Meghatározzák, hogy mi a magánhangzók, nyelvtan a magyar nyelv
A magánhangzók egy speciális hang, a kiejtés, amely a zaj teljesen hiányzik, és csak akkor hallja a hangot. A fő jellemzője ezeknek hangok akadálytalan légáramlást átjárást a hangszálak és a szájüreg, gége.
Szintén magánhangzókat az jellemzi, hogy a zeneiség, mint a csuklós előírt formájában periodikus rezgések, tükröződik az egész tartományban. Dallamos magánhangzók annak a ténynek köszönhető, hogy ők is énekelni.
A magánhangzók a szót lehet gyorsítani vagy hangsúlytalan helyzetétől függetlenül. És a dobok hallhatók a szót tisztán. Sőt, ezeknek köszönhetően a hangok vannak kialakítva szótagok szavakkal. A szótagok száma mindig megegyezik a szám a magánhangzók a szót.
magyar magánhangzók csak egy kicsit, amelyből már csak hat. Artikulációs mindegyikük határozza meg a rezgés a hangszalagok, és így a különbségeket.
Ezek különböznek számos magánhangzók labializáció és helyreállítás.
testbeszéd vehet vízszintesen különböző pozíciókban, és így a csukló a hangok különböző. Kiosztani előre ([e] [u]), átlagos ([a], [s]) és egy hátsó ([o], [Y]) a sorozat.
A kiejtés egyes hangok aktívan részt ajkát. Ezért a szétválás a magánhangzók labializáció (labiális). Labial magánhangzók nevezik, a csuklópontot amelynek ajkak vesz részt ([a], [Y]). A kiejtésével ajkai neogublennyh hangok nem vesznek ([a], [és], [s] és [e]).
testbeszéd lehet elfoglalni vertikálisan különböző pozíciókban, ami tükröződik a kiejtése magánhangzók. Ezért a szétválás hangok emelkedik. Hagyományosan, az emelkedés a magánhangzók jelképezni három hatásköre: a felső ([y], [u], [és]), az átlagos ([a], [e]) és az alsó ([a]). Egyes publikációk átlagos mértéke magánhangzók nincs lift, és a helyén egy közepes hogy kiválasszák a felső és az alsó középmagas magánhangzók.
Ajánlott irodalom: