A szín szimbolikája a klasszikus művészet
Egy ritka látogató a galéria nem fog megállni nézd meg a holland csendélet egy csokor virágot. Mint tegnap, nem négyszáz évvel ezelőtt írta ezeket a pompásan virágzó vagy szemérmesen összekulcsolta csésze - így világos színek, így selymes szirmok harmat csepp, nedves, hogy képzeli a levegőben elkezd szárnyalni finom íze. Mastery festészet és a varázsát a dolog maga méltán felkeltette a nézők figyelmét virágos csendéletek. De kevesen gondolnak arra, hogy a csendélet a XVII században - csak a legragyogóbb, diadalmas pillanat a hosszú története színes képek a művészetben.
Időtlen idők óta, az emberek értékelik nemcsak a gyógyító tulajdonságait, hanem szemet gyönyörködtető szépség e csodálatos alkotásait természetről szerepel a kulturális kontextusban. Virág összefüggésbe hozták az istenek, ők egy szimbóluma az erő és az istenek akarata, kínáltak vallási ceremóniák alatt. A domborművek és freskók ókori Egyiptom gyakran látható kép a személy belélegzése az illata a lótusz. Egyiptomiak szentnek tekintik lótuszvirág, amely az isteni erő, és belélegzése illata volt, hogy ez az erő az ember. Egy másik terület, ahol már a kora kultúrákban alkalmazott virág szimbóluma, amely az egész szféra szerelmi kapcsolatok az életben, szerelmes versek és világi erotikus művészet. Az ókori Görögországban, védőszentjének virágok és kertek tartották a szerelem istennője - .. „Fialkouvenchannaya” Aphrodite ókori görögök próbált mitológiai alakok, történetek, hogy ismertesse a szép virágok, az évszakok és a ciklikus újjászületés természet Hittek növények animálni, azt hiszik, hogy él mindegyikük varázslatos lény - dryad vagy nimfa.
egyiptomi freskó
Antik antropomorfizmust egyértelműen kifejezte a „Átváltozások” Ovidius. Az írás a római költő I században tartalmazza a görög legendák eredetét a különböző madarak, állatok, növények, amelyek egykor az emberek és az új kép által megszerzett az istenek akarata. Történetek a „Átváltozások” a jácint és nárcisz, befordult virágok, ismert, több, mint mások, nem utolsósorban túlsúlya miatt a virágok magukat. Artwork Ovidius szerzett elévülhetetlen hírnevet évszázadok óta. Két évezreden hozták létre, rengeteg művek alanyai „Átváltozások” Talán a leghíresebb közülük -. A kép Poussin „The Kingdom of Flora”, amelyben a művész visszatért váratlanul a hősök emberi formában ábrázolt formában gyönyörű fiatal férfiak és nők számára, mivel ők az átalakulás.
Nicolas Poussin. A Királyság Flora. 1631. Képtár, Drezda
Az ókori Görögországban és Rómában, mint az ősi Egyiptomban, azt széles körben elterjedt szokás használni virágdíszek a vallási és világi ünnepségek. Koszorúk és girlandok díszítik istenszobrok és a résztvevők vallási körmenetek, a görögök ültetett virágok a sírok a halott és lezuhanyozott rózsaszirom és ibolya ágy Suite. A császári Róma szenvedély virágok, különösen rózsák, jött a szélsőségeket. Rose, a korábbi eddig attribútum Vénusz-Uránia - a szerelem istennője és magasztos becsületes házasság, most szentelt Venus-Pandemos - az istennő érzéki szerelem, lesz egy virág a luxus és a kicsapongás, orgiák nélkülözhetetlen kiegészítő.
A híres étkező, a palota Nero, a mennyezet és a falak, hogy forgassa az ünnepen segítségével egy speciális mechanizmus, és felváltva látható a négy évszakban, ahelyett, jégeső és eső a vendégek kezdtek önteni a friss rózsaszirom. Alatt ünnepei szőnyeg rózsaszirom szétszórva padlóval díszített virágok nemcsak a vendégek, hanem a szolgák, táncosok, edények, asztal, és nem kínál. Az egyik az ünnepeken rendezett a császár Héliogabalusz vendégek dobott annyi rózsaszirom alá a mennyezetről, néhány nemes patrícius megfulladt őket örömére mester.
