Könyv - rúna mágia - Joanne Harris - olvasható online 26. oldal
Persze, ő is mindig repül a megsértése, megkímélve magát egy hosszú, fárasztó feljutás a gleccseren. Azonban Loki rájött, hogy a héja maszk teszi sebezhető, mint egy sólyom nem varázsolni és rúnák, hogy képviselje karom. Loki nem örült a lehetőséget, hogy vakon - nem beszélve arról, hogy a csupasz -, hogy vegye le az alvó és befut egy csapda, ha ez vár rá.
Nos, minden esetben meg kell gyorsan cselekedni. A csupasz szikla túl nyilvánvaló, annak színe látható a mérföld. Ugyanolyan sikerrel tudta firkálás „Itt volt LOKI» a hegyoldalban.
Tehát ismét felvette az alakját egy madár repült fel a legközelebbi kunyhó kecskepásztor. Lakatlan volt, de Loki tudta, hogy valami ruhát - sőt, puszta rongyok, de jön - és irha kötni a lábát. Skins bakok és szaga volt jelentéktelen cseréje csizma, amit maga mögött hagyott. De találtam egy kabátot, egy durva, de meleg, ami megmentse őt a hideg.
Dressed Loki mászni kezdett. Lassan, de biztosan. Az elmúlt ötszáz év, megtanulta az érték a biztonság nagyobb, mint valaha.
Loki volt hegymászó majdnem egy órát, amikor találkozott egy macska. A hold felkelt, vágja el a fagyott csúcsok és a dobás éles árnyékok minden kő, minden fénysugár. Átment a hó határt. Tiporják csikorogtak jeges kéreg, amely messziről látszott, mint a csipke, de a közelebbi ismeretség kiderült, hogy keverésre hó, sziklák és az ősi jég.
Loki fáradt. Frost kínozta. Nyersbőr és rongyok, amit kölcsönzött a kunyhó kecskepásztor, jól szolgált neki az alsó lejtőin, de szinte nem védi a gonosz jéghideg. Kezeit alatt a hónalját melegedni, de még mindig reménytelenül beteg, az arca égett, a lába csomagolva bőr már régóta elvesztette érzékenységét. Úgy, mint a részeg, megdöbbentő, vándorolt át a hó kéreg, küzd rejtőzködő nyomait.
Loki akart menni megint egy tüzes megjelenése, de a hideg túl erős. Ha kiderül tűzbe, azt csak gyorsan égeti a helyesírás, és légy tehetetlen.
Ő pihenésre van szüksége. Azt kell hőt. Loki esett nem kevesebb, mint öt alkalommal, és nehezebb volt felkelni minden egyes alkalommal. Végül összeesett, nem tud felállni, és rájönnek, hogy a választás nem több: ez jobb, hogy a kockázatot, hogy láttam, mint megfagyni.
Ledobta Sol, de ügyetlenül és összerezzent a fájdalom fagyott ujjaival. On fordult egy sólyom lesz elfelejteni. Az ereje kimerült, ő töltötte az utolsó telkek. Rune tört ki, de a hőség szinte nem adott.
Loki káromkodott, és újra próbálkozott. Ekkor volt a hőség koncentráltabb, csillogó labda nagyságú kis alma, ami világított a homályos háttérben a hó. Ő tartotta a tűzgolyó közelebb és fokozatosan érezte az élet visszatért a megcsonkított kezét. És vele együtt a fájdalom. Loki felsikoltott: úgy tűnt, áttört tüzes tű.
Talán ez volt a kiáltás egy macska fogott, és talán fény, minden esetben, ő jelent meg, és nagyon jó volt - ötször nagyobb, mint a normál vad macskák - és csíkos barna, mint egy hegy szikla. Szeme sárga és éhes, durva bolyhos mancsok éles, mint az acél karmok.
Az alján, ahol az étel volt elég macska valószínűleg lehet kiiktatni Loki oldalon. De itt, a gleccseren, bányászat - ritkaság. Ez az ember, tehetetlen, térdre esvén a hóban, mintha egy áldás.
A macska közelebb jött. Loki, aki úgy érezte, az érzékenység visszatér a láb, mint már visszatért az ujjait, megpróbált felkelni, de a lényeg, átkozta esett.
A macska közelebb lépett, hunyorgott egy tűzgolyó a kezében Loki tükröző primitív tudat, hogy ez egy fegyver, amely kárt okoz neki, ha ő ugrik. Loki nem látta, és továbbra is esküszöm Sol, hogy a botok a kést az ujjai.
Lehet, hogy nagy, gondolta a macska, de lassú, fáradt volt, és ami még fontosabb, a földön ülve, ahol a növekedés nem segít neki.
Általában érdemes a kockázatot.
A macska még soha nem támadott meg egy ember. Ellenkező esetben, belekapaszkodott az arcát, és a legvalószínűbb, megölt volna egy falatot. De Loki ugrott a hátára, belekapaszkodott a nyak hátsó részén, és megpróbálta bekapcsolni a gyomorban.
Loki gyorsan cselekedett. Meglepő gyorsan egy férfi - bár Loki nem volt elég ember, és a macska is érezte. Ahelyett, hogy harc, ő hirtelen felugrott, és figyelmen kívül hagyja a karom, hogy vájt a bordák, szándékosan, az erő esett a hátán.
Egy pillanatra a macska volt döbbenve. Állát meglazítjuk és Loki elszabadult, rohant az oldalon, négykézláb, és megállt fej-fej mellett az állatok, az ő égő zöld szeme tükrözte sárga macska szeme, fogai csupasz.
