Politikai rendszerek, a totalitarizmus, a tekintélyelvűség, a demokrácia
Kevesebb politikai rezhimomobychno módon, hogy megértsük a működését a politikai szférában, működéséről obschestva.Politichesky mód - egy olyan rendszer módszereket a hatalom a társadalomban, amely egy sor bizonyos szabályok a politikai játék, politikai értékek és a politikai normák, valamint a vonatkozó politikai intézmények és struktúrák, azok végrehajtásának politikai gyakorlat. Politikai újra sajtó által alkotott kölcsönhatása minden összetevője Tov, akik tartoznak a politikai rendszer, azaz az állam, a politikai pártok és mozgalmak, politikai intézmények stb
1. Demokratikus rezhimharakterizuetsya nagyfokú politikai szabadság, a pluralizmus, a politikai gondolat-ologicheskoy és gazdasági téren, valamint a nagyfokú visszajelzést az állampolgárok és a hatóságok.
Bármely demokratikus rendszer számos kötelező-jelek, amelyek nélkül nem tekinthető demokratikus. Először is, a demokrácia megköveteli, hogy a fő forrása a hatalom az emberek. Ez a funkció is ismert, mint egy szuverén nemzet-tet. Jelenleg a teljes népszuverenitás, ami csak akkor lehetséges, közvetlen demokrácia és arra a következtetésre jut, hogy a Xia emberek kifejezzék közvetlenül, például közvetlenül, nem fordul elő. Ez részben annak a ténynek köszönhető, hogy a modern állam, szemben az ókori polisz, akkor mnogochis-kevesebb van, és van egy nagyon komplex szerkezetű. Ezért Nye modern demokráciák elvén alapuló előzetes stavitelnoy demokrácia, amelyben a nép akaratát fejezte választott képviselőik útján.
Tény, hogy beszélhetünk jelentős eltérés ezt az elvet. Így a gyenge pontja a modern demokrácia NE-kívánnak létrehozni az elv a szabad parlamenti mandátum, amellyel összhangban a helyettes nem függ azok összetevőit; Különösen a helyettes nem lehet visszavonni a választók - például abban az esetben, azt nem védi kellően jogaikat.
Ezen kívül minden demokratikus rendszer feltételezi a polgárok közötti egyenlőség jogait. Természetesen ez az egyenlőség egy bizonyos szempontból, de nyugodtan adni azt az állítást, hogy a modern demokráciákban biztosított alapvető szabadságok minden állampolgár.
A modern demokráciák él, illetve jogelvek liberalizmus. A politikai szférában, ezek kaptak-elveket jelennek garantáló jogok és szabadságok a polgárok, a többpárti (politikai pluralizmus), elvileg időben hatalommegosztás, a képesség, hogy nyíltan kritizálni a kormányt. A gazdasági szférában, a liberális elvek érvényre egy nem következményei a magántulajdon; szabadság vállalkozói-matelstva, a verseny és az állami beavatkozást a környezetbarát dasági életben.
Végül, a demokratikus rezsimek jellemzi az elvet a többség. Ennek az alapelvnek a modern demók-tekinthetők versenyképes társadalom indokolja elfogadása néhány utólagos készítés. Többségi szabály természetesen megvannak a hátrányai, mert gyakran kizárja annak lehetőségét, figyelembe véve a véleményét Kisebbségek-CIÓ. A többség azonban elvileg lehetővé teszi a legtöbb ste-érdek elvét követik a népszuverenitás, és hála neki, a hatalom lesz erős visszajelzés.
Ami a visszajelzést a társadalom a hatóságoknak, hogy szükség van-rámutatni két fontos tulajdonság. Először is, az automatikus ritarnyh államok tevékenységét tömeg-CIÓ információ nagyon korlátozottak, ezért megnyitja őket a kifejezés az emberek véleménye részben blokkolt, sőt lehetetlen.
3. A totalitárius rendszer általában hiányzik grazh-adta joga, hogy a politikai döntéseket, hiányzik a politi-ég, ideológiai és gazdasági pluralizmus és a lehetséges lehetetlen-hatással a teljesítmény (azaz, gyengeség-inverz kapcsolat az emberek között, és a kormány).
Egy totalitárius államhatalom által gyakorolt teljes con trol át az élet minden területén, nem csak a politikai szférában-D. Ez a szabályozás is nevezik „összes”, és a neve ennek a mód lett kialakítva ez a réteg szigetekre. Ebben az esetben, egy különösen merev formája az állami ellenőrzés lesz a politikai és ideológiai téren, amikor minden megnyilvánulása minimális ellenzéki szigorúan megbüntetik. A totalitárius államok ez is jellemző a magas fejlesztési tömeges terror, valamint a gép-ta kényszer. Végül a totalitárius rezsimek vannak szigetelve a világ többi részén.