A korai keresztények a rózsát egy attribútum az ördögi és züllött Róma szolgált, mint egy szimbólum a pusztítás és a halál. Tertullianus írt szigorú üzenetet használata ellen koszorúk rózsát, és Alexandriai Kelemen megbecsült bűn koronázó vezetője ezt koszorút. Bukása után a Római Birodalom korában a korai kereszténység, a virágok, mint díszítés és a tárgyak festési elutasították, és ezzel egyidejűleg csökkent kultúra virágok és kertek.
Az új lendületet kaptak fejlődést a VIII. alatt Károly. A keresztes hadjáratok során a mór Spanyolországban, a császár látta az arab kertek, ahol minden virág megvan a maga értéke - a nyelv által használt színek a feleség a háremben. Áldott árnyékban, hűvös gurgulázó szökőkút, az illata és szépsége láthatatlan színek adta testét és lelkét egy üdvözlő haladékot. A keleti kertek császár látta valóban a prototípusa a mennyei paradicsom a földön. Rendelet 795 Károly elrendelte, hogy megtörje a kastélyokat, valamint a kolostorok és kertek ültetett őket gyógynövények, gyümölcsök és zöldségek, valamint a virágok - rózsák, pipacsok, liliomok és íriszek, és így megalapozta az európai kertészet.
Biblia szövegeket éheztetett keresztény gondolkodók építeni szimbolikus struktúrák és allegóriák. A Zsoltárok vers a próféciák Ésaiás, az ismétlődő szavak, hasonlítja az emberi élet fű az oldalakon az Újszövetségben. „Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik nem hosszabb, mint egy virág a szélben átkelt vele -. És ez is elment, és a hely, ahol nem volt ismert” - a vers Zsoltár 103 évszázadokon váltak nagy módon múlandóság és múlandóság az élet a földön, mert a világi dicsőség és a jó a földi élet romlandó és mulandó a keresztény művészet virág szimbóluma is üresség (latin vanitas) -. üres felhajtás elérni gazdagság és tisztesség.
Azonban Ésaiás szavait a csíra a fatönk Jesse, és egy szál virágot, hogy megadja ezt a menekülés, teológusok értelmezhető prófécia a Szűz Mária és Krisztus. Hagyományos metafora keresztény író lett Krisztus képmása - egy szép virág, és segített, hogy igazolja a természet és a felfogása, hogy pozitív értelemben. A szépség a szín lesz bizonyíték, hogy a világot Isten teremtette.
Terjedése a keresztény szimbolizmus a növények világában alapult a gondolat, teológusok a középkor, hogy Isten megmutatta az ő bölcsessége nemcsak szavakkal írta meg első könyvét - a Szentírást, de a második „könyv” - által létrehozott Őt az univerzumot a föld és minden élő az állatok és a növények . a középkori gondolkodás jellemzi szimbolikus gondolkodásmód, és jellegzetességeit volt sokoldalúsága kiterjed az élet minden területén. minden jelenséget a földi élet, minden tárgyat, többek között növények a világ, azon túlmenően, hogy a közvetlen értelmében lehetne értelmezni allegorikus és szimbolikus, hiszen a legkevésbé segít teremtés íme Isten nagy bölcsességet.
Dicsőség Néked, Uram, anyánk a föld,
Ez táplál minket, és vezet bennünket,
És ez felveti számunkra oly sok gyümölcsöt,
Virág ad nekünk a piros és a fű.
A gyűjtemény a vallásos írások Assisi Szent Ferenc a „Flowers”.
Szimbolikus színes tulajdonított kapcsolaton különböző funkciók - a forma, a szín, a megegyezésben a nevét a virág, az a hely a növekedés. Minden a fehér szín azt jelenti, tisztaság és a tisztaság, különösen a fehér rózsa és liliom, piros virágok jelképe volt a Passió (különösen rózsa), a kiontott vére által a szentek és mártírok. Aquilegia (harangláb), melynek szirmai homályosan hasonlítanak a galamb, tartották szimbóluma a Szentlélek, és három részből álló levelek szimbolikusan megfelelt a Szentháromság, valamint a szamóca és a százszorszépek alakja miatt a levelek és árvácskák - szín. Virágok minden árnyalatú kék, cián, magenta - harangvirág, búzavirág, ibolyát, írisz, nefelejcs - emlékeztetett az égi kék. Nefelejcs megvan a maga neve emlékeztet arra, hogy reflexió az isteni lényeg.
