Tudományos paradigmák nyelvészet
1.2.1. A fő paradigma nyelvészeti kutatások.
A „paradigma a tudományos ismeretek” vezették be Amerikában. nyelvész Tom Kuhn „- el kell ismerni az összes tudományos fejlődés, hogy már egy ideje adott tudományos közösség modellt jelentő problémák és megoldások”
A sok nyelvi fogalmak, az iskolák és a mozgások is feltételesen háromra csökkentették a tudományos paradigmák.
1. Genetikai (historical. Evolúciós)
2. Taxonomy (vagy - a sorrendben váltakozásából megközelítések belül - leltár, sserediny XX században -. Rendszer, vagy a rendszer-szerkezeti)
3. emberközpontú (közlemény. Funkcionális. Kommunikatív és gyakorlatias. Csak gyakorlatias. Kognitív)
Egyesíti az iskolák, amelyek mellett az evolúciós szempontból a nyelv, vannak szempontok a szervezet. vonatkozó belső szerkezet egy összetett nyelvet (a vízkivétel a időtényező), azonosítása és csoportosítása nyelvi egységek, n, azok taxonómiai és osztályozás. egyesíti ezeket az egységeket a nyelvi rendszer. Az átmenet a beton elvont empirikus-logikai szinten nyelv tanulmányozására a 20-30-es években a XX században. regisztráció zajlott valójában egy tudományos rendszertani paradigmák. amely alapján az első elv invarianciája. ahol több változatlanság jóváhagyott gerincét arányok belül a nyelvi rendszer, az állandóság szerkezete alapján különböző változtatásokat a rendszerben, és ezt követően a mélyebb és rugalmasabb rendszerek elvét. így nem csak csökkenti a rendszer a nyelv relációs keret, nem szűnik meg. a funkcionalitás és a jelentős Har-ki, mivel a gondolkodás, a tudat és a társadalom, a jog-öt a fejlődését. rendszerek elve jelentette reakció empirizmus és atomizmus evolúciós nyelvészet XIX.
Kidolgozta az elmúlt évtizedben, az elven alapul, a tevékenység és kijelenti, a prioritás a tényezők, amelyek biztosítják a sikeres nyelvhasználat kommunikatív tevékenységek alá, hogy elérjék céljaikat. Ez a paradigma lingua ka köteles mondja az emberi tényező a tevékenység tárgya a legtágabb értelemben, a tevékenységek kommunikációs kommuk távú beszéd és a tevékenységét a több szűk fordulókör chelovekovedcheskih Sciences. Az elv a tevékenységét a viszont lehet értelmezni, mint a reakció leszólni a rendszertani, szisztematikus strukturális nyelvészet az emberi tényező. Ki?
Valamennyi fenti-ling x-cal paradigma tapasztalható a hatása filozófiai és általános tudományos elvek egy bizonyos kor, kínál saját megközelítést alkalmaz a megértése a tárgykörben nyelvészet határait. az arány egységek nyelvi jelenség olyan összetett és ellentmondásos egész, fontosságuk a telepítését, a nyelvtudásra generál tartalom fogalmi apparátust, a kutatási módszerek és eljárások. Ezek a paradigmák nem helyettesítői egymásnak, de csak egyesével az élvonalban. Csak akkor következik be változás a hangsúlyt a koncepció a nyelvi jelenség, az előtérben evolúciós, a szervezet, a funkcionális szempontból ezt a jelenséget.
1.2.2. A kognitív paradigma. Kognitív nyelvészet.
A fejlődés olyan tudomány, beleértve a nyelvi-CIÓ, van egy fokozatos eltolódás a tudományos paradigmák. Összehasonlító és Történelmi - rendszer-strukturális - kognitív (antropocentrikus).
Összehasonlító-történeti paradigma kapcsolódó dominanciája az összehasonlító-történeti módszer a tanulmány nyelv a tizenkilencedik században. A rendszer szerkezeti paradigma jellemzi a hangsúly a tárgy a megismerés, a beszéd. A kognitív paradigma alapján elve antropocentrizmus és annak köszönhető, hogy a felismerés, hogy „a nyelv az emberi lét intézmények, nem lehet megérteni és magyarázni keretein kívül az alkotó és a felhasználó számára.”
Kognitív tudomány (SC) alakult a közép 60-es években a XX század eredményeként a kutatás a tudósok, mint Yu Apresyan, A.Vezhbitskaya, ES Cubreacov, Dzh.Lakoff stb Külföldi -Issled-CIÓ kognitív nyelvészeti-ke már régóta képviselt egy gombóc-Th egyes kutatási programok, lazán összekapcsolt vagy nincs kapcsolatban egymással. Azonban a legtöbb tanulmány már egyesültek az a tény, hogy a hangsúly koncentrálódott a kommunikációs ismeretek ágyazva a nyelv, a téma az észlelés, a gondolkodás, a viselkedés és gyakorlatok, valamint az alak a tükörképe a valós világban a nyelv - formájában fogalmak, gondolatok, képek, fogalmak, köszönhető, hogy a szubjektív és az etnikai tényező.
Annak ellenére, hogy számos tanulmány kognitív nyelvészet, nincs általánosan elfogadott definíciója a „kognitív”.
Kognitív nyelvészet - az irányt, a fő célja az, amely a közös nyelv, mint egy kognitív mechanizmus. A központi feladata a CR - leírása és magyarázata a belső szerkezetét és dinamikáját kognitív-hallgatni a hangszóró. A hangszóró-rendszer hallgatási tekinthető információ feldolgozás, amely véges számú független komponensek (modulok) és összeveti a nyelvi információkat a különböző szinteken. A cél a CR - a tanulmány egy ilyen rendszer, és a létesítmény legfontosabb elveket, nem csak a szisztematikus gondolkodás nyelvi jelenségek. Mert kognitivista Fontos megérteni, hogy mit kell egy mentális reprezentáció a nyelvtudás és hogyan ez a tudás „kognitív” van feldolgozva, azaz, Mi az a „kognitív valóság.”
A központi fogalma a kognitív nyelvészet „megismerés”, amely különbözik a tudás, hogy „működik, mint egy tudás és téveszmék. A tudás és vélemények tulajdonított a képviseletét, hogy a megismerés, mint az eljárás termeli és használja. "
A jelenlegi fejlődési szakaszában a tudomány jellemzi a globalizációs folyamat. Globalizáció elkerülhetetlenül képződéséhez vezet egy új integrált megközelítés (K. Wilber), amelynek célja a szintézis a paradigmák a tudományos ismeretek. Modern nyelvészet paradigma - a paradigma integrál. Ez alapján egy átfogó interdiszciplináris tanulmány alapján a kölcsönhatás a különböző területeken a Wii-ling-ki. Kognitív diskurzus paradigma nyelvtudás (ES Kubryakova) lehet tekinteni, mint az egyik modell integrált nyelvészet.