A macska felsikoltott, ijedt, rekedten felüvöltött dühében és a frusztrációt. Megfeszült, ugrásra készen, ha csak egy kis lépés. Két macska tudott órát ellenálljon ilyen erős akaratú küzdelemben, de tudta, hogy a hatalom a férfi kimerült sokkal korábban.
Loki is tudta. Numb hideg, alig volt képes felmérni a károkat, hogy a macska karmai, de érezte, hogy valami meleg folyik le a hátán, és tudta, hogy összeomolhat minden pillanatban. Meg kell cselekedni, és gyorsan.
Anélkül, hogy tekintetét levette a macskát, kinyújtotta a kezét. Ez megtörte Sol, egy kicsit megfakult, de még mindig égett. Loki nagyon óvatos hozzáállás megváltozott. Most ott ült a hátsó lábain, kinyújtotta a rúna Sol. A macska felsikoltott, kész rohanás és nevelt gyapjú.
De Loki támadott először. Nagy erőfeszítéssel ugrott talpra, és ugyanabban az időben, gyűjtése maradványait varázsa, ő vetette Sol - most fehéren izzó parázs - a vicsorgó fenevad.
A macska elfutott. Loki nézte ezt a gyors pont a gleccseren kiterjedésű és hallgatni merész nyávog. Azonban ő nem futott el, mint amennyire ő szeretné ajánlani mintegy háromszáz láb, ahol a szélén a gleccser találkozott egy kő zsebében.
Van egy macska, és várt mozdulatlanul. Olyan illata volt, vér, csendesen dörmögött a kielégítetlen éhség, és ami ennél is fontosabb, érezte gyengeségét. Ember megsebesült. Hamarosan csökkenteni fogja éberség.
A macska figyelte, és amikor Loki ismét elkezdte lassan és fáradtan mászni a fakókék közötti hasadékba az alvó, követte őt, miközben a távolból, de fokozatosan csökkentve azt a Loki láb megbotlott, és a válla. Végül összeesett eszméletlen fej először a hó a holdfényben.
Az arca mélyen immured és fél rejtett apró rozetták dér. De ez minden bizonnyal a nő arcát, fehér és a jég alatt, amely távolinak tűnt.
- Ki ez a lány? - Maddie kérték.
A lány sikerült kaparja a kezében a fagy. Ice alatta sötét volt és tiszta, mint a tó vize. A jég alatt volt egy nő, vékony, mint egy kard, keze keresztbe a mellén, sápadt, rövid haj táplált fagy kristályok szétszórva az arcot.
- Az nagyon megjelenés, - felajánlotta Suttogó.
Maddie dobta Berkanu remegő kezét. Rune kihúzta fény villogás, minden varázsa, a rúnák vájt a felszínen a jégtömb, és sült csillogó szemmel lány.
Maddie megállapította, hogy világosan látja a fényt egy nő az arc, magas arccsont és telt ajkak, tipikus severyanok, exuded nyugodt és jeges szépségét. Viselt térdig érő csizma és tunika, övvel a derekán övvel lógott egy hosszú, fehér kést.
De a legmeglepőbb az volt az aláírás egy nő: fagyos, átható kék, mint a jég, szorosan körülfon test alvási mintázat. Ő volt, persze, még mindig életben van. Ő világított csak valamivel gyengébb, mint a jel a jobb combja:
Rune Isa címke, Ice.
Most Maddy látta a varázslat, amely körül a jégtömb: a bonyolult láncolata rúnák. Ez nagyon emlékeztet a hálózatban, ami Loki készített Suttogó.
- Szóval ő nem hazudik - Maddy halkan. - Vannak más emberek, mint mi.
Rájött, hogy félt, hogy elhinni. Most akart kiáltani vadul öröm az a tény, hogy ő nem volt egyedül.
Lány ellenállni, szem előtt tartva a jégkút feje fölött, de az öklét egy eszeveszett öröm. És most látta, a folyosón, a másik jégtömbök. Propping az oszlopok állt a villódzó szobában, mint őrszemek. Hét blokkok, feszíti ki egy sort, hasonlóan a baldachinos ágy, oszlopok díszítik olvadó jég, menedékházak borított fagy takaró.
- Kik azok? - Maddie kérték.
- Sleeping - mondta Suttogó. - De nem sokáig.
Maddie gondolta újra a csarnok a tűz pit.
- Tette Loki?
- Nem - mondta a jós.
- A félszemű tudja?
- Akkor miért nem mondja meg róla?
- Én vagyok a jóslat - tiltakozott Whisperer - nem véres gondolatolvasó!
Maddie még egyszer megnézte a jég nő.
- Ki ez a lány? - kérdezte a lány.
- Tudd meg neki, - tanácsolta Suttogó.
- Úgy értem ... felébreszteni?
- Miért nem? - mondta. - Előbb vagy utóbb, akkor meg kell csinálni.
Maddy kétségbeesetten akartam próbálni. Emlékezett a prófécia Whisperer: hétalvók ébren és Thunder menekülni a Underworld. Másrészt, tudta, hogy az orákulum kitérő, és nem tetszett neki az ő leereszkedő hangon.
- Nincs semmi, amit nem fog - vágott Maddy -, ha nem mondja meg, hogy kik ők.
- Wana - mondta Suttogó. - hid után itt Ragnarok. Surt árnyék burkolta a világ, és ász esett egymás után. Legyőzte Vanir visszahúzódott, és elrejtette; Gyűjtsön maradékok varázsa, megalkották az sírja fele-fele menedéket, abban a reményben, hogy egy nap felébred egy új világ, az új Asgard.
- Új Asgard? - Maddy ismételni. - És mi történt?
- Auspex nem egy egzakt tudomány. Ez pedig előbb vagy utóbb. Bár talán nem a barátod, Félszemű ...
Maddy ránézett gyorsan.
- „Látom az Általános önálló”?