Jogalap Az egységes belső piac az EU általános jellemzői
A belső piac az alapja, a mag körül, amely fejleszti és a közösségi jog és a közösségi magát. A központ a mag, a jelentését a négy alapelv, illetve a négy alapszabadságon a belső piac:
1) az áruk szabad mozgása;
2) A szabad mozgása személyek;
3) a szabad mozgás (vagy, pontosabban, nyújtó) szolgáltatások;
4) a szabad tőkemozgás.
Az egységes piac talán a legjelentősebb és fejlesztette a közösségi vívmányokat, és a négy szabadság - az egyik legfejlettebb része az uniós jog, mind a számos intézkedést hozott ezen a területen a szabályok száma és a Bíróság ítéletei a közvetlen és káros jogrendszerben.
Kifejezés használata a „szabadság”, meg kell értenünk, hogy mit jelent. Először is, minden a fenti szabadságok elve a belső piacon az EU-ban, amely nélkül nem létezhetne.
Másodszor, a szűkebb értelemben vett, mind a szabadság azt jelenti, bizonyos szubjektív jogot az uniós polgárok, jogi személyek nyilvántartásba területén az államok - az EU tagjai, valamint bizonyos esetekben, és a külföldiek. Például az áruk szabad mozgása szűk értelemben azt jelenti, hogy bármely ilyen személy szabadon és az áruk szabad mozgása a tagállamok között.
Harmadszor, az idő múlásával az uniós jog, a „szabadság” kezdték használni a szélesebb értelemben vett, és azt jelenti, nemcsak a szabadságot, hogy bizonyos cselekmények elvégzésére, hanem az egész komplexum fűződő jogok és kötelezettségek az ilyen szabadság és rögzített közösségi jogszabályok a tagállamok, valamint a Bíróság ítéletei.
Szabványok az EU-jog irányadó, a négy alapszabadságon rejlő ugyanolyan mértékben, mint a többi közösségi jogi szabályok, mint jogelvek elvének közvetlen hatás elve a megkülönböztetés-mentesség és a jogállamiság európai uniós joggal.
Az Unió intézkedéseket fogad el, hogy létrehozza és működésének biztosítása, a belső piac, összhangban a vonatkozó szerződések rendelkezéseinek.
A hazai piac területe, belső határok nélküli, amelyben értelmében a megállapodás által biztosított az áruk szabad mozgása, a személyek, a szolgáltatások és a tőke.
javaslata alapján a Bizottság Tanácsnak kell meghatároznia a szükséges iránymutatásokat és feltételeket kiegyensúlyozott fejlődésének biztosításához az összes érintett ágazat.
Javaslatainak kialakítása során a célok elérése érdekében a 26. cikkben, a Bizottság figyelembe veszi a nagysága az erőfeszítéseket, amelyeket el kell viselnie a belső piac egyes gazdaságok különböző fejlettségi szintjét, és javaslatot tehet a megfelelő rendelkezéseket.
Ha az ilyen rendelkezések formájában mentességek átmenetinek kell lenniük, és hogy a lehető legkisebb mértékben zavarják a működését a belső piacon.
46.Printsip áruk szabad mozgása az egységes-vnut rennego EU piacán.
Az Unió tartalmazza a vámunió, amely kiterjed valamennyi kereskedelmi és feltételezi, hogy a tilalom a tagállamok között a behozatali vámokat és export, és minden azonos hatású díjak, és elfogadták a közös vámtarifa harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban.
A 30. cikk rendelkezéseit, a 3. fejezet E szakasz termékekre kell alkalmazni, hogy a tagállamokból származó cselekedni, és termékekre a harmadik országokból érkező szabad forgalomban a tagállamokban.
Szabad forgalomban vannak bármely tagállamokat, hogy ismerjék harmadik országokból származó termékek, amelyek tekintetében az érintett tagállam végeztek a behozatali alakiságok kinyert vámok és azonos hatású díjak, és amellyel kapcsolatban nem termel teljes vagy részleges visszatérítését díjak és költségek.
A tagállamok közötti tilos, a behozatali vámokat és export vagy azokkal azonos hatású díjakat. Ezt a tilalmat is alkalmazni kell vámok adó jellegű.
A vámunió készül, amely két egyenlő részből áll: 1) a tilalom mind a kiviteli vámok és egyéb, hasonló intézkedéseket és mennyiségi korlátozások tagállamok közötti, valamint 2) elfogadását a közös vámtarifa, azaz egységes szabályozási rendszer az export-import kapcsolatokat harmadik országokban.
