Összefoglaló kultúra a hellenisztikus időszakban - elvonatkoztat Bank, esszék, beszámolók, dolgozatok, disszertációk
Egy új mérföldkő a Görögország válik vándorlás a keleti Aleksandra Makedonskogo (356-323 BC) - a Fülöp fia II, felülkerekedett Görögországban. Ennek eredményeként a kampány (334-324 BC) létrejött egy hatalmas birodalom húzódó dunai az Indus, Egyiptomtól egészen a modern Közép-Ázsiában. Úgy kezdődik a korszak a hellenisztikus (323-27 BC) - a kor terjedésének görög kultúra egész területén a hatáskörök Aleksandra Makedonskogo. Kölcsönös gazdagodásához görög és a helyi kultúra létrehozásához járult hozzá egy egységes hellenisztikus kultúra megőrzését, és miután összeomlott a birodalom számos úgynevezett hellenisztikus államok (ptolemaioszi Egyiptom, az állam a Szeleukidák, a Pergamon királyság Bactriába, Pontus et al.).
1. Összefoglaló a Görög
1.1 A főbb jellemzői a hellenisztikus
Tovább alapján hellenizmus volt a válság az ősi keleti társadalmi-politikai struktúrák. A közepén a IV. BC ókori keleti világ együttvéve (kivéve India és Kína) részeként a perzsa birodalom, is szenvedett súlyos társadalmi-politikai válság. Pangásos konzervatív közgazdaságtan nem szabad, hogy elsajátítsák a hatalmas kiterjedésű üres terület. Perzsa királyok nem új városokat építeni, akkor nem sokat törődött a kereskedelem a pincében a paloták voltak hatalmas devizatartalékok a fém, amely csak akkor kerüljenek forgalomba. Hagyományos közösségi struktúrák a legtöbb fejlett részein a perzsa birodalom - föníciai, Szíria, Babilónia, Kis-Ázsiában - elbomlik, és a magánszektor dinamikus termelési egység kapott néhány eloszlása, de a folyamat lassú volt és fájdalmas. Egy politikai szempontból perzsa királyság, hogy a közepén IV században. BC volt egy laza formáció, kommunikáció a központi kormányzat és a helyi kormányzók gyengült és a szeparatizmus egyes részei vált általánossá.
1.2 Területi hatálya hellenisztikus világ
Tagjai közé tartozik a kis és nagy államalakulatokat területén Szicília és Dél-Olaszország nyugati az észak-nyugat-indiai keleti, a déli partján, az Aral-tó az első Cataract a Nílus déli. Más szóval, a hellenisztikus világ területére léptek a klasszikus Görögország (köztük a Nagy Görögország és a fekete-tengeri régió), valamint az úgynevezett klasszikus kelet, azaz Egyiptom Front és Közép-Ázsia (kivéve India és Kína). Ennek részeként jelentős földrajzi területen négy régióban nem lehet megkülönböztetni, amelyek számos közös jellemzői a földrajzi és történelmi sorrendben, egy bizonyos közösség társadalmi és kulturális fejlődés: I) Egyiptom és a Közel-Keleten (Földközi-tenger keleti, Szíria, Örményország, Babilónia nagy része a kisázsiai ), 2) Közel-Kelet (Irán, Közép-Ázsia, észak-nyugati részén, India), 3) a balkáni Görögország, Macedónia és a nyugati része a kisázsiai (pergamoni), 4) Nagy-Görögországban és a fekete-tengeri régió (1.). A legjellemzőbb vonása hellenizmus a szintézise, a görög és a keleti kezdődött az élet minden területén, a termelés és a kultúra alakult ki Egyiptomban és a Közel-Keleten, így ez a régió tekinthető területe klasszikus hellenizmus [1, P. 293].
2. Az emelkedés a tárgyi és szellemi kultúrájának
2.1 A fejlesztés anyagi kultúra
A hellenisztikus korban nagyrészt eltűnik jellemző a klasszikus kor közötti különbség elmélet és gyakorlat, a tudomány és a technológia. Ez jellemző a kreativitás híres Arkhimédész (c. 287-212 BC). Ő hozta létre a koncepció egy végtelen számú, be egy értéket a számítás a kerülete, nyitott hidraulikus jog róla elnevezett alapítója volt az elméleti mechanika, stb Ugyanakkor, Archimedes tett egy nagy hozzájárulás a technológiai fejlődés, ami egy csavar szivattyú épített sok harci katapultok és védelmi fegyvereket.
