Tömegkommunikáció és a társadalmi irányítás - Kivonat, 2. oldal
2. Orosz média kezelése, a társadalmi folyamatok
Képességének erősítéséhez modern (nyugati és orosz) média befolyása a közönség miatt a természetes fejlődés a társadalom, a kultúra és a civilizáció általában. A következő lehet azonosítani a legfontosabb trendeket az idő:
A nagy intenzitású az urbanizációs folyamat és a tudományos és műszaki fejlődéshez vezetett drasztikus csökkenése az interperszonális kommunikációs képességekkel, korlátozza annak lehetőségét, hogy a média hatása a közvéleményre, egyrészt, és növekedéséhez vezetett a kommunikáció szerepe a média, vagyis a közvetített MIR / média, másrészt.
A gyors fejlődése az információs technológia vezet az a tény, hogy a 11
Másodszor, van egy megugrott a politikai befolyás a hatalom az információ, az úgynevezett negyedik erő, amely a legfontosabb hordozója a média.
harmadszor, a konkrét szerepe a média, mint a forrás a tudás és információ egészét, ami viszont tartják egyes kutatók (D.Bell, E.Toffler, V.Inozemtsev, A.Ursul), mint a fő forrása az úgynevezett posztindusztriális társadalom 12.
Nézzük meg azt az elképzelést, az újságírás, mint a negyedik hatványával.
Abban az esetben, a „negyedik hatalom” nem a kormány általában, és nem is a politikai hatalom általában, és a fő - a hatalom az állam, mint a „negyedik hatalom” egyértelműen „hint” a három hatalmi alkatrészek államhatalom: törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmi, pontosabban, a úgynevezett „három ága” a hatalom, az erő, mint olyan, - egy 16.
Azonban van egy olyan hiedelem, hogy az újságírás nem egy negyedik ága a kormány, hiszen hízelgő egyes képviselői tömegkommunikációs hangzik ellenkezője.
linkek,
- „A hatalom a közvélemény nem csak pillanatnyi természet - képes befolyásolni a jövőbeli választások a hatóságok, amíg a győzelem és a hatalomra az ellenzéki erők”; 18
- „Kormány érdekeit képviselik az egész társadalom, nem csak az egyes részek. Ezért az állam állapítja meg a média vezető kell demokratikusan bevonásával ebben az eljárásban a képviselői minden társadalmi erők, „19, és így tovább. N.,
- alig gazdag érvek mellett az ellenfél szemszögéből annak a ténynek köszönhető, hogy sem a lehetőséget, hogy az alapot (vagy akár lehet ok) döntéseket hozni (akár állami), vagy arra, hogy befolyásolja a kormány még nem jelenti azt, hogy a legtöbb energiát. Ellenkező esetben köteles ezt a logikát követi, szerepel a hatalmi struktúrák minden nyomásgyakorló csoport, bármilyen lobby és kidobja őket kedvező döntés a kormány, és még kísérletet semmilyen hatása érintő bármilyen hatalmi struktúrák.
Például a bányászok sztrájkja is lehetne az alapja nyilvánosságra hozatalára vonatkozó döntést, hogy emelje fel a fizetést. Ez azt jelenti, hogy a sztrájk egy eleme a „negyedik” vagy valami nagyobb teljesítmény? Természetesen nem.
Ez azt jelenti, tehát, hogy a tükörképe a sztrájk az ellenzéki sajtó egy eleme a „negyedik rend”? Nem, nem az.
Végül, az azt jelenti, hogy a tükörképe a sztrájk még az oldalakon a félhivatalos sajtó egyik eleme a „negyedik rend”? Nem, nem az.
Általánosságban elmondható, hogy ez az állítás a következő: Ha egy érint B, akkor A nem B. Egyszerűen fogalmazva, ha befolyásolni valakit, az azt jelenti, többek között, hogy nem vagyok ez a valaki. Ha az újságírás hatással van a hatalom, az azt jelenti, hogy a hatalom az újságírás nem definíció szerint 20.
Ami pedig a harmadik a fenti érvek, úgy tűnik, tarthatatlan kétszer, mert,
egyrészt vizsgálja a területeken kellene, ahelyett, hogy mely túlmutat az elméleti, mint a modalitása „must”, „kellene”, és így tovább. d. nem jellemző leíró tudás, ami az elmélet, hanem előíró felírása a tartalmat, jellemző módon, vagy egy másik közigazgatási szövegeket;
Másodszor, a hatóságok nem kell képviselni az érdekeit az egész társadalom, mert a hatóságok.
A fentiek alapján, az elnevezés újságírás (vagy inkább, tömegkommunikáció) „negyedik hatalom” is feltétlenül tekinthető egy metafora, és ennek megfelelően kell kezelni az ilyen jellegű, mint egy metafora.
Először is, itt is, mint másutt elméletileg van egy helyettesítési feltételek: az első, amely szerint az újságírás (ami a kreatív aspektusát tömegkommunikáció) a negyedik hatalom, majd, mintha észrevétlenül elkezd menni az úton média (tartalmazza a műszaki szempontból a tömeges kommunikáció), a negyedik hatványával 22.
Kapcsolódó művek:
Diplomamunka >> Szociológia
Massovoykommunikatsii alapvető jellemzőit. Történelem és a kutatás módszertana MK
Tanfolyam >> Szociológia
Massovyekommunikatsii (2)
Közleményt a funkció
Tanfolyam >> Management