Mit kell tenni - enni, vagy enni
Úgy kezdődött, a szokásos választás között moszkoviták és a St. Petersburg-csoport. "És hogyan mondjuk" eső "(St. Petersburg csoport) -"? Dozhzhen „(moszkoviták).
„És a kenyeret a kenyér megy?” (St. Petersburg csoport) - „Nem, buloShnuyu” (moszkoviták).
„A határ hívtál?” (Moszkva). "Megfékezésére" (St. Petersburg csoport).
Nos, mindegy - az általános tudás.
A leggyakrabban tárgyalt - „feküdt, és megállapítja,” és „ott enni” - a szavak, amelyek megbotlik mindent.
Néha az állatokat - hozzám egy csomó kérdést a honlapomon Ayurveda és gyakran írják: „Mik a fűszerek feküdtem le a tányért, amikor eszem?”
Az a tény, hogy az emberek a déli, ez az arány az ukránok, hogy „feküdt le”, és nem tulajdonítanak jelentőséget ennek, és a magyar is megrendítő.
Emlékeznek a „érhette meg hétfőn?
A tanár azt mondja, „Azt mondom nekik, hogy ne lozhte, és ők határozzák meg, és menjen”
HOZATALÉRT ige - csak akkor kell használni, anélkül előtagokat.
Igék PUT, december, hely - csak Prefixekkel
A hangsúly az utolsó szótagon van: Tedd
És most - az élelmiszer - mi a teendő vele - IS vagy enni?
Ez - az egyik online kultúra a beszéd: „Több, bárhova is köpött - minden enni. Ez dymlyus képviselő: a pincér alázatosan bejelenti „vacsorát”, és az asztalra ételeket, akkor - az ezer: itt és a királyi hattyú mézharmat egy arany tálat, és a tokfélék két méter, és gőz porosonochek, és a nyírfajd alatt sáfrány, mezei és üregi sós lében, és csésze Malvasia és mézeskalács nyomtatás! És mégis mindez egy aranyozott ezüst asztal, szövettel borított szőtt arany és ezüst szálak. És kravchy már térdre - Gyorsan vág lóhúst, bárány igen. Élnek ugyanazokat az embereket - enni. Nem alkalmazottai én bársony kaftános ibolyaszínű vagy pörkölt páva. Miodowa vagy boróka a csészék. EM. Egészen egyszerűen magával: krumpli, de uborka, paradicsom igen igen talán csirkével. De - EM. Néha poiskushayus - vacsorázni. És bár nem egy daru egy fűszeres italt, és ugyanaz a burgonya, de - a takarmány, így, pour, add, főzés, takarítás. Amikor ez - Meal. Kényelmes, új, értékkel, fehér kötényt és. Nem a kezemmel. A kastély (heh heh heh). Ritkán előfordul. "
Ige van, és enni - szinonimái.
Az ige „van” használják az irodalmi nyelv (beleértve a modern), sokkal szélesebb, mint annak szinonimája.
Az ige „enni” lehet használni, mint egy udvarias meghívót a vendégek, amikor ők kerülnek az asztalra. Ebben a helyzetben használja a főnévi (enni) - egy része az etikett képletek „A vacsora, kérje az asztalra”, illetve a kényszerítő - részeként egy másik formula „enni, kérem!”.
De most így szinte nem beszélnek, hogy van, megpróbálják elkerülni az ige, és gyakran használják olyan kifejezéseket, mint „kérni (vagy koldulni) a táblázat”, stb Minden más esetben - kivétel nélkül - meg kell csak az ige „hogy”, például: szeretnék enni, már evett, eszünk; eszel!
„Egyél” (valamint az ige enni, enni) lehet használni a gyermekek kezelésében: ettél (evett)? Szeretné enni (enni)? Egyél ezt. Enni (enni) semmit, és így tovább. N.
Használja az ige enni a beszéd az emberek magukról (szeretnék enni, eszem, én (nem) evett), és amikor egy férfi vagy nő nevében szól a pár vagy a család azt a (már) evett (evett), akkor (nem) akar enni és így tovább. n. ellentétes a stilisztikai norma a modern irodalmi nyelv, beszédet mond modorát, néhány kása minősül, megnyilvánulása a kispolgárság a beszédet.
