Költészet és versek
Írjuk ide a kedvenc versek és verseket. lehet saját .I kezdet.
„Elefánt, elefánt, egy igazi elefánt zhivoy-
Miért mindig rázza a fejét? "
-„Mivel mert potomu-
Minden, amit gondolsz, barátom, és én nem értem.
Nem értem, az ember, ez a gyerek
Leteszi nekem a szekrényben, mint egy egér
Ó, milyen unalmas fej egész nap swing # 33;
Sokkal jobb, hogy a naplók használt, hogy ez a kopott
„-Slonik, elefánt, ne rázza a fejét # 33;
Adj a legjobb gyorsan hobbot.
-Hoztam neked ki a plüss elefánt,
Bár ő kicsi. de aranyos, szeretne? A # 33;
Akkor mossuk le, és az ápolási, nyalás
Ön nem rázza a fejét most?
Itt van még egy pillantást, milyen szép.
Hét millió városi kisebb lesz
ha egy ember belőle maradt.
De itt van egy ember, az ő bal,
és a város kihalt volt, és hatalmas kipusztult.
És így járok ebben a sivatag,
hová megyek, miért megyek, nem tudom,
sokadik nap körül senki sem láthatja,
és csak a homok csikorgott a fogam.
Sajnálom a nagy város hétmillió,
Jó hétmillió honfitársaim,
de nem tudok nélküle élni, hogy a személy,
és nem kell senkinek, csak vele.
Kedvencem, a gyermek, a menyasszony,
én ünnep, a kín,
Saját bűnös angyal,
Könyörgöm, mint egy szívességet, - hát,
Én inkább egy nap nem bírja nélküled # 33;
(Ó, Istenem, hogy ez így, hogy ő visszatért,
Uram, nem azért, hogy a hátán,
Uram, nem azért, hogy a hátán,
Nos, mit kell tennie, Uram, hogy erre # 33;)
És itt állok egyedül a sivatag közepén,
százezerszer ismételt, mint egy mantrát,
a név, amit kitaláltam magamnak, hogy te,
az egyetlen ismert, csak nekem.
Gyermekem, én étkezés, üdvösségem
én fantáziám, érzékcsalódás, Fata Morgana,
cinke a feneketlen ég az én sivatagi
Könyörgöm, mint egy szívességet, - Visszatérés # 33;
(Ó, Istenem, hogy ez így, hogy ő visszatért,
Uram, nem azért, hogy a hátán,
Uram, nem azért, hogy a hátán,
Nos, mit kell tennie, Uram, hogy erre # 33;)
És én állt a homok, térden állva,
100000. alkalommal megismételve imáját,
és úgy érzem -
fejemben már zavaros,
és a beszéd minden elmosódott és sötétebb.
Kedvencem, a gyermek, a menyasszony
(De én nem tudok élni nélküle ez a személy)
én ünnep, a kín,
Saját bűnös angyal
(De nem kell senkinek, de rá)
én fantáziám, érzékcsalódás, Fata Morgana
(Uram, hogy úgy, hogy ő vissza)
cinke a feneketlen ég az én sivatagi
(Az hát, Istenem, hogy ne) # 33;
Verseim olvashatunk a honlapomon, vagy egy 5-10 oldalakon. Igen és nem, azt hiszem, ők olyan nagyon szeretett. Még a jól én nem.
Valóban ez a kedvenc vers:
Dai, Jim, a jó szerencse mancsát nekem
Ez lábát láttam srodu.
Menjünk emeleten a holdfényben
A csendes, nyugodt időjárás.
Dai, Jim, a jó szerencse mancsát rám.
Kérjük, drágám, ne lizhis.
Ne érts bár a legegyszerűbb.
Végtére is, nem tudja, mi az élet,
Nem tudja, hogy az élet a Földön ér.
A mester és édes és híres,
És ő vendég a házban egy csomó,
És mindenki mosolyog, próbál
Ön a gyapjú bársonyos tapintású.