Figyelembe véve a szabad mozgás az áruk, az is szükséges figyelembe venni, hogy az a Szerződés rendelkezéseinek irányadó az uniós jog hatálya, nem csupán a kereskedelmi akadályok tagállamok közötti, hanem a korlátok, amelyek léteznek a tagállamokban.
Amint az a fent említett szerződés cikkei, a szabad árumozgás áll:
1) tarfiaeltörlés és azonos hatású díjak;
2) A tilalom a megkülönböztető belföldi adó;
3) a mennyiségi korlátozásokra és azzal azonos hatású intézkedés.
A legnehezebb kérdés, ami miatt a legnagyobb számú határozatot a Bíróság volt értelmezése és alkalmazása Art. 28. és 29., a Szerződés tiltó mennyiségi korlátozások (kvóták) az export és import áruk tagállamok közötti, valamint azzal azonos hatású intézkedés.
Meghatározása hatású intézkedések mennyiségi korlátozásokkal azonos, először a bizottsági irányelv N 70/50. Ez tartalmaz egy meglehetősen részletes listát a gyakorlat, amely elismerten illegális hatású intézkedésnek egyenértékű kvótákat. Ebben az irányelvben a Bizottság úttörő eljárás jogszerűsége megállapításának egyes intézkedések alapján nem csak és nem annyira, mert a jogi természete, hanem azért, mert ezek hatása a tagállamok közötti kereskedelemre.
Elvégzése során a ráruházott feladatok az e fejezet szerint a Bizottság származik:
a) annak szükségessége, hogy támogassák a tagállamok közötti kereskedelmet és a harmadik országokban;
b) az evolúció versenyfeltételeket az Unióban, mivel ez a fejlődés vezet növekedését a vállalkozások versenyképességét;
c) azokat a követelményeket, a nyersanyag- és félkésztermék-, az Unió ugyanakkor ügyelve arra, hogy a tagállamok közötti ne torzuljon a verseny feltételeit illetően a végtermékben;
d) annak szükségességét, hogy komoly zavarok elkerülésének a gazdasági életben, a tagállamok és az ésszerű fejlődésének biztosítása, a termelés és a növekvő uniós fogyasztás.
A tagállamok közötti tilos behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat és minden azzal azonos hatású intézkedés.
A tagállamok közötti tilos kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozásokat és minden azzal azonos hatású intézkedés.
Cikkében foglalt rendelkezések nem zárja ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzit, amelyeket indokolt a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az egészségügy és az élet az emberek, állatok vagy növények védelme, a nemzeti kincsek, történelmi vagy régészeti értéket, vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon. Ezek a tilalmak és korlátozások nem minősülnek önkényes megkülönböztetés vagy rejtett korlátozás a tagállamok közötti kereskedelem.
Tagállamok átszervezése nemzeti monopóliumok kereskedelmi jellegű, hogy a kínálat és forgalomba hozatali feltételeinek biztosítása hiányában közötti megkülönböztetés a tagállamok állampolgárai.
E cikk vonatkozik valamennyi intézmény, amelynek révén tagállam de jure vagy de facto, közvetlenül vagy közvetve, kontrollok, irányítja vagy érzékelhetően befolyásolja a behozatal vagy a kivitel a tagállamok között. Ezek a rendelkezések alkalmazandók átruházott monopóliumokra az állam.
A tagállamok tartózkodnak minden olyan új intézkedés, amely ellentétes az elvek vagy amely korlátozza a cikkek vonatkozó tilalom a vámok és mennyiségi korlátozások tagállamok között.
Ha a monopólium a kereskedelmi jellegű szabályokból előmozdítását célzó értékesítését, illetve költségek emelkedése a mezőgazdasági termékek, a szabályok alkalmazását e cikk biztosítania kell egyenértékű biztosítékot nyújt a foglalkoztatás és az életszínvonal az érintett termelők.
Külön kérdés, hogy figyelembe kell venni a kapcsolatot a szabad árumozgás, a kérdés a tartalmi elem. 30. Az EK-Szerződés, melynek célja az állásfoglalás bizonyos nemzeti akadályok szabad mozgását. Megalapozott az ilyen akadályok öt:
1) közerkölcs;
2) a közrend vagy a közbiztonság;
3) egészségének védelme, és az élet az emberek, állatok és növények
4) A nemzeti kincsek védelme művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő
5) védelmét az ipari vagy kereskedelmi tulajdon.