WTO mint intézmény szabályozza a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok
A Világkereskedelmi Szervezet egyik legfontosabb intézmény a modern intézményrendszer a globális gazdaságban. WTO fejlesztésére irányuló nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok is képviselteti magát az alábbiak szerint:
1. A WTO figyeli nemzeti kereskedelmi politika a tagországok és a követelmények végrehajtását a megállapodások kialakítása a jogi keretet a WTO, és használja a tervezett intézkedések betartásának biztosítása érdekében a rendelet szabályai külkereskedelem;
2. A WTO a szervező többoldalú tárgyalások annak érdekében, hogy távolítsa el az akadályokat a növekedés és korszerűsítése a nemzetközi kereskedelem;
3. A WTO szolgál az egyetemesen elismert nemzetközi bíróság, amely lehetővé teszi a kormányok a viták kapcsolatos sérti a „játékszabályok” a globális piacon;
4. WTO együttműködik más nemzetközi gazdasági intézmények (kormányzati és nem-kormányzati), így részt vesz a kialakulását a globális gazdaságpolitika.
5. Azok az országok, amelyek kívül esnek a WTO szabályainak tervezett és fejlesztett (mint Magyarország), másrészt lehet a periférián modern nemzetközi gazdasági kapcsolatok, amelyek egyre fontosabb szerepet hatékonyságának javítása a nemzeti gazdaságok, valamint az egyéb, akarva-akaratlanul kénytelen játszani a WTO szabályai, hanem csak passzív résztvevője a nemzetközi kereskedelmi rendszer.
6. Az egyik fő feladata a WTO az a nemzetközi kereskedelem liberalizálása, a határokon átnyúló forgalom az áruk, szolgáltatások és a tőke, ami megnyitja a lehetőséget az országok, hogy koncentrálják a gazdasági potenciál azokon a területeken, ahol tudnak elérni a legnagyobb eredményeket. Ez növeli a hatékonyságot a használata nemzeti erőforrások és aligha vitatja a fontosságát akadályok megszüntetése a nemzetközi kereskedelem fejlődését.
Minden számos jogi eszköz együtt képezik a többoldalú kereskedelmi rendszer, a WTO van a fogalmi alapján néhány alapvető elveit:
- Kereskedelmi megkülönböztetés nélkül, a rendelkezés előírja a kölcsönös legtöbb fejlett országokat a kereskedelem és a nemzeti bánásmód az importált termékekre;
- kiszámítható és bővülő piacokhoz való hozzáférés létrehozása révén ezek a szabályok, ami nagyban akadályozza a kormányok a WTO tagországok a lehetőséget, hogy önkényesen megváltoztatni a „játékszabályok”;
- átláthatóság (átláthatóságát és hozzáférhetőségét) A nemzeti törvényi, rendeleti és külkereskedelmi gyakorlat a WTO tagországok arra van szükség, hogy hozzon létre kiszámítható kereskedelmi feltételek.
7. Fontos feladat a WTO többoldalú szabályozási rendszert is feltételeinek megteremtése a fejlesztés közötti tisztességes verseny tagjait. A tisztességes verseny lefektetett elvek a WTO vonatkozó rendelkezések dömping és szubvenciók. Lényegében az egész jogi keretét a WTO - ez egy olyan komplex szabályok és előírások létrehozását célzó egyenlő versenyfeltételek nemzetközi kereskedelemben minden tagállamában.
Így a folyamatos fejlődése a többoldalú kereskedelmi rendszer a WTO nagymértékben felelős a gazdasági követelmények között. Azonban sok ez a rendszer javítani kell, beleértve a nemzetközi kereskedelem szabályozásának mechanizmusa mezőgazdasági termékek, a meghatározása a kör WTO hatáskörét (a problémák tartoznak annak hatálya „új területek” a kereskedelem, például elektronikus, konszenzus a kérdésben a szabályozás a foglalkoztatási kilátások szempontból a nemzetközi kereskedelem, stb ..), valamint a kiigazítás a fejlett országokban és a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú a tényleges lehetőségeit a valódi hatása a tevékenységét a szervezet. Ezen túlmenően, a tárgyalások lassan szolgáltatási ágazatokban, mint például a pénzügyi; távközlés; határokon átnyúló mozgása szolgáltatásokat nyújtó természetes személyek; tengerészeti ágazatban. Valójában ez kedvez mind a nemzetközi szabályok beruházás arra, hogy ki kell terjeszteni a külföldi beruházások, különösen, alkalmazások terén elveinek MFN és a nemzeti bánásmódot, és magában kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket.
Magyarország csatlakozása a WTO elkerülhetetlenül jelentős hatással a gazdaságra, az ország módszereit szabályozás a külföldi gazdasági kapcsolatok, mértékét és interakciók a nemzetközi közösség. Ez a hatás valószínűleg rövid távon lesz keverve, de a hosszú távú időszakban szinte az összes kutatók megjegyezték a stratégiai előny a Magyar csatlakozása a Világkereskedelmi Szervezet. Mivel ezen kívül a WTO, az ország elveszíti a megkülönböztetés a hazai ipari termékek külpiaci a WTO-tagok, nem mindig indokolt alkalmazása dömpingellenes és egyéb korlátozó intézkedéseket. Magyar termelők vannak fosztva számos előnye a WTO-tag. Közülük - a jogot, hogy megkapja előzetes tájékoztatást szabványok, műszaki követelmények, vizsgálati eredményeit a termék szállított a piacra más országokban; jelentős költségmegtakarítást segítségével a közös követelmények a hazai és külföldi piacokon; a jogot, hogy keresnek védelmet a WTO igazságügyi hatóságoknak, visszaélés az elutasítás más kereskedők hozzáférést a magyar termékeket a piacon; potenciális nyereség hozza a hazai jogszabályok összhangban legyenek a nemzetközi szabványoknak és előírásoknak, és még sok más.
Általában a magyar fél tárgyalási pozícióját nyilván kell alapulnia, hogy milyen megfontolások Magyarország csatlakozása a WTO-hoz nem lehet elérni „minden áron”, hogy a WTO-tagság lesz értelme csak az, hogy ha a cserearány Magyarország képest javult a jelenlegi és hogy a kötelezettségek a nyitás a magyar piacon a külföldi áruk és szolgáltatások figyelembe kell venni a nehézségeket, amelyekkel Magyarország kapcsán a gazdasági szerkezetátalakítás.
Elemzés Kína csatlakozása a WTO körülmények azt mutatják, hogy Kína túl sok engedményt, különösen a redukciós agrártámogatások, és neki már túl magas elvárások - magasabb, mint alkalmazni a legtöbb WTO-tag. Hasonló a tapasztalat a kínai, valamint, hogy csatlakozzon a Világkereskedelmi Szervezet, a FÁK-országokban (Kirgizisztán, Grúzia, Moldova) megnöveli annak a veszélyét, hogy Magyarország kész elfogadni a WTO csak a nem szabványos, hogy hátrány érte.