Jeszenyin
Nem mindenki tudja, hogyan kell énekelni,
Nem mindenki kap egy almát
Őszi valaki másnak a lába.
Ez a legnagyobb vallomás,
Akik vallják zsarnok.
Szándékosan megy borzas,
A feje, mint egy petróleumlámpa, a vállán.
A lelkek lombtalan ősz
Szeretem, hogy megvilágítsa a sötétben.
Szeretem, amikor a kövek csata
Repülj velem, mint jégverés böfög,
Csak erősebb majd kezet
Miután lengő hajam buborék.
Így majd jól emlékszem
Benőtt tó és rekedt csengése éger,
Hogy valahol a kenyerem apa és az anya,
Ki nem érdekel egyáltalán a verseimet,
Mely utakon I, mint a mező, és mint húst,
Ahogy az eső tavasszal lazul zöld.
Ők jönnek villát stab van
Minden kiáltása a dobott rám.
Szegény, szegény parasztok!
Valószínűleg váltak csúnya,
Csak fél Isten és a mocsári belsejébe.
Ó, ha tudnád,
Mi a fia orosz
A legjobb költő!
Csak fegyver az élet szíve nem indeveli,
Amikor mezítláb pocsolyákban őszi tompító?
És most elmegy egy henger
És lakkozott cipő.
De él benne ugyanolyan lelkesedéssel vpravki
Village zsarnok.
Minden tehén egy hentesüzlet jelek
Meghajol messziről.
És, találkozó cabbies a téren,
Emlékezés a szag származó trágya anyanyelvi területeken,
Ő készen áll, hogy elbírja a farkát minden ló,
Mint esküvői ruha vonatot.
De, szeretteim,
Hűséges fehér-tarka kutya?!
Öregségi lettél vak vizgliv
És járják körbe az udvaron, húzza farkát megereszkedett,
A felejtés illat, ahol az ajtók, és ahol az istállóba.
Ó, milyen kedves nekem minden bajt,
Amikor az anya styanuv kenyér,
Ajkába vagyunk időben,
Nem egy kicsit nem temetni egymást.
Én még mindig ugyanaz.
A szívem még mindig ugyanaz.
Ahogy búzavirág a rozs, virágzó az ember szemébe.
Stelya versek zlachenye lábtörlő,
Azt akarom, hogy egy ajánlatot.
Jó éjszakát!
Mindenkinek jó éjszakát!
Van fokára fű alkonyat hajnal Spit.
Ma szeretném nagyon
Az ablak a hold.
Azt akarom, hogy egy sárga vitorla
Abban az országban, ahol vitorlázni.
Fit kész.
Szomorúság szégyen.
Elfogadom az élet, mint az első álom.
Tegnap olvastam a „Capital”
A költők -
Ő törvényeinek.
Most hóvihar
Bár az ördög üvöltése
Knock fulladt meztelen -
Azt otrezvevshey fej
Elvtárs vidám és szórakoztató.
Rotten már semmi megbánni,
Igen, és nem bántam szükség
Kohl meghalhat szelíden
Én ebben Zavirukha hóviharban.
Tin-Tin, Tit!
Jó napot!
Ne félj!
Nem fogom bántani.
És ha úgy tetszik,
a kerítés
Ülj le a madár joggal.
Forgatás a törvény a világon,
Ő - Kapcsolat
lakókörnyezet.
Mivel az emberek egyesültek fülkék -
joga van
Megállapítani, és üljön le.
Üdvözlet neked,
Az én szegény juhar!
Sajnálom, hogy bántani.
A ruhában formájában,
de nem fogja
Új felruházva.
És éjszaka
Vyplyvet hold.
Ez nem falta fel egy kutya:
Ez csak nem látszik
Mivel az emberi
Véres harcok.
De a harc véget ért.
És most -
Ez a citrom fény
Fák, öltözött zöld,
ragyogás hangzatos
Öntsük.
Tehát ital is, a mellkas,
Tavasz!
új gond
Verses!
Én most, lefekvés,
Nem szid
A kakasok.
Föld, föld!
Te nem fém -
mivel a fém
Ne hagyja, hogy a vese.
elég ahhoz, hogy
A sorban,
És hirtelen -
A koncepció a „fővárosa”.
harang szunyókáláshoz
Felébredtem területen,
Elmosolyodott a nap
Sleepy földet.
rohant fúj
A kék ég,
csengő hangok
Az erdők hangját.
Eltűnt a folyón túl
Fehér hold,
Zvonko futott
Játékos hullám.
csendes-völgy
Elűzi alvás,
Valahol az úton
Abbahagyja a csengetést.
+Jeszenyin dalszövegek
Emlékszem a szörnyű
Snow Day.
Láttam a tompa szemében.
Iron lebeg árnyék
„Fent beárnyékolta Pétervárott.”
Már az összes érzékelt a vihar,
Már mindent tudott valamit,
Tudtuk
Mi nem hiába, hogy tudja, végezze
Katonák acél teknősök.
Szétszóródtak.
Leültünk egy sorban.
A közönség remeg megbénít.
