Prompt versek kérem
Sajnos nem ez a téma törölve lett.
Mondd, kérlek, vers a háború vagy a győzelem - a lánya Grade 1.
Szeretnék valami különleges, nem túl jól ismert, gyönyörű, őszinte.
Írja Galic „Szív, csendben, a havas éjszakát” - ez valószínűleg nem fog olvasni egy, és csak én))
Nemrég az iskolai verseny a versek tavasz - mi a tanult, tanultam egy másik személy 3. My nagyon ideges, hogy volt „mint ki az inkubátorba.”
Kérem, mondja valami különleges a háború. Köszönöm)
*** A téma elmozdul a konferencia „elfogadás”
Eromin Igor Alekseevich →
Eromin Igor Alekseevich
Visszatérés a háború
Azt hittem, hogy apám jönne hős
Radiance kellemes díjat
És az ünnepi hangulat,
Amelyek közül legalább itt a felvonulást.
Gyermekkora óta kényeztetni fogalom,
A valóság - mint a hó fej -
Belépett a kapun egy vékony táska
Half-ismerős embereket.
Az olyan nem található az nelly
Nem vártam után Provodín,
Ő volt a keze felkötve,
És ordenok egyetlen.
És a szikra a szeme szomorú
Csak nyomokban megpróbáltatásokat elindult,
És egy vastag szaga volt kórházban,
A makacs ruhákat, gyógyszereket.
És abban a pillanatban: a szeretet, il kár
Vagy mindkét érzések egyszerre -
Úgy érezte magát. De valahogy megszorította
A lélek, hogy kitépi a szemét.
-Synok, jó, jó, - és ő kész
Ez egy könnycsepp fészer apa
Vonzott a kéz egészséges:
Ne sírj - mondta, - a háború vége!
És egy zacskó által benyújtott irányváltó
Keserű érzések ... Mint itt olvashatók:
Isten nem tudja, mi a kézitáska,
De van benne valami benne.
Vettem a kis ajándékokat ajándék,
És mindenki - l lombikba az övén,
Vagy egy zseblámpa -
Élő öröm született bennem.
És ez így van, hogy tudja, feltűnő,
Ez, kívülről nézve,
Apa és elmosolyodott,
Pomolodev mint a háború előtt.
Mintha valaki megnyomta a függöny,
És lefeküdt Sun Ray.
És ragyogott a tunikát
Diadalmas csillog ordenok.
Aztán, sőt, mintha a felvonulás,
Sétáltunk vele utcán a falu,
És így minden ellentétes pillantásra
Láttam a fényt és a meleget!
Apja szomszédai megfontolt
Azt mondják, él! Üdvözlünk! - De más
Ahogy a negyvenegyedik végzett,
Hogy legalább lenne egy üzenetet tőlük.
Te, aki látta a sok bánat, s itt →
Te, aki látta a sok bánat,
Mi egy új magasság
És nem valahol szörnyű,
És a nap, május és álom.
Hogy hol van, az összes nyitott -
Nem csak a napokban a felvonulás időpontját,
Ne csenget, nem felejtettem el
Szovjet Hazánk katonák.
A nap süt az égen, a virágzó kertek →
Süt a nap az égen,
Virágzó kertek, dühöngő folyók,
De élni és emlékezni vone
Mi arra szánnak, hogy örökre.
A fiam tanít vers Orlova „Ez →
Nem vagyok benne biztos, hogy alkalmas gréder →
Nem tudom, hogy mennyi jelenleg ismert gyermek →
Nem tudom, hogy mennyi jelenleg ismert gyermekek Okudjava ajánlatot, mert a béke és nem véres:
Ah, a háború, mit csináltál, azt jelenti:
lesz nyugodt, mi yard,
a fiúk emelt fejüket -
ők nőttek fel addig,
a határán szinte pomayachili
és elment egy katona - egy katona.
Viszlát, fiúk!
fiúk
megpróbál visszamenni.
Nem, nem elrejteni, légy erős,
Nem kímélte sem a golyók sem gránátok
és ne kímélje magát,
és mégis
megpróbál visszamenni.
Margarita Agashin Crossroads In →
A nyüzsgő kereszteződésnél
a bejáratnál, hogy a város Sztálingrád
a gesztenye és nyírfák
és karcsú luc állni.
Bármi megjelenés - nem fog találni őket
az erdők Trans-Volga viszont
és azt mondják, ezek a fák
hozta messziről.
És ez így volt: a háború egyszer
Ő volt az a Volga.
