Téma 7 felvilágosult abszolutizmus Catherine 2
Téma 7. felvilágosult abszolutizmus EkaterinyII.
7.1. Felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
A felvilágosult abszolutizmus - a követett politika a legtöbb európai országban, a második felében a XVIII. Úgy volt, hogy reformokat hajtsanak végre „felülről”, és célja az volt, a megszüntetése a feudális maradványok, amelyek akadályozzák az új kapitalista viszonyok. Középpontjában e politika feküdt az a felvilágosodás eszméinek, amely a népszerű uralkodó akarta megmutatni, hogy uralkodása az unió filozófusok és uralkodók.
Ábra. 1 Catherine II
Az első éves uralkodása Katalin II, aki hatalomra palotában puccs zajlott jegyében „felvilágosult abszolutizmus” politika. Magyarországon a politika „felvilágosult abszolutizmus” okozták az alábbi okok miatt:
- A vágy a legfőbb hatalom, hogy továbbra is az az ország modernizálása és ezzel a fejlődés feltételeinek ipar, a kereskedelem, a formáció a harmadik rend.
- A tudatosság a szükségességét, hogy az állami rendszer, a szint a kulturális fejlődés, összhangban a „szellem az idők.”
- Oktatási kilátást Catherine magát.
7.2. A közigazgatási reform
1767-ben Catherine hívja a törvényhozó Bizottság célja, hogy dolgozzon ki egy sor új törvényeket. A képviselők megválasztották a bizottság képviselőinek minden osztály, kivéve jobbágyok. A császárné elkészítette megbízás, amely a szellem a felvilágosodás előtti egyenlőséget hirdettek osztályok előtt a törvényt, és ezzel egyidejűleg igazolja az abszolút monarchia és a hatalom a földesurak alatt a parasztok. A munka a törvényhozó Bizottság nem érte el feladatát megújítása jogszabályok Túl mély ellentmondások a különböző osztályok. Catherine rájött, hogy érdekeinek összeegyeztetése a különböző társadalmi osztályok, ez nem lehetséges, és a Bizottság nem oldódik.
1764-ben a szenátus reform végeztük, ez volt osztva hat megyében. A szenátus megfosztotta jogalkotási feladatokat. Azaz minden jogi szabályozó erő koncentrálódott az irodában a saját császárné.
A következő lépés befejezése volt Catherine kezdte Peter I. intézkedések eredményeképpen a templomot teljes függését az állam. 1764-ben a szekularizáció az egyházi földek végeztük, mely azonnal ássa alá a jóléti papság.
önkormányzati reform okozta szörnyű sokk, amely tapasztalt Catherine miatt a felkelés által vezetett Pugachev. A reform célja, hogy megerősítse a központi hatóság a területen, a hatékonyság növelése, a helyi önkormányzat, átadva nekik több hatásköre a központi hatóságok. 1775-ben Magyarországon volt osztva 50 tartományok, minden tartományban volt osztva 10-15 kerületek. kormányzók terjedésének: ők át a pénzügyi, közigazgatási és bírói hatalmi távolságra a központtól. Ezen túlmenően, a nemesek a jogot, hogy hozzon létre egy nemes üléseken a tartományok és a kerületek, bevezette a poszt vezetője a Noble Assembly, ami érdekeit képviselik a nemesség a császárné.
Rendelkezés a 1785 Charta a város ad némi kiváltságokat városi lakosság és szabályozzák a kormányzati testületek munkájának. Catherine volt a célja, hogy erősítse és támogassa a harmadik rend. A városiak voltak osztva 6 kategória szerint a szakma és a pénzügyi helyzetet.
7.4. gazdasági fejlődés
A magyar gazdaság a második felében a XVIII. A folyamat létrehozásának alapjait kapitalista rendszert. Magyarországon maradt agrár ország, előrelépés a mezőgazdaságban sikerült elérni az új földeket. Egy új jelenség volt, hogy voltak jelei a válság a feudális rendszer gazdaságos. Végül esik az értéke természetes illetékek. A földesurak adták át a parasztok a készpénzes díjak, különösen a nem-fekete területeken. Készpénz bérleti kényszerítette a parasztok kalandos, erősítette a kapcsolatukat a piacot és így aláásta az önellátó gazdálkodás - az alapja a feudális rendszer. Sok gazda elment dolgozni a városban. A fekete talaj területeken földesurak inkább megtartja több földet és bővíteni lordly szántás, megfosztva ezzel a gazdák földet. Gets terjedt mesyachiny - rendszer visszatartásokkal parasztok az élelmiszer-és ruhákat, és a parasztok voltak fosztva a földet, és ez is bizonyítja a megsemmisítése az alapjait a feudális rendszer földhasználati.
Aktív, mint a mezőgazdaság számára fejlesztettek ki. Második felében a XVIII. a gyárak száma elérte a 2000. kohászati és textilipar különösen gyorsan. A gyors fejlődés az ipar volt köszönhető, hogy az igények az állam. Az ipar, mint jelenség nem jellemző a feudális - jobbágy rendszer: fokozott használatának bérelt munkaerő, lehetővé tegyék a gazdálkodók, hogy vegyenek részt az üzleti életben. Ez aláásta a monopólium a nemesség a kereskedelmi és gyártási szervezet.
Változások a pénzügyi szektor érintett vámok, amelyek most küldeni csak a kincstár. olvadása ezüst és a réz érmék végezte 1769-ben először Magyarországon adtak ki papírpénz - bankjegy.
Általában a feudális rendszer akadályozza a gazdasági fejlődés az ország, gazdaság, zúzott illetékek lassan részt vett áru-pénz viszonyok, és a legtöbb földesurak birtokait létezett PO- régi vágású módon - rovására a jobbágyok. Végére a XVIII. lehetséges a feudális rendszer szinte kimerült, egy olyan országban, hogy az első felében a század felzárkózott sok tekintetben vezető európai országok fokozatosan kezdett lemaradni.
Rendszer 1 felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
Jellemzők a felvilágosult abszolutizmus
Forrás - Nyugat-nevelési eszmények
A vágy, hogy hozzon létre egy alapvetően új jogrendszer
Következetlensége ideálok tényleges feltételei között a társadalom fejlődésének
A konfliktus a célokkal - a „közjó”, és megvalósításának eszközei - kényszer
Támaszkodás a nemesség nem tartása érdekében más osztályokba. Erősítése jobbágyság