Mese a soha nem látott uborka
Volt egyszer egy kertész. És ha egyszer nőtt a kertjében, soha nem látott uborka - hatalmas, mint egy hordó. Ki kérte, hogy ne eladni kertész uborka, senki árult, csodálta ezt uborka.
Hallottam a szokatlan uborka király fia. „Adj” - véli - menj, és próbálja meg, úgyhogy valahogy, a király fia valószínűleg a férfi nem mer visszautasítani. "
Azért jött, hogy a kertész, és követelte a uborka míg aludt ki a zsák aranyat,
- Nos - mondta a kertész, - te vagy a király fiát, feladja nehéz, és akkor fizetik Királyilag. Vegyünk egy uborka, csak nézd, hogyan megy a kertben, ne nézz vissza, egyenesen, amíg meg nem doydosh ki, hogy a magas platánok. Akkor és pihenés.
Elvette a király fiát, és elment uborka. Hirtelen hallottam a hangját rohanó utána zurna és csörgő néhány tambourines - Doble. Valaki kiabál: „Hé, nézd, nézd!” De a király fia ment vissza se nézett. Csak közel a nagy platánok megállt pihenni. „Adj, - véli - vágott uborkát. Végtére is, az egész világ utána, és ő elkapott egyet, hogy egy pillantást, mi van benne. " Elővett egy kést, csak kapott egy uborka vágott, és eltörte két részre. És ő jött ki belőle: egy karcsú, gyönyörű, aranyhajú.
- Ki vagy te, szép? - mondta a királyi syn.- Légy menyasszony!
Azt mondja:
- Nos, egyetértek.
- De hogyan hozd a menyasszonyát a palotában? - mondta a király fia. - Nem, ez nem szokás. Mászni a platánok, ahol senki nem fog megérinteni, várj meg, és vissza fogok jönni az Ön számára, és becsülettel, a zurna és doolom'll elviszi az apám.
A lány beleegyezett. A király fia segített neki, hogy a platánok, elbújt a sűrű lombozat és várja meg a csordát. Léteznek sok, ha elfogadják, kevés, öreg hölgy jön Chinar. Láttam egy tavasszal a platánfa árnyékában, felemelte a fejét, és elkezdett hívni egy nő:
- Ó, balik-január, lejönnek hozzám, megmutatja, mi van!
- Nem, - válaszol a lány -, nem megy le, Nani-január, Félek tőled. Ülök, várok vőlegény. Jön nekem.
És az öregasszony azt mondta neki:
- Te áttérni, és felmásztam, te ülni. Mi együtt várjunk.
- Nem - a lány választ, - ez nem szükséges.
- Nos, - az öregasszony vigyorgott kajánul.
És azt gondolta: „Inkább a hex, és ő lép, mint ő, hanem ő lesz házas.” Elkezdett leadott és a mondat, és hadonászott, már megbabonázta a lány, és megfordult neki egy madár. De ő tette hasonló lány felmászott egy ágon, és várt.
Jött a király fia barátaival és zenészek a menyasszonyát, levette a fáról boszorkány, mint egy lány. És körülötte minden szél és a szél egy kis madár, és minden alkalommal ül a vállán. Elvette, és odaadta a barátjának. Egy madár tört és újra leült a vállán. Ismét megtalálta és odaadta egy másik barátja. Egy madár újra - újra! - és a vállán. Fáradt a király fiát, megragadta a madár, fejét lecsavarta és dobott valaki kertjében. Amennyiben a fej érinti a talajt, hogy nőtt eperfa, magas és terjedését.
- Miért kell ezt a fát? - mondta a tulajdonos a kertben. - Csak eltakarja a fényt.
És ott volt a fa kivágták. Amikor vágott eperfának egy chipet belőle akkora, mint egy kanál repült be az udvarra, hogy egy szegény öregasszony, ő változott a szép kanalat, és kialakult a torma.
Másnap reggel, amikor a szegény öregasszony elhagyta a házat, a kanál kiesett a dobozból, és a földre, befordult egy aranyhajú lány. Ez a lány vitte starushkinu kis szoba, tiszta söpört udvaron, minden a helyére kerül, elő tanabur és újra megfordult egy kanalat, és tedd a torma.
Öregasszony hazajött, nem érti: mi ez? Ki eltávolítani? Ki podmol? Ki tanabur főtt?
Elment a szomszéd, azt mondta:
- Hallgassa meg a nők, ami történnek otthoni vállalkozások. Minden tiszta, minden söpört, és kész a vacsora, és aki csinálta nekem - Nem értem!
A szomszéd azt mondja neki:
- Tudni elrejti magát, és látni, akkor, talán, akkor mindent tud.
Másnap az öregasszony mögé a szőnyeg és fűrész esett lozhechiitsy kanál, fordult a lány megtisztítása az elején mindent, a helyeket, hogy a Kindle tonir. kenyeret sütni, pita.