Te egy kutya ördögien jóképű,
Ilyen bizakodó miloyu priyattsey.
És bárki csepp megkérdezése nélkül,
Mint egy részeg barátja, mászni, hogy megcsókolja.
Kedves Jim, a vendégek között
Annyi jó és nevsyakih volt.
De az, hogy minden csendes és szomorú,
Ez a baleset nem jött hirtelen?
Ő fog jönni, hogy az Ön óvadékot.
És anélkül, hogy engem bámult a szemébe,
Azt értem nyalogatni a kezét gyengéden
Minden, ami volt, és nem volt a hibás.
1925 (Jeszenyin)
________________________________________________________________________________________
Itt látható a történelem, a vers (reprint a könyvből):
Színész Art Színház Kachalov, emlékeztetve arra, amikor először találkozott Jeszenyin tartott 1925 tavaszán, ezt írja: „Éjféltájban játszottam a show, gyere haza. Egy kis cég barátom és én ülök Jeszenyin. Mászni a lépcsőn, és hallani az örömteli ugatása Jim, hogy a kutya is, ami aztán Jeszenyin dedikált verseket. Aztán Jim csak négy hónap. Bementem, és láttam Esenina és Jim - ők már találkoztak, és leült a kanapéra, és nagyon közel került egymáshoz. Jeszenyin egyik karja átölelte Jim nyakát, és a másik kezében a mancsát, és egy rekedt mély hang azt mondja: „Mi egy láb, én még soha nem láttam ezt.”
Jim boldogan nyikorgott, lebegett a fejét gyorsan hónalj Esenina, és megnyalta az arcát; amikor Jeszenyin olvasható versek, Jim bámult a szájába.
Mielőtt elhagyja Jeszenyin sokáig remegett a mancsát, hogy „Ó, a fenébe, ez nehéz elválni veled. Mondtam neki, ma írok verseket. "
Meglepetésünkre Jim tulajdonosa, a költő tartotta a szavát. Katchalov emlékeztet: „Azért jöttem, egyszer hazai pályán sokkal azután, hogy az első ismeretség Jeszenyin. A családom azt mondják, hogy elmentem nélkül Jeszenyin Pilnyak és valaki másnak tűnik Tikhonov. Esenina volna élén henger, és elmagyarázta, hogy a henger fel a felvonulás, eljött meglátogatni Jim és őt egy speciálisan írt verseket, de cselekmény bemutatása költészet Jim szükségessé jelenlétét a tulajdonos, akkor máskor "
( "Memories")
Ahhoz, hogy legyen veletek - lélegzik és él,
Közelebb érzem magam ott nincs fény.
Megtiltani nem szeretni
Senki rám. játékos szellő
Hagyja felborzolt hajam
És részegen zavaros összekeveri bennünket,
És hagyja, hogy a csicsergő fülemülék a ligetben,
Ha csak derengő az égen.
Szeretlek, nem lehet megunni
És várj akkor nem hagyja abba.
Én meleg a szem,
A ajak érzékenység oveyut.
Senki sem nagyobb szüksége van rám,
Adok magamnak neked.
Te - ott, és minden rendben van:
Az eső és a hideg szél.
Köszönöm, tiszta,
Mert mi van a világban.
Köszönöm azokat az ajkakat,
Köszönjük a kezét.
Köszönöm, lyuby,
Mert mi van a világban.
Te - ott, és valójában tudott
nem felelnek meg egymásnak ..
Az egyetlen, köszönöm
Mert mi van a világ # 33;
Flották -, majd állományban a kikötőben.
Vonat - a vasútállomás és a meghajtókat.
Nos, engem ti, és még inkább
- Szeretem # 33; -
húzza, és megy.
Fukar lovag Puskin le
pince, és élvezze az orrát.
így
vissza, szeretteim.
A szívem,
Azt csodálom.