A meglévő szabályozás, az ige „enni” csak akkor kell használni a felszólító mód, és csak akkor, ha a kedveskedô kifejezés a gyermek, mint például: Enni, bébi, ne legyen divatos!
De felmerül a kérdés: miért van manapság igen gyakran a modern magyar ember használja az ige enni kapcsolatban is, és kapcsolatban a legközelebbi társa? Bár azt is megfigyelték, hogy gyakran ösztönösen helyébe a művelethez más igék, mint a vacsora, reggeli, vacsora a beszédet.
És mégis néha beszél önmagáról, kortársaink alkalmazzák az ige enni. Miért van ez a hiba, ahonnan származik?
Kezdjük azzal, hogy a 19. századi magyar ige eszik találkozott csak a beszéd szolgái, és azt használták nem csak egy kis udvariasság, és legfőképpen, ő árnyékában udvariasság, figyelmesség és udvariasság még a megalázott. És, mint általában, a szolga felé fordulva az Úr, mondván: „Jó étvágyat!” Vagy - „Kedves enni!”
És csak azt a pincérek, illetve alkalmazottai azok hiányoznak Lord „Clara Petrovna haza ma nem eszik.” És mégis, azt látjuk, hogy a mi ősi népi (azaz kizárólag a beszéd segítők) használtunk még olyan kifejezések, mint a teát vagy kávét enni.
És ebben az esetben lehetőség van arra, hogy egy tankönyvi példája Puskin regénye „Anyegin”. Anisa öregasszony mutatja Tatiana üres parasztház Anyegin mondja (7. fejezet):
„Ez az úr szobájába; Itt aludt, evett a kávét ... "
És mégis itt lehetőség van, hogy egy nagyon érdekes, a mi véleményünk, megjegyzése Herzen. Eszébe jutott, hogy apja inasa (a nagybirtokos Jakovlev IA) tanított fiúk, jövő inas: ő húzta őket a hajat, és azt mondja: „És te, ember, tudja ezt: adok neked, és te Uram, ha úgy tetszik Üdvözöljük; Ön - enni, enni és úriember, ha úgy tetszik; alszol, a kiskutya, és az úriember deigns pihenni ...”.
És az ige „enni” a nyelv a szolgák, a szolgai lexikon második felében a 19. század, belépett az orosz nyelvű.
Például, a híres író, az 1. félidőben a 20. század V. Bianchi írt erről a témáról a következő: „Még jelenleg kezdjük mondani, eszem, eszünk. És kiderül smeshnovato: fáj gazdagon „(hangosan gondolkodva).
De miért mindegy ige „enni”, ha annyira korlátozott, hogy használatuk ezért széles körben alkalmazzák ma a beszélgetés során? Szakértők nyelvészek úgy vélik, hogy ez hamis érthető formában az udvariasság. Ez azt jelenti, az emberek a hamis félelem udvariatlanul beszél át durva személy elkezd közé beszédében, hanem az ige van ige enni, ami az ő véleménye, az egyik az udvariasság, és nincs durva hangon.
Tehát, mi magyarázza a mechanizmus helyettesítési igék „enni” és „ott”. A magyar irodalmi nyelv, ez a csere nem engedélyezett igék, hogy van, a jelenlegi szabályok értelmében nem lehet mondani, hogy „eszem, eszel, eszünk.” Tekintettel a maga vagy tekintettel társa (kivéve egy kisgyerek) csak akkor használja az ige „is.” Ez az uralkodó gyakorlat a magyar nyelv. "
Ami a feltételezett hibákat. Egy másik klasszikus írta: „Mint rózsás ajkak mosoly nélkül, anélkül, hogy a nyelvtani hibák, én nem szeretem az orosz beszédet. „Szükségtelen, hogy helyes, desztillált unalmasnak, frissen.
Ahogy bizony Rahmanyinov hallgat hibátlan végrehajtás egy pianitski, dühösen: „Ha csak a rossz idő!”
És még egy. „Amikor az értelemben a norma nevelő személy, akkor azt kezdi érezni a varázsát ésszerű eltérések azt” (L. V. Scherba).
Szakállas anekdota emlékeztetett:
Pass a szabályokat a magyar nyelv grúz iskolákban.
Tanár azt mondja: „deti Zapomnyte mondván, só és a bab van írva puha jel, Vilk, Bulka és butilka - - BEZ lágy jel!