Résztvevő esküvő olvasható online, Carson McCullers
Gondolatok a Golden Eye
- Minden olyan furcsa - mondta - minden kiderült, olyan furcsa.
- Kiderült? Mi történt? - mondta Berenice.
John Henry csendben hallgatta és nézte.
- Csak a fejét törte.
- Mindenekelőtt - mondta Frankie.
- Véleményem szerint, a nap sütött a tetején van, - mondta Berenice.
- Véleményem szerint is, - súgtam John Henry.
Frankie szinte egyetértettek abban, hogy talán így is van. Már négy órakor, egy komor tér konyha csendes volt, Frankie ült az asztalnál, hunyorogva a szeme, és gondoltak a közelgő esküvő. Látta visszafogott templom, furcsa fény ferdén beeső az ólomüveg ablakok. A vőlegény - bátyja, a fényes folt a földön arcát. A menyasszony is személytelen, mellette egy hosszú fehér ruhában, egy vonat. Valami ebben esküvő szenzációt keltett Frankie, akinek a nevét nem tudta.
- Nézz rám - Berenice mondta. - Féltékeny vagy?
- Féltékeny, mert a testvére férjhez megy?
- Nem - mondta Frankie. - Csak még sosem láttam két ilyen embereket. Amikor beléptek a házba ma volt egy furcsa érzés.
- Féltékeny vagy - mondta Berenice. - Menj, és nézd meg magad a tükörben. Megértettem a szemed színét.
- Ilyen szép, mint ő, én nem is kell látni - mondta. - Nem is értem, hogyan történt mindez.
- Mit nem értesz, te bolond? - mondta Berenice. - Az öcséd jött haza a lány, ami megy férjhez, és ma már együtt vacsorázott te és apád. Az esküvő lesz vasárnap a szülei házat Winter Hill, [1] és te és apa megy az esküvőre. Ez minden. Tehát mi bánt?
- Nem tudom - mondta Frankie. - De nem tudok fogadni, hogy valóban töltik idejüket.
- Nézzük, mi valóban időt - azt javasolta, hogy John Henry.
- Ez már valami igazán? - ismételte Frankie. - Mi?
Még mindig az asztalnál ült, és Berenice átadták három kártyát a játék a hídon. Hogyan Frankie emlékezett Berenice mindig szolgált nekik főzni. Berenice nagyon fekete, széles, alacsony mennyezetű. Azt mondta, hogy harmincöt éves, de azt állítja, hogy ez a három évet. A haja fésült szétnyílt, fonott copfos és lesimít tejszín, arca sima volt és nyugodt. Csak egy dolog zavarta a megjelenése Berenice - balra egy világos kék üveg szem. Ő vadul egy ponton állt neki nyugodt arca sötét, és senki a világon nem értette, miért választotta a kék szem. Jobb szeme fekete volt szomorú. Berenice-t tegyen egy kényelmes nyalás hüvelykujj zsíros kártyák összeragadt. John Henry figyelte minden kártyát, míg a Berenice-t szed. Meztelen mellkasára borították cserzetten izzadság cseppek a nyakán egy fiú lóg egy zsinór apró ólom szamár. Frankie, ő hozta unokatestvérét, és az egész nyáron voltak vacsora és maradt estig, vagy jöjjön vacsorázni, és maradt egy éjszakán át, és Frankie nem tudott megszabadulni a haza. Mert az ő hat évben, úgy tűnt, nagyon kicsi, de egy ilyen nagy térd, ahogy, Frankie, még soha senki nem látott, és egyikük viselt feltétlenül karcolás vagy kötszer valaha esett, és letépte valami. Arca kicsi, fehér, és viselt egy kis aranykeretes szemüveg. Ő nagyon szorosan követi minden kártyát, mert ez elveszett erősen - a szerencsejáték adósság Berenice volt több mint öt millió dollárt.
- Szívek, egy, - Berenice mondta.
- I csúcsok - Frankie mondta.
- És azt akartam, csúcsok, - mondta John Henry. - Épp jelenti be a csúcsokat.
- Szóval, te jártál. Azt jelentette meg először.
- Te bolond! - kiáltotta. - Ez nem igazság!
- Ne veszekedés, - avatkozott Berenice. - Hogy őszinte legyek, nem hiszem, hogy van egy ilyen kártyát, mert vitatkozni. Azt mondják, szív, kettő.