Építőipari új városok fejlesztését navigáció, katonai felszerelések hozzájárult a nő a tudomány - a matematika, mechanika, csillagászat, a földrajz. Euclid (. Ca 365-300 BC) létrehozott elemi geometriát; Eratosfen (. Ca. 320 -250 BC) határoztuk meg kellő pontossággal földfelszíni meridián hossza, és ezáltal létrejött a valódi méretei a Föld; Aristarch Samos (. Kb 320-250 BC) bizonyult a Föld forgása a tengelye körül, és annak mozgását a Nap körül; Hipparkhosz Alexandria (190-125 BC) megtalálta a pontos hossza a szoláris év és kiszámítja a távolságot a Föld a Hold és a Nap; Geron Aleksandriysky (I BC.) Alkotó átalakítani a gőzturbina.
Sikeresen kifejlesztett és a természettudományok, különösen a gyógyszer. Görög tudósok Gerofil (IV-III század ie.) És Eraszisztratosz (c. 300-240 BC) fedezte fel az idegrendszert, talált pulzusszámot, jelentős előrehaladást ért a tanulmány az agy és a szív. A területen a kertészeti munkák veszi tanuló Arisztotelész - Feofrata (Theophrasztosz) (372-288 BC).
A tudományos ismeretek fejlődésének szükséges rendelési és tárolása a felhalmozott információkat. Számos város olyan könyvtárak, a leghíresebb közülük - az alexandriai és a pergamoni. Alexandria Museyon (temploma Múzsák) hozták létre a bíróság a Ptolemaios aki szolgált a tudományos központ. Vannak különböző szobák, a gyűjtemény, a közönség, valamint a szabad lakások a tudósok számára.
2.2 fejlesztése filológia, irodalom és a történetírás
Hellenisztikus korban irodalomban, bár úgy válik egyre változatosabb, sokkal rosszabb, mint a klasszikus. Epic tragédia továbbra is létezik, de egyre racionálisabb, előtér - a tudás, a kifinomultság és a virtuozitás szótagból Apolloniy Rodossky (III BC). Kallimakh (körülbelül 300 - ca 240 BC.). [5, pp 117].
A reakció az élet a város lett egy speciális fajtája a költészet - egy idill. Idylls költő Theocritus (kb 310 - .. Kb 250 BC) acél minták későbbi bukolikus vagy pásztor költészet.
A hellenisztikus korban folyamatosan fejlődik reális vígjátékok, szépen bemutatott munkái athéni Menander (342/341 - 293/290 BC). A tárgyak a szellemes komédia alapulnak hazai intrikák. Elterjedt rövid drámai jeleneteket életét polgárok - pantomimeseivel.
Menander jóváírják a fogás kifejezés:
„Kit az istenek szeretnek meghalni fiatal.”
Hellenisztikus történetírás egyre inkább fikció összpontosít szórakoztató előadás, a harmónia összetétel, tökéletes stílust. Szinte az egyetlen kivétel Polübiosz (c. 200-120 BC), aki szerette volna folytatni a hagyományt Thuküdidész és az első, hogy megpróbálja, hogy írjon egy teljes történetét a világ.
3. A filozófia a hellenisztikus kor
3.1 A filozófia Szinópéi Diogenész
Filozófusok, mivel nem volt hajlandó helyet, amelyre a fejében az előző korszak foglalkoztak. Ők most jobban érdekli a férfi nem az ő anyakönyvi és egyfajta önálló egység. Társadalmi, polgári eszmények beleolvadnak a háttérbe, a célja az emberi létezés nyilvánítják egyéni boldogságot az egyén.
Figyelemre méltó az a szám Szinópéi Diogenész (400-323), a képviselő filozófiai iskola, a cinikusok. Ez az iskola jött létre, egy kicsit korábban, de a csúcsot követően, a hellenisztikus időszakban, és tartott egy évezred, míg a VI században, amikor végzésével a bizánci császári udvar athéni filozófiai iskolákat bezárták.