És valaki hirtelen szakadt plakát
A falak az alkotmányozó nemzetgyűlés gyáva.
És így kezdődött.
Szúrós szemmel,
Polgárháború bánat
És a füst a láng, „Aurora”
Vas rózsa hajnal.
Ő végre a sorsa végzetes,
És az országot a sír a „szőnyeg”
Tűz magasba a következő felirattal:
„A szovjet Munkástanácsok képviselőház.”
nyír
Az ablakom
Prinakrylas hó
Hasonlóképpen, az ezüst.
At bolyhos ágak
havas határ
kinyílt kefe
Fehér béren kívüli.
És érdemes nyírfa
Az álmos csend,
És égő hópelyhek
Az arany lángokat.
És Dawn, lustán
Megkerülve a kör,
megszórjuk ágak
Új ezüst.
Bolond szív, nem beysya!
Minden mi megtévesztette boldogság
Koldus csak kér részvételt.
Bolond szív, nem beysya.
Hónap varázslat sárga
Felöntjük a gesztenyefák a fészerben.
Lale támaszkodva egy shalwar kameez,
Alatt vagyok fátylat ukroyus.
Bolond szív, nem beysya.
Mindannyian néha, mint a gyerekek.
Gyakran nevetni és sírni:
Esett nekünk a fényt
Joy és a kudarc.
Bolond szív, nem beysya.
Láttam sok országban.
Boldogság keresett mindenütt,
Csak így örvendetes
Én már nem keresnek.
Bolond szív, nem beysya.
Az élet nem elég megtéveszteni.
Új töltse magunkat erő.
Szív, akkor is, ha elalszik
Itt ölében édes.
Az élet nem elég megtéveszteni.
Talán ünnepeljük
Rock folyik, mint egy lavina,
És szeretem, hogy válaszoljon
Nightingale dalt.
Bolond szív, nem beysya.
+Jeszenyin versek szeretete
A kupakot felhő hasítási
A lapotochkah mint egy árnyék,
Goes milostnik Mikola
By falvakban.
Háti vállára,
Styaglovitsa két zsinórra,
Ő énekel lágyan
Jordániai zsoltárokat.
Evil bánat, gonosz hegyi
Dahl hideg ásott;
Világítanak, mint a naplemente,
A kék ég kupolája.
A lejtőn a arc egy enyhe modorú,
Szundikált száma sírás fűzfa,
És, mint a selyem gyöngyök,
Ágak gyöngyös tekergőzés.
Goes szelíd szent,
Zsíros verejték ömlött az arcáról:
„Ó, te, erdő, horovodnik,
Pribayukay idegen. "
Zanevestilasya kör
Grove fenyők és nyírfák.
A bokrok zöld rét
Ragaszkodnak kókuszrost kék nőtt.
Felhő árnyéka osztott
Zelenisty lejtőn.
mosás Mikola
Fehér hab a tavak.
Az nyírfák, menyasszony,
Száraz pososhnikom,
Darabos nyírfakéreg,
Mint egy törülközőt puha.
És a láb lassú
A városok, foghíjbeépítések:
„Én, a rezidens ország földöntúli,
Sétálok a kolostorok”.
Erősen érdemes zlotrave,
Anyarozs-füstölők a köd:
„Imádkozom, hogy hozza a közös
Ortodox keresztények. "
Pilgrim sétál az utakon,
Hol az ő neve a baj,
És a föld Isten Gutor
A fehér felhő-szakáll.
Azt mondja az Úr, a trón,
Kinyitott egy ablakot paradicsom:
„Ó, hű szolgám, Mikola,
Menj körbe orosz területen.
Védje meg fekete bajok
Szomorúság vyterzanny emberek.
Imádkozunk vele a győztes
És a kényelmet egy koldus. "
Idegen belép éttermek,
Azt mondja, látta a gyülekező:
„Azért jöttem, hogy te, testvérek, hogy a világ -
Heal szomorúság gondok.
Lelked, mint a drágább
Kihúzza botját tarisznya.
Gyűjtsük össze az Isten kegyelme
Érett rozs közé. "
Bitter szaga égő fekete,
Őszi fák felgyújtották.
Összegyűjti idegen lények,
Feeds kölest szegély.
„Ó, bocsáss meg, fehér Ptah
Elrejtése, állatok teremu.
Sötét erdő - csiki házasságszerző -
Woos lány télen. "
„Mindenkinek van egy hely, mindenki a naplók,
Vegyük le a földre, akkor mellek!
I - egy hosszú távú szolgája az istenek -
Isten torony I helyes utat. "
Zöngés fehér márvány lépcső
Ez húzódik a Garden of Eden;
Mint kosmischa Kudesnitsa,
Csillagok almafák lógni.
A trón süt éberen
A skarlát köpenyt szelíd Megváltó
„Mikolaj-csodatevő,
Imádkozunk hozzá a számunkra. "
Lie hajnalok paradicsom torony,
Az ablakban keresztanyja
A galambok szyvaet az ajtó
Rozs szemcsés harapás.
„Klyuyte, angyali madár:
Kolos - élet a járatot. "
illatos tüdőfű
Bo ttom szaga vicces verejték.