Nem meglepő, hogy ezek ugyanazok a színek gyakran a járdára flamand imakönyvet a XV században, különösen azokat, amelyek által létrehozott mesterek Bruges Gent. Ezek szimbolikusan kapcsolódó vallásos jeleneteket, helyezzük az oldal közepén. Ibolya, százszorszép, szamóca bokrok keret a kép Krisztus Mindenható, ezzel is hangsúlyozva, hogy ő nagysága - alázattal, mivel ezek a szerény virágok nőnek csendben a fű, azt jelentette, pontosan ezt a keresztény erény. Gondos illuzionizmus, amellyel íródtak - a leadott egy arany háttér árnyékok harmatcseppek remegő a szirmok, szült egy merész feltételezést, hogy a szín a kép egy későbbi időpontban kicserélni a valódi növények, amelyek a befektetett oldalak között Chasovnikov, akik magukkal vitték a nemes zarándokok . Virágok és rovarok, szárított az oldalak között a könyv volt értékes emlékeztetők a fontos pontokat zarándokhely. A kincset.
Képek a virágok, természetesen megtalálható a festmények, festmény paradicsom - egy ország a bőség, megáldva egy enyhe éghajlat, amelyben az emberek és állatok élnek tökéletes harmóniában, körülvéve luxus, gazdag növényzet és amelyből Ádám és Éva kiűzettek engedetlenség. Ez a kert nem ereszti át a változó évszakok - virágzik egész évben mindig van egy nyári és virágok. Úgy tűnik tehát, Eden közepén a híres festmény „genti oltár” testvérek Jan és Hubert van Eykov. A jelenet az őszi színek ősök lába szimbolizálja paradicsom, valamint gyógynövények virággal lábainál a szentek a széleken az oltárok sok holland művészek elején XVI.
Az olasz művészek a Quattrocento virágokat még a Betlehemek ( „Christmas” Filippo Lippi), előfordul a téli, kifejező öröm a világ születését a gyermek Krisztus, és mivel a jele az elkövetkező menny az emberiség megváltásáért.
A középkorban, teológusok úgy gondolták, hogy a földi paradicsom nem elmosta az árvíz, de túlélte, és bizonyos esetekben továbbra is fennáll. Példányban egzotikus növény, privozimye felfedezői az új világ és India, kezdetben tekinteni, mint egy visszaigazolást ezeket a törekvéseket, de a végén a XVI században. világossá vált, hogy ezek a remények nem váltak valóra.
Bármi is volt, a középkor folyamán tartották igazi Garden a Föld képe az égi paradicsom. A kertek osztottuk kolostorok, kastélyok később; Dísznövénytermesztési vált fontos tevékenysége a szerzetesek. És az egyház és a világi kert központi helyet kapott a növényeket, átitatott keresztény szimbolika. Az első helyen volt, rózsák és liliomok - a virágok, elkötelezett a Szűz Mária. Rose nyíló tövisek közt, hasonlítható a Szűz, aki született és élt között a bűnösöket.
Német festők nemzetközi gótikus korszak ábrázolt Madonna Baby rózsakert, vagy a lugas benőtt kártyát. Ez a kis rózsakert szimbolizálja paradicsomban, amely megkeresi az emberiség és az áldozat a kereszten Isten-ember, született Szűz. A kép a „zárt kert” jelképezi a tisztaságot Mary Rose, mint sok más metaforák társított Mária és Jézus is kölcsönzött a „Énekek” Solomon. Az injekciós tollat a szent atyák, ezt a mesterművet a szerelmi költészet vált kifejezése buzgó vallásos érzés, és már értelmeztük a keresztény szimbólumok.
Stefan Lochner. Madonna a lugas rózsák. 1440
Nem véletlen, rózsákkal és gyöngyökkel a nevét az európai nyelvek (rózsafüzér, le Rosaire). A régi középkori legenda Mária maga vonzotta rosebuds repült ajkáról egy fiatal szerzetes, aki újra és újra megismétlődött az ima tiszteletére a Szent Szűz, és szőttek koszorú őket, és amely koronás fejét.
Az írás a német domonkos 1470-es évek. felírása mint a rutinszerű világos és létrehozza az istentisztelet Szent Domonkos, hozzájárult ahhoz, hogy a népszerűsége a fesztivál gyöngyöket. Ez meglehetősen ritka a festészetben a történet - a megdicsőülés ünnep rózsafüzér - festenek képet A. Dürer „Madonna a rózsafüzér”, amelyben több kis angyalok, puttók gazdaság rózsaszín koszorúk és korona a Madonna trónon ülő.