Totalitárius rendszerek léteztek mindenkor, de a XX században jelentős változásokon ment keresztül. Ha a korábbi totalitárius rezsimek létezett csak életük során, és nem egy diktátor, hogy birtokában teljesen akarata és az akarat hívei, a XX században, nagyrészt a devel-ment a tömegmédia és a technológia, amelynek segítségével az együttes kit lehetővé vált befolyása van az emberek fejében, és darazsak fected megfigyelés, totalitárius rezsimek egyre stabilabb kormányzati, és létezésük - hosszabb.
Egy példa a totalitárius társadalom szolgálhat a náci Németország és a Szovjetunió 1930-1940 években. Persze, hogy volt egy csomó különbségeket. Különösen azok alapján különböző ötletek: Németországban ez volt a nemzeti gondolat a szovjet Co-Uzes - kommunista ötlet. De a különbségek ellenére a két rendszer között, nagyon sok a közös vonás. Különösen a kormány voltak abszolút értéke gosu darstva szabályozott társadalom minden területén, és minden pro-jelenség ideológiai pluralizmus üldözték.
A politikai rendszer a modern Magyarország
Jelenleg számos politikus, Magyarországon létrehozott egy poszt-totalitárius vagy posztkommunista, de a demokrácia, amely jelentősen eltér a fejlett Democ-demokrácia az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Vannak más értékelési-ki a jelenlegi politikai rendszer Magyarországon, de róluk meg ska kell mutatni később.
Valóban, egyrészt, sok jellemzői a modern élet azt sugallja, hogy élünk demokráciában etnikai társadalmakban. Először is, ez a tény, hogy a poszt-szovjet Magyarországon sem nagy választások nem törölték, vagy ne-Renes. Emellett nyilvánvaló, hogy a magyar politikai életben fontos szerepet játszik, mint a vélemény a bal és jobboldali ellenzék. Végül, Magyarországon működik a demokratikus alkotmány-lic.
Azonban ugyanakkor számos jel, koto-rozs azt jelzik, hogy a magyar demokrácia még nem érett Xia, fejlett demokráciákban:
1) A magyar alkotmány jelenleg nem
igazán hatékony jogszabály, és több
programadó jellegét, vagyis azt jelzi, a funkciók a rendszerváltás, amelyet még be kell szerelni.
Az Alkotmány, például bevezette azt az elvet hatalommegosztás, amely egy kötelező jellemzője minden al-Linno demokratikus rendszert. Azonban a tényleges gyakorlata sudarstva sajnos nem felel meg ennek az elvnek a padlón távú intézkedés;
2) Magyarországon még mindig nagyon gyenge és fejletlen civil társadalom. A politikai kultúra a lakosság olyan alacsony, hogy a polgárok még mindig nincs megfelelő hatása a teljesítmény. És ez vezet az a tény, hogy a hatóságok általában nem befolyásolhatók.
1. Mi az a politika?
2. Ami a történelem fogalmának politika változott?
3. Hogyan vizsgálja ezt a politikát? Hogy hívják a tudomány a politika? Amikor megjelent?
4. Milyen hatalom?
5. Milyen típusú villamos ismersz?
6. Mi a kormány? Mi a specificitása? Milyen eszközöket van rajta?
7. Mi az egységesség elve a hatalom?
8. Mi az az elv, a hatalmi ágak szétválasztása? Mi a lényege? Amikor jött az ötlet?
9. Mi a rendszerváltás?
10. Milyen típusú politikai rendszerek tudod?
11. Ismertesse a jelenlegi politikai rendszer Magyarországon. Milyen probléma, a saját szemszögéből, Magyarország szembesül az építőipar, az új politikai rendszer?
12. A politikai hatalom gyakorolja: a) a társasági; b) a kormány; c) a bank; g) a jogi szakma.
13. A célok a politikai hatalom a következők: a) az új technológiák kifejlesztése; b) a rendelet a szociális kapcsolatok; c) a munka egy magán ügyvédi iroda; c) az új számítógépes programok.
14. Az egyik jellemzője a demokratikus rezsim: a) a létezését egyetlen párt, összeolvadt az állam; b) a vágy, hogy az állam szabályozza a saját polgárok életét; c) A jótállási törvényei az emberi jogokat és szabadságokat; g) a hiányzó jogi biztosítékokat a kisebbségi jogokat.
15. Milyen jel jellemzi a totális állam? a) A rendszer fejlesztése törvények védik az egyének jogait; b) szabad kialakulását politikai pártok és mozgalmak; c) a hatáskörét az államfő nem korlátozódik; d) a hatalmi ágak szétválasztását.
16. Egy demokratikus állam, szemben a totalitárius: a) a tevékenységét az államfő és a tisztviselők által érintett törvények; b) gátolja erőszakos eszközökkel ellenzéki; c) A bírák vannak alárendelve a végrehajtó hatalom; d) munkáját magas rangú tisztviselők zárva a nagyközönség a természetben.