Tanulmány A Garden of Eden (érzékenység)
egy pár sort az oldalakon naplójában. Azonban, akkor azt fogja tépni ezt homályos könnyek egy darab papírt, és dobja a tűzbe, mert egyszerűen nem volt energiája, hogy újra olvasta a sírás a kétségbeesés, hogy ő már nem él.
Halott a szeretőm - n ezhnogo és zavaros levegő gyerek, hogy érdekel annyira, mint 10 éves, félénk és törékeny fiatalember kék égi szem és selymes fürtök, amelyek elintéztem édesanyja és nővére, érett zseni zenész, virtuóz penget a beáramló este nekem és az egész világon, akik utánunk jönnek.
Saját Friderik Shopen! Nem kell a mi világunkban, de lehetséges, hogy megragad akkor a szív? Bár együtt éltünk, az csak a zene egy igazi nő, és én? Én csak a védelem ezt a kegyetlen világot, amelyben ezek maradnak angyali lelkek, mint te. Ó, mi furcsa pár okozott olyan féktelen pletykák snobistov társadalom! Közönségesség közvélemény mindig talál valami, hogy a pénz, akkor is, ha számos briliáns zene ...
Igen, ott voltam idősebb, mint te 6 éves, és én extravagáns férfi nézetek formájában nadrágot és egy cső vezetett pletykák egy hisztérikus állapotban. De mellettünk voltak mindig jó! Balzac, Goethe, Liszt ... A híres párizsi szalonok igyekeztek párbeszédet dicső „család” - egy nő egy férfias megjelenésű és zenész, mint a remegő hölgy, és még a két gyermek a korábbi házasságot.
Mi - a szurkolók szabad szerelem, sőt, már sok becsületes családos emberek, akik belecsúszni egy formális házasság, ahol nincs semmi, de a test a vámok csökkentése arra a szintre, mindennapos rutin.
Írtam regényeket, és szerzett az életünkre, és zenélt a szalonokban és szentelte műveik az olcsó babák, akik csak sóhajtott és sintementalno idő darálni orrát. És nem egy vázlat, hogy nem szentelt nekem, mondván, ő nem hagyja a zene valaha.
Hogyan zenét? Jotted jegyzetek, akkor lehet, hogy hét kétségbeesés, hogy meg kell javítani a rögtönzés, csak sírni az irodában, mint egy gyermek, aki vigasztalan még vérköpés egy csipkés zsebkendőt? És végül, a véraláfutás maga meg én, hogy menjen vissza az első kiviteli isteni. És a félelmetes hallucinációk, ahonnan csak segített az ivóvíz ópium? És volt megosztani ezt a rémálom, és húzza ki e depresszió, határos őrület. És én még mindig pletykák hibáztatta, hogy tartsa meg a nadrágomat. A világ kegyetlen lakói.
Együtt voltunk, és mi volt mindegyik a maga világában. Mik az ellentmondásokat a karakterek csatlakoztak hozzánk az unió két szív? Ez csak azzal magyarázható, szerelem, amely nem ismer logika, nincs magyarázat tiszteletreméltó orvos pszichiátria.
Igen, néha meg kellett lélegezni erővel ez az ember, és változtatni. Kellett ez a tapasztalat, hogy még mindig egy nő - egy író a szabad szerelem, akinek regényei kiolvasott Európában. Már elintézte, botrányok! Ó, azt is látni kell! Beteges és lesoványodott zenész próbál kiabálni egy erős nő, és fulladást véres köhögés ... ó, Istenem!
És ez alkalommal szívtam egy cső, és gondoltam, azt kell, hogy írják le érzéseiket, hogy később felhasználható a szövegben. Hogyan magyarázza, hogy élek ezeket a karaktereket a munkáim, hogy nem a tiéd teljesen? Amint azt ápolta akkor majd miután a botrány, a kedvencem! És soha nem merted rámutatni az árulás ezekkel szalon mamzelkami. Mi volt igazán furcsa pár.
És aztán ... a fogadott lánya nőtt, és kezdtem érezni a hideg a hátán, amikor megláttalak, ül csendben együtt a zongorához, és olyan szenvedélyes játék, amely nem veszi észre, hogy itt vagyok. A szív a kedvesét egy erős szív és egy szerető anya keresztbe. Én nem szeretnék ilyen érzések, amit tapasztalt. Féltékeny saját lánya, mi lehet rosszabb egy nőnek?
Rájöttem - a tízéves szerelem véget ér. Meg kell legyen okosabb, mint a saját érzelmi hiányosságok és élő érzelmei. És volt, hogy a lépés, hogy megtörje az első, mert erősebb volt. Nagyon nehéz, hogy részben a szeretett a legjobban. De még nehezebb, amikor dobja, szolgált a kalap, ami tovább vilified ...
