Jevgenyij Yevtushenko - érdektelen emberek a világon ... - olasz

Az emberek mennek ... nem tudnak visszatérni
Titkuk világban nem újraéleszteni.
És minden alkalommal szeretnék újra
Ebből múlandóság sikoly ...

Érdektelen ember a világon nincs.
Sorsuk, mint a történelem, a bolygók.
Mindegyik különleges és egyedi,
És nincsenek bolygók hasonló.

És ha valaki élt csendesen
És unobtrusiveness volt
Ő volt érdekelt az emberek
Samoyu annak unobtrusiveness.

Mindenkinek van egy titkos személyi világban.
Van ebben a világban a legtöbb szörnyű óra.
De mindez nem ismert számunkra

És ha egy ember meghal,
Vele halt az első hó
És az első csók, első harcolni ...
Minden úgy vele.

Igen, a könyvek és a hidak,
Gépek és művészek vásznak.
Igen, sokan itt maradni.
De mi, elvégre ez megy egyébként.

Ilyen szabály a játék:
Rossz emberek halnak meg, és világ.
Emberek tudjuk, és bűnös földön.
És mi tudjuk, hogy lényegében róluk?

Mit tudunk a testvérek, barátok?
Amit tudni az egyetlen?
És az apja, szülővárosában
Mindannyian tudjuk, hogy nem tudok semmit.

Az emberek mennek ... nem tudnak visszatérni
Titkuk világban nem újraéleszteni.
És minden alkalommal szeretnék újra
Ebből múlandóság sikoly.
1961

Nem esistono al mondo uomini nem interessanti.
Azt Loro Destini sono jön le storie dei pianeti.

Ognuno ha la sua particolarità
e a nem-ha un Pianeta che Gli SIA hasonlat.

E se uno viveva inosservato
e amava questa sua insignificanza,

proprio per la sua insignificanza
Egli korszak interessante tra gli uomini.

Ognuno ha IL suo Segreto mondo personale.
A quel mondo c'è l'attimo Felice.

C'è a quel mondo l'ora più Terribile,
ma tutto ci Resta Unbekannt.

Quando un uomo muore,
muore con la sua lui prima neve,

e il Bacio primo e la prima Battaglia ...
Tutto questo Egli porta con sé.

Rimangono certo i libri, i Ponti,
le macchine, le tele dei Pittori.

Certo, molto è destinato egy restare,
Eppur semper qualcosa se ne va.

E la Legge di un gioco spietato.
Nem sono uomini che muoiono, ma Mondi.

Ricordiamo gli uomini, terrestri e peccatori,
ma che sapevamo a Fondo di loro?

Che sappiamo dei Fratelli nostri, degli Amici?
Di CoIEI che ci sola appartiene?

E del nostro stesso padre
tutto sapendo nem sappiamo nulla.

Gli uomini se ne vanno ... e nem Tornano più.
Nem risorgono i loro Mondi Segreti.

E Ogni volta vorrei gridare ancora
contro questo irrevocabile destino.

Evgenij Aleksandrovič Evtušenko
Traduzione di Sandra Grotoff

Osip Mandelstam, „Elfelejtettem a szót akartam mondani ...”
Osip Mandel'štam «Mi sfugge la Parola che avrei voluto szörnyű ...»

Jevgenyij Yevtushenko „Nem értem, egymás ijesztő ...”
Evgenij Evtušenko «Nem capirsi l'un l'altro è Terribile ...»

Bella Ahmadulina "éjszakai"
Bella Achmadulina «Di notte»

Michael hangyák „Indulás”
Michail Murav'ev «La partenza»