Haza boldogan.
porszemek
kaparja magát borotválkozás közben és mosás.
így
vissza hozzád -
kivéve, ha
a mész,
Nem megy haza # 33 ?;
A föld azon a földi méhében.
A végén visszatérünk célokat.
így
neked
Én húzott folyamatosan,
Alig elváltak,
razvidelis alig.
Ő nem ment, de csak elbújt,
Rejtett valahol, és talán aludni.
Elfelejtettem, de valami történt,
És felderengett bennem: ő nem hagyja.
Azt mondta nekem: „És te nőtt fel,
Ne sírj éjjel miattam.
Most veled vagyunk Vegyünk a helyzet,
Most, a nappal és az éjszaka növeli a tüzet. "
És eszembe jutott, milyen izgatott történt,
Küzdött a bordák és kitépte a szívét,
Remegő kézzel szorongatta a torkomat.
Vajon nekem, és ő volt.
És most a szem elől sötét árnyék
Nem akarom, hogy ne üvölteni vagy nyög,
Nem kell fektetni a térdre,
De az égen azt is, nem fog repülni.
Mi nőttek fel vele. Mi más volt.
Mi. nőket. Nem vagyunk ezen a világon.
Mi lelkek tele vannak álmok a föld,
És fogunk élni. Élünk. semmit.
Volt, látod, egy szép pár,
Megértette már elkezdtem,
És a szívem zakatol, de hiába.
És csak a csoda, hogy ő is elment.
Steps sötétség eloszlik, és a fény - csend:
Nepahannoe, neseyana őszi ország
És a szél rázza a fa elszáradt levelek.
Hiába hittél hiába: I - nem a tiéd.
Félek, amit
Nem értem magam.
Azt nahozhust fogságban álmok
Azt halnak vágyak,
És az élet megütött, és szenvedését,
A tűz a sötét vizekben dob.
És hogyan kell mondani, amit akarok,
Végtére is, nem tudom, hogy mit keresek.
Én körül mozog a delírium, izzadás, hideg,
Tudom, hogy nem az, hogy semmirekellő,
Worthless rovar körében férgek és csótányok.
Ezen könnyű jöttem túl korán,
Talán túl későn, de abban a pillanatban,
Amikor ez a világ, ahol létezik, a void vznik.
Fáj, hogy én
Minden előre sokat tanult magukat.
Semmi értelme, hogy létezik -
Született feltérképezni, akkor nem is repül.
Egész életemben egy véres káosz férgek hazugság,
választás zdest nem - csak úgy viselkednek, mint nekik.
Saját halo szinte teljesen eltűnt a füst és a gázok,
Azt angyal egy pisztolyt és egy gázálarc,
És a szárnyak, az is, hogy használható, mint egy felhő, fehér,
Most borított edzett réteg áthatolhatatlan feketeség.
Én egy bukott angyal, én megbüntették az Isten,
És életemben, amit most egy útra:
Fogom húzni az embereket szárnyak és tollpárnákkal nabyut,
Idegen vagyok minden a bozótban az élet, a fia, a kakukk.
Tekintettel arra, hogy a halandók között I kitaszított
Az ötlet a bosszú és a harag lángra az agy néha.
én lehetőségek végtelenek szörnyű,
A könnyek és a fájdalom, én közömbös.
A világ önmagában egyik végétől vándorol,
És ha találkozunk, fuss céltalanul - figyelmeztetnek.
Átok a határokon teszek magamnak,
Fájdalom és szenvedés van az emberek hozzák.
Akár te is olyan régen úgy döntött, az Ön számára,
Felvett egy hatalmas régi könyv,
És te irányítod a sors, szerencsére, nem adott,
Élsz egy érthetetlen MiG.
A bolondok azzal, hogy
Úgy döntöttem, én problémákat.
A vágy, hogy uralja, nem engedelmeskedik, nem a fejem -
Ez egy egyszerű és rettenetes dilemma.