Diogenész nem írt semmit, csak élt egy személyes példát az ő ötlete, nevezetesen, hogy a civilizáció, a találmányok, az emberi elme káros és elidegeníti az embereket a boldogság, gazdagság, a társadalmi státusz, hírnév, hatalom - ezek mind a füst és a nyüzsgés. Filozófus járt rongyokban és élt egy hordó, és amikor a legenda szerint, Aleksandr Makedonsky, meglepett és elégedett a bátorságot egy bölcs ember, meghívott, hogy kifejezze nagyon erős a vágy, hogy van ez, a fél világ ura, megadta neki, Diogenész kérte, hogy vonja vissza, és nem blokkolja azt V
3.2 A filozófia Epikurosz
A hellenisztikus korban virágzott és a filozófia a sztoicizmus, ínyencség, látszólag ellentétes. A sztoikusok (a templom Stoa) is foglalkozott a kérdéssel az emberi boldogság, de megoldotta azt némileg eltérő. Mivel a különböző bajok személyt még mindig nem lehet elkerülni, akkor indokolt, meg kell szoktatni magunkat hozzá. Ez az üdvösséget. Meg kell szervezni a szellemi világ, hogy semmiféle szenvedés nem tudott akkor az egyensúly és megalázni téged. Ezek fölé emelkedhessen. Akkor lehet egy szolga, de belül akkor mindig ingyenes. A végén, akkor joga van a halálhoz, hogy gondtalanul. A kereszténység sokat kölcsönzött a sztoicizmus. Személyisége volt a figyelem középpontjában a filozófusok és a szkeptikusok (kétlem), vagy ahogy ők nevezik egyébként, effektikov (tartózkodik a ítéletek).
3.3 A filozófia Pürrhón
Filozófus Pürrhón (360-270), alapítója az iskola, arra a következtetésre jutott, hogy az abszolút tudás és nem is képes, ezért a harc bizonyos elvek értelmetlen, mert senki sem lehet biztos abban, hogy jogosság az ő véleményét, azt tanácsolta a követőinek nem csak elkerülni a harcot, hanem az ítélet egyáltalán.
Mint látható, a fő téma filozófiai gondolkodás a hellenisztikus időszakban volt egy ember, az ő kapcsolata a társasággal, az ő személyes, egyéni boldogság. rendszer az erkölcsi értékek felé tolódott: a múltban az előtérben állt a társadalom, a kollektív, állami és a személyiség látható csak prizmáján keresztül annak hasznosságát a társadalom számára. Most egy személy vett erőfölénnyel, ő lett érdekelt a művészet maga. Egy ilyen átrendeződése meghatározott értékek már a filozófia Szókratész és a tragédiák Euripidész, hogy abban az időben Arisztophanész érzékenyen kifogott és hiába próbálta megakadályozni.
4. Irodalmi hellenisztikus korban
4.1 hellenisztikus Vígjáték
Hellenisztikus ideológia nyilvánult meg az új vígjáték (történészek hívják novoatticheskoy), annyira különbözik a komédiák Arisztophanész. Az alkotó Menander (342-292) nem volt hajlandó erre a politikai, melyek voltak a fő és egyetlen témája komédia aktusok a színházban Arisztophanész, és teljesen megadta magát, hogy újra a mindennapi élet hétköznapi görögök a napon a mindennapi problémák és konfliktusok. Ez adta módon és milyen formában komédia. Arisztophanész tele van fantasztikus számok, allegóriák, egyezmények, nevetséges jelenetek. Vígjátéka Menander szentelt mindennapi életben, hétköznapi történet, ami reális, kifinomult nyelvet, és talán néhány szentimentális. De aztán a közönség szerette. Ezek felolvastathatja ím és hazai fesztiválon a [3, pp 167-168].
Menander játszik tele vannak intrika, vidám kalandok, tévedések, elismerések, ők és szűkmarkú öreg és fiatal párok, és mókás rabszolgák.
A görögök nézte élvezettel magukat, egyszerű, hétköznapi, egészen természetes, nyilván fáradt az istenek és mitikus hősök, akik megtöltötték a színházi jelenet előtt.