Albyureht Dürer. Madonna rózsafüzért. 1506
Olaszországban az elosztó fogadta az ikonográfia „Santa Maria della Rosa (Madonna a Rózsa)”, és az egyik legemlékezetesebb képek, jelölve arisztokratikus elegancia és közömbösség rejlő szakmai a manierista XVI festett Parmigianino a ..
Piramidzhano. Madonna a Long Neck. 1534-1540
A keresztény művészetben, a rózsa jelképez jó cselekedetek által véghezvitt a szentek, és mint ilyen, a rendszeres jellemzője néhány közülük. Kosár tele rózsákkal, tartsa szent Casilda (F. Zurbaran. „Apoteózisa St. Casilda”) és a Szent Dorothea (Lucas Cranach. Oltár Szent Katalin) rózsa látható az ölében vagy egy kötényt a Szent Erzsébet.
Francisco de Zurbaran. St. Kastilda. 1638-1642
Egy másik jelentős virág Szűz Mária fehér liliom - tisztaság jelképe. Leggyakrabban, ebben a minőségében ő megjelenik egy jelenet az Angyali: birtokában van, és hasonlók hozza Mária Gábriel angyal, vagy meg tud állni a vázában. A korai munkái Gabriel az ábrázolt, kezében olajág - közös ősi jele a jó hír, de később felváltotta az olajbogyó liliom (Jan van Eyck „Gábriel arkangyal.” - egy töredéke a dal „Angyali üdvözlet” a szárnyak a genti oltár). A szimbólum a tisztaság és a tisztaság liliom vált attribútuma sok szent és megjelenik a kép Catherine of Siena, St. Clare, Páduai Szent Antal, Assisi Szent Ferenc, Dominic, Aquinói Tamás, Philip Neri. Hangsúlyozva tisztaság Szent József (Mary férje), Lily jár és annak tulajdonságait.
Jan van Eyck. Gentmsky oltáron. Valve a Gábriel arkangyal. 1432
Harmadik szentelt Mária virág volt írisz vagy liliom Mechev. A név abból a formája levelek, hasonlít egy kard, és ez jár virág „hét bánatát a Virgin”, mint egy kard átszúrta a szívét. A jelenet, „imádása Pásztorok” Portinari-oltár Hugo van der Goes íriszek a porcelán váza a földön az előtérben make szomorú megjegyzés, hogy a vidám karácsonyi rendezvény az utalás az elkövetkező szenvedése Mária.
Hugo van der Goes. Királyok imádása. 1476-1479
A jelenetek kapcsolódó Szűz Mária - az angyali üdvözlet és a Születés, - jelennek meg, és az első virágok. Ők hozzák össze a fő szentelt neki virágot a szimbolikus „csomó erénye a Szűz Mária.” Aix Angyali írt egy rakás piros áldozat rózsa, liliom, írisz szenvedő szüzességét az első oltár kifejezések „Angyali”. Tól csokor - részletek, bár mnogoznachaschey a figurális kompozíciók, a csokor - önkép a téma maradt az egyik lépés, és ez tette a holland festő Memling, írta az első virág csendélet hátán portré egy férfi egy kis triptichon, ahol a központi szárny a képen Mária gyermekével keretes portrék pár donátorok (1490). A fülke az perzsaszőnyegén amely az asztal (vagy inkább az oltár), Memling festett cserép váza egy monogram Krisztus (HIS) egy csokor liliom, írisz és harangvirág. A zárt formában a levél előtt imádkozott nem jelent meg, mint a vallási alak, mint általában, de a karaktere, kifejezett formában elegáns virág csendélet. Nisha jele szent hely, váza, mint azt a monogram jelképezi Krisztust, aki a „hajó az örök élet”, tisztaság (liliom), és szenvedés (írisz) legyőzte a halál (harang Akvilegiya jelképe volt a győzelem az élet a halál felett).
Ez az egyik rejtett szimbolikája flamand festészet XV legfényesebb megnyilvánulásai. érte el a legmagasabb tökéletesség megtestesülése a szent abban az értelemben, vallási festészet segítségével pontosan kiválasztott és rendkívül hihető továbbított tárgyak a világon.
Natalya Markova,
Vezetője grafikai osztályának a Puskin Múzeum nekik. Puskin