Csipke díszített fa,
Evett, mint egy bokor.
Szerint a folyók fekete szántóföldeken -
Fonal vysnezhnogo len.
Húzd fel az emeleten és a rozs,
Szántóvető rázza csuhé,
Tiszteletére a szent Mikola
Vesd rozs a hóban.
És, mint a fű OKOS
A vechereyuschy kaszálás,
Snow füle cseng
Under kosnitsami nyírfák.
Ez lábát láttam srodu.
Menjünk emeleten a holdfényben
A csendes, nyugodt időjárás.
Dai, Jim, a jó szerencse mancsát rám.
Kérjük, drágám, ne lizhis.
Ne érts bár a legegyszerűbb.
Végtére is, nem tudja, mi az élet,
Nem tudja, hogy életben lenni érdemes.
A mester és édes és híres,
És ő vendég a házban egy csomó,
És mindenki mosolyog, próbál
Ön a gyapjú bársonyos tapintású.
Te egy kutya ördögien jóképű,
Ilyen bizakodó miloyu priyattsey.
És bárki csepp megkérdezése nélkül,
Mint egy részeg barátja, mászni, hogy megcsókolja.
Kedves Jim, a vendégek között
Annyi jó és nevsyakih volt.
De az, hogy minden csendes és szomorú,
Ez a baleset nem jött hirtelen?
Ez ad kisegíteni.
És anélkül, hogy engem bámult a szemébe,
Azt értem nyalogatni a kezét gyengéden
Minden, hogy ő volt, és nem volt a hibás.
Virág elköszönök,
Bólogató fejek alacsony.
Nem fogja látni közel
Natív mező, szélét.
Kedvenc! Nos, jól!
Láttalak, és látta, hogy a földet,
És ezen a halálos borzongás
Hogyan simogatni egy új objektumot.
Tavaszi este. Kék óra.
Nos, hogyan lehet nem szeretsz te
Hogy, hogy nem szeretsz virágot?
Azt iszom veled „te”.
Schumi, kerti szegfű és rezeda.
Mert lelkem én szakadt baj.
Mert lelkem én szakadt baj.
Schumi, kerti szegfű és rezeda.
Ah, a harang! Az Ön buzgóság
Lelkem dal
És azt mondta, hogy a búzavirág
A szemek szeretteik messze.
Ne énekelni! Nem énekelni! Irgalmazz.
És így a tűz ég a mellében.
Bejött a rím „újra”
Nerazluchimaya szeretet.
én virág! Nem mindenki tudott
Tudd meg, hogy a szívem hűtve,
Nem csak ez a hideg
Tudtam gyújtok a tüzet.
Nem minden, aki kinyújtotta a kezét,
Fogás lesz képes megosztani a gonosz.
Mint egy pillangó - Én a tűz
Fly és a tűz az egész.
Nem szeretem a virágok a bokrok,
Nem hívja őket virágok.
Bár, hogy megérintse őket ajkaival,
De én nem találom őket kedves szavakat.
Imádom a virág,
Gyökeres vissza a földre,
Szeretem őt, és elfogadja,
Ahogy mi északi búzavirág.
És vannak olyan virágok Rowan,
Flowers - bogyók elődei,
Ők jégeső esik a földre,
Bagrets felborulás a magasból.
Ezek nem azok a földön.
Virág Rowan más kérdés.
Olyanok, mint az élet, a test,
Az osztalék a primordiális köd.
szerelmem! Sajnálom, sajnálom.
Semmit sem sétált.
De kedvesebb nekem az úton,
Mi nekem egyedülálló.
Egyedi te és én.
Pomeroy - mások jönnek értünk.
De ez még mindig nem olyan -
Ó, én nem a tiéd, te nem az enyém.
Virág, mondd viszlát,
Heads bólogat alacsony
Mi nem látott tovább bezár
Az arca, szeretett földet.
Nos! hadd nem lát.
Vagyok nyűgözve a többi virágos
És mivel a verbális ének
Hálát adok a föld kiterjedésű.
És az emberek nem a virágok?
Ó kedvesem, úgy érzi,
Ez nem a sivatag szó.
Mivel a szártest remeg,
És ez volt vezetője
Nem lett vörös arany?
Az emberek a szín, a Sunny styt
Feltérképezésére képes, és gyalog.
Virág harcolnak egymással,
És a piros szín volt boychee.
Az már esett a hóvihar,
Mégis, a teljesítmény és a rugalmas
Azonnal hóhérok.
Virág séta a föld!
Ők azonnal elkezdte tisztább,
Indítási acél hajók,
Acélgyártó ház.
És mivel megtanultam,
Hogy a világ nem Monash séma,
Finoman helyezi vers,
Hogy minden megismételhető.
És mivel én énekelek,
Énekelek és ne vesszen kárba,
Azt aranyos fejem
Adok vörös arany.
Címkék: Letöltés Szergej versek EseninaStihotvoreniya EseninaStihi EseninaSbornik EseninaLuchshie költészet vers versek EseninaEsenin lirikaStihi EseninaEsenin dal stihiEsenin versek lyubovSergey vers Jeszenyin