Olvassa online, mint a nyuszi repül léggömbök szerzői Shukshin Vaszilij Kravchuk - rulit -
Hogyan nyuszi repül léggömbök
Hogyan nyuszi repül léggömbök
A kislány, az ő neve volt Vera, súlyosan megbetegedett. Az apja, Fjodor Kuzmich, egy ember éves, megfosztva alvás és pihenés. Ez volt a néhai gyermeke, az utóbbi most, nem volt emléke szeretett lány. Ez volt Igrunov, minden játszott a Pápával, a kéz nem húzza le, amikor otthon volt, kopasztás haja, azt akartam, hogy az orrán-gomb Papa Ve-ki. És most - ill. Barátok Fjodor Kuzmich - lenne-e befolyásos barátai - látva a bánatát, elkapták up-én orvos. De van egy rendőr mindent megértett: pneumonia, kezelése az egyik - felvételek. És mahagóni kuyu - hegyezte és megszúrta. Mikor jön a nővér, Fjodor Kuzmich ment valahol a lakás, a partra, és még le két emelet mélyen a hízelgő-TSE, és ott várt. Szívtam. Aztán jött, amikor a lány nem sír, hazudik - gyenge, forró. Ránéztem. Fedor minden kővé mellkasában. Ő sírt, ha tudnék, ha nem a könnyek. De ők voltak valahol a hegyek le, nem jött ki. Tehetetlenség és a bánat is súlyosan megsérült a felesége, a lány anyja: megdorgálta, hogy ő figyelmen kívül egy gyermek számára. „Rongyok több elfoglalt, nem egy gyerek - mondta neki a konyhában, mint a kövek, sziklák esett az asztalra -. Minden az én szekrénysoraink töltött siet.” Feleség - a könnyek. És most, ha nem harcolni - nehéz volt a hibás Most Xia -, hogy segítsen, és a kényelem és nem keres egymást, így minden Stra-egyedül.
Az orvos jött minden nap. És azt mondta, hogy a jelenlegi látta a pillanatban, amikor. Nos, a rövid, mind a kislány erők támadtak a betegség, és ha valahogy is hozzájárulnak, hogy valahogy lelke, akarata, hogy inkább valami vidám gólt előre, akkor SKO-ray vissza. Nem, és ez így lesz vissza, de még jobb, ha bár öntudatlanul, de nagyon, nagyon szívesen magát SKO-ray vissza. Fjodor Kuzmich leült a kiságy lánya.
Devochkin kezelni keverjük a takarót, ő viszont neki la tenyérrel felfelé, egy maroknyi - így ő, ha helyesen foglalt állást.
-- Eechka egy se télen.
-- Igen, igen, - sietve bólintott őszülő fejét pa-pa. - elfelejtettem. És ő szeret, hogy leszáll, hogy mikor SOCA-vishsya, multi-konzol megjelenés? Sok-sok.
-- Azt nezya sokat - mondta Vera okos. - Apa - hirtelen még emelte a párnán -, és nem volt idősebb bácsi kazochku yaskazyvay - P'o nyúl. Ó, hoesenkaya.
-- Így tehát - szerencsére megijedt Fedor Kuzmin. - Bácsi Jegor megmondtam a történetet? Mintegy nyúl?
Vera bólintott, szeme is él Zabol-Staley.
-- Akarsz hallgatni?
-- Ő etay a Saiko.
-- Ahogy repült a labda? Mindenesetre labda?
-- Nos, Saiko. Bácsi nem öregített piedet?
-- Uncle Jegor? Nem, bácsi Jegor lakik messze egy másik városban. Gyerünk, gyerünk, tudjuk emlékszem: néhány golyó repül nyulat? A levegő? Kata?
-- Igen, nem-o! - Vera a szeme megtelt könnyel. - Itt van néhány. Vétheuil Fújd magasba énekel! Hagyja bácsi piedet nem idősebb.
-- Uncle Jegor valamit? Ő él távol, a lányom. Azt kell, hogy menjen a vonaton. Vonattal: tu-tu-y! Vagy a repülőgép repülni.
-- Körülbelül egy nyúl? És azt mondja nekem egy kicsit nekem,, mo-Jette, eszébe jutott, hogy ő repült golyó. Van csalt, és eltávozott?
Lány egy nagy bosszúságot eltolódott szemöldök, a szemeit-las, és a fal felé fordult. Apa látta a nagy könnycsepp gördült ki a szeme sarkából, tiszta harmatcsepp átfordult orrszíjjal, és esett a párnán.
