Jeszenyin költő és a költészet
Ez egyszerű, hogy csak verset írni? Nehéz. De még nehezebb, hogy egy igazi költő. Néha úgy tűnik, hogy a költő írja: „csak”, és attól, hogy az ő csodálatos ereje még inkább titokzatos. Lehetetlen, hogy konkrétan „hogy a költő”. „A születés az költő egybeesik a születés egy személy, nem pedig egy fizikai jelenség, és a holisztikus értelemben vett”.
Ahhoz, hogy egy költő - ez ugyanazt jelenti,
Ha az igazság az élet, nem elpusztítani,
Scar magát a finom bőrön,
A vér mások érzéseit simogatni a lelket.
Ahhoz, hogy egy költő - ez azt jelenti, hogy énekeljen Razdolnaya
Ez volt ismert meg.
Nightingale énekel - nem fáj,
Ez ugyanaz a dal.
Kanári többi hang -
Szánalmas, nevetséges csecsebecsét.
A világnak szüksége van Lyrics
Énekelj a magam módján, akár, mint egy béka.
Mohammed outwitted a Korán,
Korlátozó szellemek.
Mert a költő nem áll
Iszik bort, ha van kínzás.
És amikor a költő megy a szeretett,
A kedvenc a másik feküdt egy ágyon,
Az élet-adó nedvesség tárolt,
Ő volt a szíve nem indul a kést.
I eh bűnös, hogy az élet nem édes nekem,
És szeretem az összes és a gyűlölet együtt,
És tudom magamról, mi mást nem lát,
Végtére is, az ajándék hoztam a múzsája.
Már akkor lesz egy kicsit elhalványul,
Más fiatal férfiak énekelnek a többi dal.
Valószínűleg lesz érdekes -
Én nem a falu, és az egész földet anyjuk.
Oh, ország! Amit akartam nevetni.
Az arcon elsüllyedt legyek száraz elpirult.
Nyelv honfitársai vált számomra, mint egy idegen,
Otthon, mint egy külföldi.
Ez az ország!
Mi vagyok én ösztökélni
Orális verseket, hogy én és az emberek barátságos?
Verseimet már nincs szükség,
Igen, és talán én magam is, nem szükséges.
Nos!
Sajnálom, kedves menedéket.
A concelebrated akkor - és így is elégedett vagyok.
Hadd ne énekeljen -
Énekelek, amikor a föld beteg volt.
Nem adom meg a kezekbe,
Sem az anya, sem barátja, sem felesége.
Amint bízom rá a hangokat
És szelíd dal, amint én énekeltem.
Színes, fiatal! És az egészséges test!
Van egy másik életben, van egy másik dallamot.
És egyedül megyek ismeretlen határértékeket,
Lázadó lélek örökre prismirev.
Költők Grúzia!
Most eszébe jutott neked.
Kellemes estét,
Jó, jó szerencsét.
I - északi barátja
És testvér!
Így - az összes egyetlen vér.
És én magam is az ázsiai
Tettben, gondolat
És szó.
Század minden smelyut,
Napok telnek,
emberi beszéd
Egy nyelven fog olvadni.
Történész, az írás munka,
Mosolyog a mi széthúzás.
Arany láng égeti le
Testi viasz gyertya,
És a hold óra fából
Prohripyat tizenkettedik óra.
Az útvonal kék mező
Iron vendég fog megjelenni hamarosan.
Zab fű, hajnal kiömlött,
Gyűjtsön neki egy marék fekete.
Nem él, furcsa tenyér,
Ezek a dalok, ha nem élnek!
Csak lovak lesznek tüskék,
A régi fogadó gyászolni.
Szőke, szinte fehéres,
A legenda, aki olyan lett, mint a köd,
Mintegy Alexander! Te egy gereblye,
Amint azt ma zsarnok.
De ezek a szép szórakozás
Ne sötétíteni a képet,
És kovácsolt bronz Fame
Tryasesh büszke fejét.
És én, mint azelőtt úrvacsora,
És azt mondom válaszul az Ön számára:
Én meghalok a boldogság ma,
Spodoblenny ilyen sors.