- És nem érdekel - mondta Frankie. - Számomra ez nem lényeges.
Ez igaz volt - a nap ő játszott, mint John Henry és elment az első megvan a kártyát. Ültek a konyhában, szomorú és csúnya. John Henry díszített falait tudta elérni, szeszélyes rajzok. Ebből konyha néztem ki, mint egy kórterem egy elmegyógyintézet. Frankie beteg volt ennek konyhában. Nem tudom a nevét, hogy mi történik vele, de érezte, hogy dobogó szívvel húzódott a az asztal szélére.
- minden mulandó ezen a világon, - mondta.
- Miért gondolja így?
- Azt mondanám, - gyorsan - Frankie vissza. - Minden gyorsan változik.
- Nos, nem tudom - Berenice megrázta a fejét. - Egyes gyorsan, és néhány nem.
Frankie lehunyta a szemét, és a saját hangja durva és wafting messziről:
- Számomra - gyorsan.
Tegnap Frankie nem gondolt házasságra komolyan. Azt azonban tudta, hogy az ő egyetlen testvére Jarvis megy feleségül. Mielőtt elmész Alaszkába, s eljegyezte egy lány a Winter Hill. Jarvis szolgált tizedes a hadsereg és a volt alaszkai közel két évig. Frankie egy nagyon-nagyon hosszú ideig nem látta testvérét. Amikor eszébe jutott az arcát, úgy tűnt neki, bizonytalan, mintha a víz alatt. De ő Alaszka! Frankie állandóan róla álom, és ő állította egyértelműen Alaska ezen a nyáron; látta, hogy a hó, befagyott tenger és a gleccserek. Eszkimó iglu, jegesmedvék és a vakító sarki fény ... Mielőtt Jarvis megy Alaszka, ő küldött neki egy doboz házi Caramel, gondosan csomagolva minden téren zsírpapír. Ez csak megremegett a gondolatra, hogy lesz egy édes Alaszkában, és látták, mint egy testvér tart ki egy doboz csomagolva prémes eszkimók. Három hónappal később, Jarvis küldött neki egy levelet, amelyben megköszönte az édességet, és betette egy borítékba-öt dollárt. Néhány évvel Frankie szinte minden héten küldött neki Caramel -, hogy tele van gyümölcs, a dió, de karácsony előtt Jarvis neki a pénz már nem küld. Ő rövid leveleket apja zavarta Frankie. Például ezen a nyáron, megemlítette egy levélben, hogy elmentem úszni, és ez igazán megragadta a szúnyogok. Ez valahogy nem egyezik a kép, felhívni Frankie képzelet, de néhány nap múlva újra álmodott a befagyott tengeren és a hó.
Amikor Jarvis visszatért Alaska, rögtön ment Winter Hill. Menyasszony hívták Janice Evans, és a tervek voltak: Jarvis táviratot küldött, hogy fog jönni a menyasszony pénteken, marad otthon egy nap, és vasárnap Winter Hill esküvő kerül sor. Frankie kellett menni az apjával, hogy az esküvő csaknem száz mérföld, és ez előre csomagolt bőröndbe. Ő várt érkezése testvére és a menyasszony, de nem tudta elképzelni őket, és az esküvő nem gondolt. Ezért a nap megérkezésük előtt, ő csak azt mondta Berenice:
- Milyen furcsa véletlen - Jarvis kellett menni Alaszkában, és a menyasszonya jégverés Winter Hill, - mondta lassan, lehunyt szemmel, és a cím összeolvadt álmok Alaszka és a fehér hó. - Jó lenne, holnap vasárnap volt, és nem pénteken. Jó lenne elhagyni.
- Vasárnap fog jönni, amikor szükség van rá, - mondta Berenice.
- Ó, nem is tudom - mondta Frankie. - Én már régóta álmodtam, hogy elhagyja a várost, és gyere vissza nem akar az esküvő után, és azt akarom, hogy hagyja itt örökre. Bárcsak száz dollárt, akkor elmentem volna el, és soha nem látott ebben a városban.
- Van valami, amit szeretnénk egy csomó - mondta Berenice.
- Annyira szeretnék lenni másnak, de magát.
Gyors navigáció vissza: Ctrl + ← továbbítja Ctrl + →
szövegét a könyv az információk kizárólag tájékoztató jellegűek.