézett.

Csak azt nézd meg,
Látó szem arany-barna Slough,
És így, a múlt nem szerető,
Nem lehetett megúszni a másikra.

A lépést a tender, fény malom
Ha tudtad szívét,
Hogyan lehet szeretni zsarnok,
Hogy lehet engedelmes.

Elfelejtettem, örökre vendéglők
És verssel dobott.
Ha hagyja, hogy a kezét
És a haja színe ősszel.

Szeretném követni örökre
Bár az ő, bár a rossz távolság.
Az első alkalommal énekeltem a szerelemről,
Ez az első alkalom, hogy feladja.

Látható, létrehozott örökre ...

Látható, létrehozott örökre -
Harminc éve megbolondult,
Minden erősebb edzett nyomorékok,
Az életben tartsa a kötés.

Drágám, én hamarosan kopogtatni harminc
És a föld egy mérföldre nekem minden nap.
Ezért a szíve álmodik,
Mi bánat rózsaszín lángok.

Kohl éget, így éget égő,
És jó okkal lime színben
Vettem ki a gyűrűt egy papagáj -
Egy jel, hogy együtt lehet égetni.

Ez a gyűrű volt rajtam egy cigány.
Felszállás kezem, én adtam neked,
És most, mint szomorú tekerőlant,
Nem tudok segíteni, de gondolom, nem lehet félénk.

Élén a mocsári vándor pezsgőfürdő,
És a szíve a fagy és köd:
Lehet, hogy valaki másnak
Adtál neki nevet?

Talán csókolózás hajnal előtt,
Azt kéri, hogy magam,
Milyen vicces, bolondos költő
Azt vezetett, hogy az érzéki költészet.

Nos, akkor! Kerül sor, és ezt a sebet.
Csak szomorú, hogy a szélén az élet.
Az első alkalommal egy ilyen verekedő
Megtévesztette rohadt papagáj.

A nap eltűnt, csökkenti a fene ...

A nap eltűnt, csökkenti a sorban,
Ismét költöztem érdekel.
Egyszerű söpörni fehér ujj
Titkok éve vágtam vizet.

A kék sugár sorsom
A méretezés veri hideg hab
És teszi a bélyegző néma fogság
Új szeres ráncos ajkak.

Napról-napra azt, hogy egy idegen
És magam, és az élet, aki azt mondta, hogy.
Valahol egy nyílt területen a határokat,
Téptem az árnyékom a szervezetből.

Levetkőzött eltűnt,
Figyelembe én hajlott vállán.
Valahol ez most messze
És egy másik gyengéden átölelte.

Talán hajlamos rá,
Rólam ő elfelejtette
És bámult a sötét sötétség
A ráncok az ajkak és a száj a változó.

De él a hang a korábbi években,
Mi, mint a visszhang, vándorol a sarkon.
Csókolom kék ajkak
Fekete árnyék tisnut portré.