Sajnálom, hogy nem tudok tanítani
Meg kell élni és élvezni, amit kaptak,
Gondolod, hogy jobb, ha semmit az életben lehet,
Amíg meg nem veszik észre, hogy már a sírban.
Elvégre ahogy nap következik éjjel,
Élvezzétek hát ezt egyszerűség # 33;
És ne kérdezd, hogy segítsen
Fix mi volt a rendeltetése.
Van egy kedvenc ott.
WMS élvezni.
Egy barátja
Nevess, ha azt szeretnénk, hogy sírni
Mindig megy egy mosollyal az arcán
Szomorúság és bánat nem merte megmutatni
Háttal nekem
Ó, mennyire szeretnék, hogy dobja ki a fájdalmat
Minden könnyeit felhalmozódott a mellkasban
Ó, mennyire szeretnék, hogy újra önmagam
Te csak segíteni, segítséget.
Hands szorongatva egymást
Következő, így szív
Sétálunk büszkén körbe
Anélkül határ vagy végén.
Változás jön a változás
Gyermekek ismét megállt
Csak ne sportolók
Ellenkező esetben - Várjon legalább otthon.
Sea, rohanó a kövek,
Whispers: menjen haza
De még visszatérünk ismét
Végtére is, a "Change" -, mint egy otthon.
________________________________
Hogyan zavart, hogy az egyik
Az egyetlen, az otthonom
Mindig és mindenütt a legnagyobb
Az egyetlen, az otthonom
Mivel én mindig szeretnék veled lenni
Az egyetlen, az otthonom
Hol van most, drágám?
Az egyetlen, az otthonom
Meg még egy pillanatra előttem álljon
Az egyetlen, az otthonom
Van még egy pillanatra velem marad
Az egyetlen, az otthonom
De nem, nem kell velem
Az egyetlen, az otthonom
Amikor látom, kedves?
Saját ismeretlen, a saját.
Te adj a jogot, hogy a szeretet
De a legtöbb akarják, hogy szeressék
A kedvenc járni kart karba öltve
És hol van hodish, kedvesem?
Hogy fáradt megyek egy
Amint azt akarom, hogy boldog legyen
Nos, hol vagy drágám? Miért nem én?
Elvégre azt akarom, hogy szeressék.
Mindig és mindenhol megjelennek nagyon
Mindig és mindenütt magányos
Nos, hol vagy, kedvesem?
Az egyetlen. A kedvenc ..
Gyertya lángja ég, és elhalványul
És fitilok megszűnt parázslik
Gyertya lángja ég, és elhalványul
És a fény eltűnt
Így én a szerelmed nélkül GASN
Mint a gyertya lángja
Így én a szerelmed nélkül GASN
És te minden molchish.
Nincs szerelem, nincs szeretet ölelést
Végtére is, nem tudom, hogy ki vagy
De talán, valahol
Goes My Love
Hová menjünk, hová menjen
A patak komor hét.
Azt nem hagyja abba, mosolygós
nem öregszik lélek.
Menj tovább, kitárt karral
Mivel két ezüst szárnyait.
Azt nem fog meghalni az unalomtól,
És mégis élek.
És éljen. Remélem és hiszem,
Ez a nap közel van, hogy az óra közel van.
És éljen. De úgy, hogy neposmeli
Azt dobni egy követ a hátsó egyszerre.
/ Ha van rám oldalaidon)) /
a szív nem jégből
Ne féljünk megközelíteni nekem
Csak néz ki, mint a jeges
Szívem, sérült madár
Beats a mellkasüreget.
A fejemben láng örvénylik
Ismét elvesztettem a többit. (Te vagy az egyetlen, aki eltörte a béke)
Szeretlek, gondolkodás nélkül
Szeretlek minden erősebben.
Szeretlek minden liszt
Szeretni, de nem mersz jönni
Nem hallja a kopogás a szív
Beszélni veled nem lesz képes.