És amikor mindent megtett, és azon volt, hogy habverővel vissza torma, a férfi elkapta a régi szegély, és nem engedte. Volt egy lány könyörgött:
- Engedj el, Nani-január, elengedni, nem akarom minden alkalommal, hogy egy ember, hadd menjen.
És az öreg hölgy azt mondja:
- Nem, nem fog elengedni. Van egy fiam, ő jön ide, és feleségül.
- Nem tudok, Nani-január, hogy feleségül a fia vagyok, a menyasszony egy másik személy.
- Nos, akkor a lányom, és a fiam testvére, - mondja az öregasszony.
- Nos - mondta a lány, amíg én élek veled, de te semmit sem kérdezni.
És ő lett az aranyhajú lány él az öregasszony.
És mi a helyzet a király fia? Ő él feleségével, boszorkány, és örömtelen neki szomorúan. Léteznek sok idő telt el, soha nem lehet tudni, hogy közzéteszi a király rendeli el: szállít minden házban a lovat a királyi istálló a takarmány és a gondozás. Ló és vezetett szegény öregasszony az udvarra. Elmondja a király szolgái:
- De hogyan fogok menni a király lova? És nincs erő, és táplálja nekem semmit.
- Nem tudom. Ahogy tetszik, és a takarmány. Rend a royal - a szolga válaszol.
Lány megtudta, hogy nekik az udvaron volt egy ló, a király fiát.
- Ne aggódj, Nani-január - mondja az öreg hölgy - Majd én vigyázok a ló.
Ő kötötte a lovát az udvarra, és azt suttogta neki:
- Drágám te vagy az én erősségem, én öblítse hajamat forrásvíz, felöntjük vízzel a lábad, porastot föld fű, a fű te és enni és enni, de jobb.
Ugyan a király szolgái, és velük együtt a király fiát az ő lova. Megverték, ösztöke, és ő nem shelohnotsya.
- Hogy mit raskormila ló! - mondják az öreg hölgy. - A hely nem mozdult.
- Nem én, ez az én lányom ápolta - találkozik egy idős nő.
- Így hívnak, mint ő, hogy ő maga mutatott vele. Lány jött, és ordított a lovát:
- Miért nem kelsz fel? Azt szeretnénk, hogy egy áruló, hogy a gazdája? Nyilvánvaló is, és a tulajdonos a hazaáruló, tartja a szavát, nem.
Csak azt mondta, a ló felállt, és kiment. A király fia ránéz, és látja ezt a szépséget úgy néz ki, mint a lány egy uborka sokkal több, mint a felesége. Elvesztette a király fiát, és az alvás és pihenés, és az étvágy. Ő adja ki a következő napon egy rendeletet az egyes házban valaki, hogy jöjjön a királyi udvar gyapjú semmiből.
Összegyűjtött kártológép, és az aranyhajú lány is jött. Jó munkát nő, minden munkát időben elvégezzék. Azért jött, hogy őket a király fiát, és azt mondta:
- Nos, most nézzük az egyes mondani, hogy mit akar tőlem, mint egy ajándék.
Az egyik kért egy kendő. Egyéb - gyöngyök. A harmadik - egy karkötőt. És amikor jött a fordulat aranyhajú lány, azt mondta:
- Adj egy érett gránátalma, a kis baba, és egy éles borotva.
A király fia meglepődtem ilyen kérelmet. De vettem mindent, amit kért rá.
Miután megkapta egy ajándék, mentem egyedül egy lakatlan hegyi úton, és fordult hozzá, mögé egy bokor vadrózsa. A király fia észrevett egy lányt, és elrejtette a másik oldalon a bokor. Leült egy bokor alá, és azt mondja:
- Ah, gránátalma, gránátalma, nézd, elmondom bánatom, és osztott, és darabokra törni.
Figyelj, baba, azt fogja mondani, bánatom, és splyashem, splyashem rám. Figyelj, borotva, azt fogja mondani, bánatom, és élesek, még hegyes, borotva! - És ő elkezdte mondani: - El voltam bűvölve, és ültetett uborka. Megmentett engem ki belőle, de a király fia maradt a fán. Találtam egy gonosz boszorkány vált egy madár, és a vőlegényem fejem leszakad. Azt, hogy egy árnyas fa, de kivágták rám. Megfordultam, hogy a kanalat, kiszállt belőle, és nem engedte vissza. Miközben beszélt, gránátalma repedt és törött darabokra, táncoló baba, és egy borotvát egyre élesebb és élesebb.
Ő befejezte a beszélgetést, és azt akarta vágni magát egy borotvával. Aztán odarohant hozzá király fiát, átkarolta őt, és hozta a palotájába. Akkor a király megparancsolta, hogy végre a gonosz boszorkány és az ő fia és lánya-in-arany rendezett pazar esküvő. Mivel a vágyaikat valóra. És a vágy is, legyen minden valóra.