-- Docha - könyörgött az apjának. - Várj tudom, ne sírj. Várj. Anya valószínűleg emlékszik, hogy ő repült golyó. Várj, lányom. Minden rendben? Várj, elmondom.
Fjodor Kuzmich szinte futott futott a felesége a konyhában. Amikor rohant egy ilyen feleség, sőt megijedt.
-- Nem, semmi. Nem emlékszem, hogyan kell nyuszi repül lufi?
-- A labdát? - Nem értettem a feleségét. - Mi az a nyúl?
Fjodor Kuzmich újra dühös.
-- Francia-nyúl szarvakkal. Nyuszi! Jegor mese azt mondta neki. Azt nem hallotta?
A feleség megsértődött, elkezdtem sírni. Fjodor Kuzmich magához tért, átölelte feleségét, megtörölte a tenyér könnyeit.
-- Csakúgy, mint egy bűnöző ül itt. - korholta a feleségét. - Bármit mondasz, akkor kötődnek hozzá. Egy van, függetlenül attól, hogy túlélte-vayeshev?
-- Oké, oké - mondta Fedor. - Nos, sajnálom, nem rosszindulatból. Elvesztettem a fejét - semmit nem tudok gondolni.
-- Mintegy nyúl néhány. Ahogy repültek Air sha-rikah. Jegor mondta. Uh! - kérdezte hirtelen Fe-dor. - Hívom Jegor Várj! Megyek, és hívja a postán.
-- De miért van a posta? A házból, mint lehetséges.
-- Igen, mert otthon. amíg kihallgatták őket a házból. Futok várni.
És Fjodor Kuzmich elment a postára. És járt, ő volt a feje, egy egészen más ötlet - hívja Jegor itt. Gyere, mondd el neki a sok mese, ez egy idő mester ilyen dolgokat. Egyértelmű, hogy ő találta fel ezt a nyulat. És navydu-kiüríti az összes. Ma csütörtök van, holnap az utolsó nap a köles egy nap, és vasárnap este repülni. Két és nem több, mint egy óra repülővel. Még így is gondolta Fedor: ez lesz neki, a lányok, hirtelen és örömmel, amikor a gyerekek PRIE-maga „nem öregített bácsi” - szerette őt, szerette őt mesék befagyasztotta, ha hallgat.
Nem is olyan hamar Fjodor Kuzmich eljutott a testvére, de még mindig van rajta. Szerencsére Jegor volt otthon - jönnek Psar-adni. Tehát, nem kell, hogy egy hosszú történet, és elmagyarázza, hogy jól, nem, ez - a lányom beteg volt. és így tovább.
-- Jegor! - kiáltotta a telefonba Fedor. - szeretlek Risen Nye beveszünk egy gépre, és elrepül. Minden rendben lesz! Nos, amit akarsz, akkor én is írni a főnök.
-- Ó, nem! - kiabált ki is Jegor. - Nem ebben az esetben! Mi itt a ház együtt.
-- Nos, Jegor, nos, eltette a ház, zöld karácsonyfát! Kérem azokat, os. Csak fordulópont, tudod? Sírni kezdett, amennyire ma reggel.
-- Igen, örülök a lelket. Hallasz engem?
-- Én egy lélek szívesen, de. - Jegor valami habozott ott, csendes.
-- Jegor! Jegor! - Fjodor sírt.
-- Várj, - válaszolt Jegor - dönt ide feleségével. "Uh -dogadalsya Fedor -. Feleség fölött ott vált."
-- Jegor! Jegor! - dozvatsya azt. - Add ide a telefont a feleségének, majd beszélek vele.
-- Szia, Fjodor Kuzmich! - hallottam egy távoli hang udvarias. Mi, ha beteg lánya?
-- Ill. Valentina. - Fjodor hirtelen elfelejtette őt, kitüntetéssel. Tudtam, és elfelejtettem. És Peralada útközben: - Valya, otpus perces kérjük férje, hadd jöjjön - két napig! Csak két nap alatt! Valenka, nem vagyok az adósság marad, az vagyok. - Fedor CDF-ryacha nem tudott azonnal rájönni, mit tehettem ígérnek. - Én vagyok az azonos valaha megmentette!
-- Nem, semmi vagyok. Mi viszont jött az országba. Tudod, a tél volt felügyelet nélkül - akart ott.
-- Valya, könyörgöm, drágám! Várok sokáig megmagyarázni, de nagyon szükséges. Nagyon! Valya! Val.