Kereszteződésében három katona
Együtt ültünk a hóban.
Hogy harcolni fog - a katonák tudták.
És fél órát, mielőtt a harcot
kell emlékezem
ezek távoli erdőben.
Aztán ott volt a harc. És a három katona
örökre elhagyta a hóban.
De a kereszteződés Sztálingrád
ők nem adnak az ellenség.
És most az útkereszteződésnél,
a helyszínen halála katonák
a gesztenyét és a nyír,
és karcsú luc állni.
Marshak „A fiú a falu Popovka”
Julia Drunina. Az egész ciklus versei a háború →
Nem tudom, hogy semmit a háború. Én egy harmadik →
Nem tudom, hogy semmit a háború.
Én egy harmadik generációs békésen alszik.
És az én nagyszüleim sokáig a földön,
Már nem hallja a szavakat hangzású tiszteletükre ...
Nem tudom, hogy semmit a háború.
I „Hurrá!” Kiáltott nem közelharci támadást,
Az ellenség nem tüzet a tönkrement tartályok,
A hajó nem süllyedt, az ütött torpedó -
Miért olyan szomorú, hogy nekem a „győzelem”?
Nem tudom, hogy semmit a háború.
De szürke haja fényét díjat csengő
Ma szólok
Piercing akkord zsémbes érzések ...
Nem tudom, hogy semmit a háború.
A dugóhúzó én nem törik síkja gőzölés,
Nem menteni az embereket egy égő falu,
Nem suttogtam, „Isten ...”, nézett a fekete égen -
Miért olyan ideges rám a szó „győzelem”?
Nem tudom, hogy semmit a háború.
Preity Orchestra, egyre kevesebb a találkozókat,
Kisebb évről évre tripla,
Nem automatikus, és megállapítják a takarót a vállára ...
Nem tudom, hogy semmit a háború.
Nyelv nem húzta meg a fronton,
Habarcsot nem verte az én német árkok,
Sem felöltő, sem süteményt én közös szomszédja -
Miért olyan öröm, hogy nekem a „győzelem”?!
Szinte senki sem olvassa „Brest negyvenegyedik”
Brest negyvenegy.
Éjszaka a nyár közepén.
A színpadon - egy amatőr kórus.
Majd: "Dzhultetta, ó Júlia!" -
Igen, a próba késett ma
De nem gond: miután a napot holnap.
Rohanó otthon mentén édesdeden alszik utcák
Ez tényleg úgy néz ki mint Júlia
És, mint Júlia, szenvedélyesen szerelmes ...
Brest negyvenegy.
Éjszaka a nyár közepén.
És a csend, olyan csendes!
Repülő az utolsó percben a világon!
Egy óra telik el, egy másik, elmúlik,
És a zord tragédia Shakespeare
Nemrégiben végzett chtetsky kerületben, a város, a háború a gyerekek olvasni nagyon rosszul, és nem azért, mert a hozzá nem értő gyerekek és felnőttek, akik úgy döntöttek őket nagyon nehéz, nagyon „vér”, nagyon nehéz a gyerekeknek voproiyatiya és koncepciók. A legszörnyűbb az volt - "Zina" az első fokú és a "The Ballad of anya" O. Kiev (((
Lásd még:
E. Dolmatovsky
Mandula a Malakhov Hill
Beton föld
Tűz és hideg.
A fű és a ferde hurrikán.
Egy mandula, szilánkok leszúrták,
Én maradtam a Malakhov Kurgan.
Egyetlen,
Álltam, és megállt,
Bár a sebek és gennyes és fájdalmas.
Ő volt az év béke öltözött levelek
És ő volt az a sikátor közepén.
Virágzás kellemes,
Támogatja az ifjúsági,
Mint egy emlékmű a győzelem és a természet,
Ott állt egy fal mögé a személyes,
Zavaró a turisták a sétányon.
A közelben - az új
Hajtások juhar,
Ültetés elnökök és miniszterelnökök.