„Menander és az élet, melyik közületek, aki reprodukálni?” - kiáltott fel szánalmasan már az I. században alexandriai tudós Arisztophanész Bizánc.
Azonban az idő még mindig másként döntött: 100 játszik írta Menander, csak töredékei az öt.
4.2 Lelkipásztori - egy speciális műfaj a világirodalom
A hellenisztikus kor hozta nekünk a nevét és műveit, néha jól megőrzött, sok görög költők voltak, de nem szerepelnek a mai kulturális alap. Tudják, persze, filológusok szakemberek ugyanolyan széles olvasóközönség emlékszik az eltéréssel, hogy a neve Theocritus, aki élt a III. BC (Született 315). Gyere le hozzánk tőle 30 idylls a gyűjtemény összeállított két évszázaddal halála után (nem mindegyik tekinthető hiteles.)
„Az egész tavaszi és az egész állományt, és mindenhol tele édes mellek tej etetés a fiatal borjak ...
Egy lány elhalad, a szépség; Miután eltűnik, elsorvad, sóvárgás, bika - zachahnu őket, és engem. "
A hellenisztikus irodalomban van még egy újítás - a regény. A „romantika” volt ismert, hogy a görögök, bemutatta őt az új próza műfaj, később, a modell a középkori lovagi romantika. Sok csodálatos, mesés. Miután a kampányok Aleksandra Makedonskogo a világ tágra nyílt görögök. Távoli földek, furcsa szokások, más népek zavart képzelet. Heroes a hellenisztikus új vándorol, a viszontagságos sorsa eldobja őket otthonról. A téma ezek a regények - a szeretet. Két fiatal teremtés, véletlenül találkozott, örökre köti kapcsolatokat a szeretet, de a sors szembesíti őket egy akadály a másik után. A leghihetetlenebb kalandok várnak mindegyikük, nyomorúság, a szenvedés, de az egészet lopakodott szerelem [2, P. 116].
Néhány évszázaddal azután Theocritus jött elég prózai mese Long „Daphnis és Chloe”, nagyon közel a szellem és a színek a műfaj állattenyésztők - ugyanolyan szép pásztorlány, ugyanaz idealizált természet, ugyanaz a szentimentális barátság ember és állat, és a szeretet.
Az ókori görög kultúra volt óriási hatással fejlődését az európai civilizáció. Kitüntetések a görög művészet részben képezte az alapját esztétikai ábrázolás későbbi időszakokra. Anélkül görög filozófia, különösen Platón és Arisztotelész, lehetetlen lenne, hogy dolgozzon ki olyan középkori teológia, vagy a modern filozófia. Ahhoz, hogy a mai napig a fő jellemzői az elérte a görög oktatási rendszer. Az ókori görög mitológia és irodalom évszázadok inspirálta költők, írók, művészek és zeneszerzők.
A hellenisztikus kor hozta nekünk a nevét és műveit, néha jól megőrzött, sok görög költők voltak, de nem szerepelnek a mai kulturális alap. Tudják, persze, filológusok szakemberek ugyanolyan széles olvasóközönség emlékszik az eltéréssel, hogy a neve Theocritus, aki élt a III. BC Gyere le hozzánk tőle 30 idylls a gyűjtemény összeállított két évszázaddal halála után. Vele kezdődik egy speciális műfaj a világirodalom, az úgynevezett lelkipásztori versben és prózában.
Filozófia ebben az időszakban volt néhány jellemzőjét. Ezek közül a legfontosabbak az eklektika (a görög eklektikos -. Választható) - a vágy, hogy egyesíti elemeit a különböző iskolák, etikai orientáció, az első helyet foglalja el kérdéseit erkölcs. politikai válság, a bukása a kollektivista erkölcsi vezető politikai apátia, elvesztése polgári erény. Ennek eredményeként, a filozófusok elkerített a külvilágtól, kérdésekkel foglalkozó személyes termesztés. A legjellemzőbb a hellenisztikus időszakban két új iskola - ínyencség és Sztoicizmus.
Radtsig SI Bevezetés a klasszikus filológia. M., 1965. - 526 p.
A szovjet enciklopédikus szótár / Ch. Ed. AM Prohorov. - C 56 4th Ed. - M. baglyok. Encyclopedia, 1986-1600. il. (Glossary forrás)