Szerelem, de úgy, hogy ne szeressék
Szeretni álmomban és a valóságban.
De adj ezt a jogot, kedvesem,
Végtére is, anélkül, hogy tudnék élni
SHADOW
Repül az idő gyorsan
Mi nem nyomon követni őket
Promchitsya élet oly hirtelen.
Szél-, nap- luchom
Flash, a szikra, pillanat, második
Minden döntőbe # 33; És kialudtak a fények.
Ebben az életben vagyunk az árnyékok
Villant, és eltűnt
Hagytuk, voltak árnyékok.
van egy nem hallom.
Tudom, hogy van egy szó - szeretlek # 33;
Mennyi ez a szó van elrejtve
Olyan, mint egy fény az éjszaka üres,
De nem minden meg van nyitva.
Ne higgyetek azoknak, akik azt mondják - „Love”
Végtére is, a szeretet nem lehet elmondani szavakkal.
De hisz a saját szíve
Ez nem fog csalódást okozni.
A csók, én prisleduet örökre,
Az íze, amit soprovazhdon.
És ez végtelenül kész naslozhdatsya
Bár a zaj a nap, még a csend az éjszaka # 33;
De elmentél közúti görbék,
Sem nappal vagy éjszaka is - soha
Nem egyszerűen jutott a neve,
Csók mohón adni más száját.
felé ének
repült ima
és az Úr észrevette az égen
amely az énekes szemébe
mert a szem nem elrejteni
valami, ami fáj a szív
és mossa és szakadás a hős és a fiatal fiú és a baba
amikor megszólal ima
Ne nézd, hogy az égboltot merészség
üdvösségre Daleko
tüskés út a bűn sötét
nincs világítótorony
Nem találja az eredmény
Repült az irányt énekel nyilvános ima
Lord a mennyben
Azt hittem, rólunk
és ez volt a hő szeméből
a sötét csend hívások
nevét egy könnyű hang
de az Úr a mennyben mondja
amely az énekes szemébe
mert a szem nem elrejteni
valami, ami fáj a szív
és mossa és szakadás a hős és a fiatal fiú és a baba
amikor megszólal ima
01,96. Olga Arefeva.
Lényegében ez nem egy vers, és egy dalt, és ez jól hangzik.
Írta:
és egy másik dalt Arefieva:
Egy lépést
Meghalt, mert azt akarta, hogy szeressék mérték nélkül és korlátozás nélkül,
esett, mert a repülő, és a teste nem a test,
Elhallgatott, mert nem énekel, de nem tudott beszélni,
minden fehér, fehérebb, mint a hó és a kréta, ő előrelépett bátran -
Egy lépést.
lélek, mint a fű, csapkodott a szél és a hullámok verte ellen a haj net,
levetkőzött, nem tudta a különbséget ember és a meztelen felöltözött,
ő játszotta, nem tudva a szabályokat, ő elesett és eltörte fel az égen,
Ő nem keres egy mágikus él, ott volt, ahol senki más nem volt -
Egy lépést.
Amikor elhagyja a hold és a köd lóg
Kereszteződésénél hét utak,
Magától csendben ki az éjszaka sötétjében
Sötét Egyszarvú.
Vörös fény csillogó szemek,
Vér szivárog törött kürt,
És nincs rosszabb a világon, mint
Sötét Egyszarvú.
Tompa fényes ezüst pata,
Elhalványul út por.
Grass elsorvad ott, ahol tartanak
Sötét Egyszarvú.
Wolf vigyorog
Rise pata a küszöböt,
És a hatalom szavak nélkül fogja hívni a sötétben,
Sötét Egyszarvú.
És te pobredesh neki kimerült,
A sötétben a végtelen éjszaka utak,
És a lélek a sötétben eszik
Sötét Egyszarvú.
Hogy az emberek a november Muse:
Delight és sír, a tört az ihlet,
Nagy, szép szerelem,
Készüljünk élet énekek.