Kert a világ vált alapelve
Mandula, szolgált bátorság példa.
ez a vers senki nem fogja elolvasni, hogy pontosan →
Ez a vers pontosan senki sem olvas
ez nem az internet
Ez a vers apa hozott a háború, és mi az ő gyermekei olvasni az összes szabadság
bár igen, van természetesen sokkal szebb és versek :)
Mindig össze csata csata
alatt nagy dübörgés konanady
Sétáltunk mindenhol az Ön közelében
Egyszerű magyar katonák
Néha az erdőben néha egy árokban
Mi voltunk az esőben
Néz a hideg szemében a halál
De ez nem egy lépést anélkül, hogy elhagynánk
Balti-tenger és Prus
nem kevesen közülük beszél az interjúkban
mind a német autópályán léptető
Úgy rohant dodzhikah és shevraletah
A hideg este a lövészárok
két ember lába nedves lucfenyő
Mi álmodott valami újat
néha a mi barátok és rokonok
Elhallgattatta a fegyvereket a mi elem
alábbhagyott utolsó nagy csata
Maradt Zadeh, pillboxes és árkok
És te barátom otthon sbiralsya
Nos, miért nem megy le, egy rövid óra elválás
Donkey nehéz rög a szíve
Utolsó alkalommal kezet
és nem felel már
De sok év után, nevelik szemüveg
Ön emlékezni fog a túlsó oldalán
Hogyan harcolt, meghalt, legyőzte
És talán valaki emlékszik rám
Egyszer olvastam, hogy a vers itt →
Egyszer olvastam egy verset, ami Mihalkov. De én egy kicsit idősebb, első osztályosok, valószínűleg túl. De a lélek tart. I. osztály csendben hallgatta.
Versek gyerekeknek Mihalkov, Szergej Vlagyimirovics
Nevezett az oszlop
A precíziós tisztán német,
Feküdt raktáron
A felnőtt és gyermek lábbeli.
Könyvét száma:
„Háromezer 209.”.
„A gyerekek lábbeli. Noshena.
Megfelelő cipő. A patch. "
Ki javítani ez? Hol?
Melitopol? Krakkóban? Bécsben?
Ki viselte? Jean Paul?
Vagy orosz lány Jack.
Ahogy jött ide, ebben a raktárban,
Ebben a listában az átkozott,
Az sorszám
„Háromezer 209.?”
Tényleg nem volt más
Az egész világ az úton,
Eltekintve az, ahol
Jött a baba lábát
Ebben a szörnyű helyen,
Ahol felakasztották, égett, és megkínozták,
És akkor szemtelenül
Ruházat úgy vélte megölték?
Itt minden nyelven
Mintegy megtakarítás próbált imádkozni:
Csehek, görögök, zsidók,
A francia, osztrák, belga.
Ott már felszívódott a föld
Az illata pusztulás és vérontásra
Több százezer ember
Különböző nemzetek és a különböző társadalmi osztályok.
Az elszámolás napja eljött!
Kínzók és gyilkosok - térdre!
Népek Bíróság
A véres nyomait a bűncselekmény.
Között több száz igazolások -
Ez gyermekcipők a patch.
Hitler lövés az áldozat
Tovább reggelente fekete füst kavarog felett →
Tovább reggelente fekete füst kavarog
Fent a romos a ház.
És esik elszenesedett madár
Megelőzte egy dühös tüzet.
Tovább fehér éjszaka álmodunk,
Mivel követei szerelem elveszett,
Élő hegyek kék akác
és rave fülemülék.
Tovább háború. De mi makacsul hiszem,
Mi lesz a nap - iszunk a fájdalom az aljára.
Széles világ újra fogjuk nyitni az ajtót,
A hajnal egy új nő csend.
Az utolsó ellenség.
Utolsó pontos lövés,
És az első pillantás reggel, mint az üveg.
Drága barátom, de még mindig olyan gyorsan
Milyen gyorsan korunk letelt!
Az emlékek fogunk gyászolni sem,
Miért homályos szomorúság világos nappal -
Ő jó korban éltünk, mint az emberek -
És az emberek.
GK Suvorov (1919 - 1944)
Guard hadnagy, szakaszparancsnok a páncéltörő fegyverek,
A leghosszabb nap az évben →
A leghosszabb nap az évben
annak felhőtlen időjárás
Kaptunk egy teljes katasztrófa -
Egyáltalán, mind a négy év alatt.
Megnyomta a nyomvonal egy
és annyira, hogy zem,
Húsz év harminc év
életben nem gondoljuk, hogy él.
És a halottak, kiegyenesített jegy
Minden lovagol valaki a rokonok
időt, és növeli a lista
még valaki, aki nem rendelkezik,
és hozza, hozza obeliszk.
Megint a penny 5 különböző)). nagyon →
Megint a penny 5 különböző)). Nagyon szereti tolmács Nora Gaal (aki lefordította „A kis herceg” Exupery). Ő versek, alig ismert. Csak hosszú, valószínűleg az első osztályosok, de lehet vágni?