Elolvasta a levelem rosszul ment csendesen ki az életemből ... örökre. De ... nem, ez valami, amit kötekedett a mi szétválasztás. Így könnyebb volt neki, hogy megbirkózzon a tragédia, amely véget vetett a regény. Lord, hirtelen távozása előtt Londonba, amikor találkoztunk. Ez volt elviselhetetlenül édes. Nem szólt egy árva szót, elszökött, attól tartva, hogy csatlakoztassa. Egy zeneszerző, már nem írtam anélkül, hogy nekem semmi jelentős. „Keresd a nőt,” minden zseni! És akkor biztosan megtalálja. Tudom, hogy ez ... és akkor is, ha egy nő, mint nem.
Erős vagyok? Igen, azt már rohant Frederic Londonban, ha az úgynevezett legalább egy csipetnyi, hogy nélkülem rosszul. Futottam, mint egy anya, testvér és felesége. Versenyzett, mint úrnője ... akkor is, ha szükséges volt, csak hogy meghosszabbítja az életét egy pillanat alatt! Ez a szeretet. Uram, köszönöm a boldogság a szerelem. Szerető zseni!
Mi többet írni róla? Talán leírni a halálát? Végtére is, mi az írók, nem kell jelen lennie a fizikai halál, amikor élünk a lélek a finom világot, és többet, mint a többi.
Írok mentálisan irodalmi vázlat, és a szeme villant szárnya lebeg felettem Lucifer. Ez a kettősség a lélek megnyilvánul még most is, amikor én sírok a halál egy szeretett egy.
Írok a szív, de valahol az ő lüktető kopogás hittem volna írni egy könyvet a mi intim vele? Ez lesz népszerű. Ki vagyok én? Az elnyelt szívű nő vagy egy szörny takarékoskodni magadnak egy szívességet én ugyanazokat a mentális szenvedést? Belegondolok, és keze már írásban:
London nyers ... nagyszerű zenész és zeneszerző meghalt. Az utolsó kívánsága az volt, hogy küldjön szívét hazájába, mert élete során ő nem egy percig sem akar élni, gondolkodás nélkül Lengyelországban. Másik kívánsága az volt, hogy üljön le a zongorához, és játszani vázlat „Garden of Eden” utoljára, mint az utolsó lehelete levegőt. Szomorú testvér Jadwiga foglalta Chopin a zongorához, és kinyitotta a fedelet.
Fogyasztó köhögés, gyengeség nem engedték játszani ... ő csak megérintette a gombot kezek és öntötte ezt szelíd isteni zene, amely megérinti mélyen hallgatóknak senki században. Zenész látta, hogy a kulcsokat játszani magukat, és ez a bensőséges jelenet annyira bensőségesen furcsa mágikus rejtély, hogy nem éri meg, hogy mászni senkinek. Néha zsenik kell teret nekik még sok kutató magukat.
A halálos betegség már korábban is kezdetben, és hogy ez a utódot. Mielőtt a lelki szemei előtt Chopin elmenekült waveKép of Eden, az Édenkert a Földön. Az illat mirtusz és citrom menta tört a szobába ... édes madarak énekeltek ... árnyas fák szokatlan gyümölcs körülvették.
A férfiak és a nők kezdtek Eden ... de nem tudok mondani, az biztos, hogy a Chopin lélek nagyon jól illik ebbe a csodálatos világot kristály tisztasága és az öröm, és ez volt harmonikus a világgal. Milyen különös, hogy van, hogy létezik a testünket és idegen tartózkodni nem sajátos jellege életünkben. Ő a természet egy angyal. Wicked Angel. Itt ismét a szárny Lucifer, hogy fedezze fel a szemem. Hogy repül a szemed előtt?
Valaki megszállottan keresi nyomait a kertben ásni a térképeken ... de igazán isteni lélek - kert maga megnyílik. Saját zseni lendült és gondoskodó Jadwiga, felvette a testvére vitte az ágyba. Frederick megállapítják ... és a zongora minden játszott és játszott etűd, amely kitölti a szívét az emberek szeretik ezt a zenét öntjük örökkévalóságba.
És olyan kevés kell, hogy nyissa ki az ajtót a szerelmet, fut át a hullámok a lélek - csak hallgatni jó zenét. Bocsáss meg, kedves szeretett, hogy nem voltam közel van a halál pillanatában, de ... talán most már nem vagyok veled? Én mindig veled.
Minden dobja könnyektől nedves levél naplót a lángok ...
Megjegyzés: A temetésen nem volt koszorú az író, de a leszármazottai megtalálható a napló Zhorzh Sand két mondat az ő halála, ez volt a kiáltás a szíve.
