Hadszíntér államok
- A nemzetközi humanitárius jog alkalmazandó a fegyveres konfliktus
- Concept, forrásait és alapelveit a nemzetközi humanitárius jog
- Ellentétben a nemzetközi humanitárius jog az emberi jogi normák
- Témák a nemzetközi humanitárius jog
- Fogalma, típusai fegyveres konfliktus a nemzetközi humanitárius jog
- Jogkövetkezményei a háború kitörése
- Tagjai fegyveres konfliktus
- Hadszíntér államok
- A „fegyveres erők” és a „harcos” a nemzetközi humanitárius jog
- Duty parancsnokok (főnökök) a meghatározott követelmények fényében a nemzetközi humanitárius jog
- A szerepe a jogi tanácsadói fegyveres konfliktus
- A jogi státusz az egészségügyi személyzet és a papság
- Az alkalmazás a nemzetközi humanitárius jog belső csapatainak a Belügyminisztérium és a Magyar szervei belügyeibe fegyveres konfliktusok idején
- Nemzetközi jogi védelem háború áldozatainak
- A „háborús áldozatok” a nemzetközi humanitárius jog
- A jogi státusza a sebesült, beteg és hajótörött. hiányzó
- A jogi státusz hadifoglyok
- A jogi személyek jogállása fogva tartott vagy szabadságától megfosztott összefüggő okok miatt fegyveres konfliktus nem nemzetközi jellegű
- A polgári lakosság védelme a fegyveres konfliktus
- A jogi státusz újságírók
- Nemzetközi jogi védelmének polgári objektumok fegyveres konfliktusokban
- A koncepció egy polgári célt. A differenciálás a polgári és katonai célokat a nemzetközi humanitárius jog
- Osztályozása polgári objektumok nemzetközi humanitárius jog értelmében
- Kulturális javak védelme a fegyveres konfliktus
- Tárgyak védelmére elengedhetetlen a túlélés a polgári lakosság
- Védelem a művek és berendezések, veszélyes erők
- A jogi szabályozás a pozíció területek és zónák szerint különleges védelmet a nemzetközi humanitárius jog
- A környezet védelme a fegyveres konfliktusok idején
- A koncepció a nemzetközi jogi környezet védelme
- A jogi szabályozás a környezet fegyveres konfliktusok idején
- Nemzetközi jogi elleni intézkedések alkalmazása környezeti fegyverek
- Korlátozása harc a választott módszerek és eszközök hadviselési
- Tiltott módszerek a hadviselés
- Tiltott eszközök hadviselés
- A nukleáris fegyverek fényében elvek és normák a nemzetközi humanitárius jog
- Érdekeinek védelme semleges országok fegyveres konfliktus idején
- A koncepció a semlegesség
- A semlegesség a szárazföldi, tengeri és légi háború
- A kötelezettségek hajtsák végre a nemzetközi humanitárius jog
- végrehajtásához szükséges intézkedéseket a nemzetközi humanitárius jog
- Végrehajtása a nemzetközi humanitárius jog a Független Államok
- Magyar jog fényében elvek és normák a nemzetközi humanitárius jog
- Megoszlása Magyarországon a nemzetközi humanitárius jog
- Nemzetközi megfigyelő államok szerinti kötelezettségeknek való megfelelés a nemzetközi humanitárius jog
- A koncepció és elvek nemzetközi ellenőrzési
- Végrehajtása a nemzetközi szabályozás betartása felett a nemzetközi humanitárius jog
- Felelősség az államok és személyek számára megsértik a nemzetközi humanitárius jog
- Jogkövetkezményei a háború
- A koncepció és az államalapítás és az egyének felelősek megsérti a nemzetközi humanitárius jog
- Politikai és anyagi felelőssége Államok
- Büntetőjogi felelősség az egyének nemzetközi bűncselekmények
- A Nemzetközi Büntetőbíróság és szerepe betartásának biztosítása a nemzetközi humanitárius jog
- A célok és elvek a Nemzetközi Büntetőbíróság. Az államok közgyűlése - A felek a Római Statútum a Nemzetközi Büntetőbíróság
- Hatáskörébe tartozó bűncselekmények a Nemzetközi Büntetőbíróság
- A koncepció a kiegészítő hatásköre a Nemzetközi Büntetőbíróság és más joghatósági bázisok
- Alkalmazható jog Nemzetközi Büntetőbíróság
- Összetétele és közigazgatása a Nemzetközi Büntetőbíróság esetekben
- Nyomozás, vádemelés és tárgyalás alatt a Római Statútum a Nemzetközi Büntetőbíróság
- Gyakorlati tevékenysége a Nemzetközi Büntetőbíróság
- A szerepe a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság a létrehozása, fejlesztése és terjesztése, a nemzetközi humanitárius jog
- Története a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága
- Jogalkotás szerepe ICRC
- A tevékenységek az ICRC regionális delegáció Magyarországon az ismeretek terjesztése, a nemzetközi humanitárius jog
- A nemzetközi humanitárius jog - a következtetést
Hadszíntér államok
A fegyveres konfliktusok során, hadviselő államok végrehajtott katonai műveletek bizonyos térbeli korlátok, az úgynevezett hadszíntéren.
A hadszíntér ez is zárható ki a nemzeti területen, azzal a céllal, hogy a speciális zónák előírt nemzetközi humanitárius jogot. Ebben az esetben arra utal, hogy a jogot a hadviselő államok létrehozása a területén, és ha szükséges, a megszállt területen az egészségügyi övezetek és helységek megszervezni, hogy megvédje a háború hatásai, sebesült és beteg, valamint a személyzet, amelyek feladata az ezen szervezése és irányítása övezetek és helységek, gondozása, akik majd ott koncentrálódnak (Art. 23. az egyezmény I.).
Az alany egy ilyen megállapodás általában bármelyik zóna, amely teljesíti a következő feltételeket:
- minden harcosok, valamint a mobil fegyverek és katonai felszerelések mobil kellett kitelepíteni;
- fix katonai berendezések és létesítmények nem használható ellenséges célú;
- sem a hatóságok, sem a lakosság nem kell elkövetni ellenséges cselekmények;
- minden olyan tevékenység, katonai tevékenységgel kapcsolatos, abba kell hagyni.
Ez lehetővé tette a jelenlétét ebben a zónában, a személyek fokozottan védett nemzetközi humanitárius jog értelmében, és a rendőri erők őrizni az egyetlen célja a közrend fenntartását.
Párt, amely ellenőrzése alatt egy ilyen zóna, egyetértésben a másik fél képviseli a megállapodás okozta világosan látható a távolból jeleket. Hadviselő nem használhatja a demilitarizált zóna katonai célokra, vagy egyoldalúan állapotát. Ha egyikük megszegi a szerződés feltételeit, a másik fél szabadul kötelezettségeit nyújtásával kapcsolatos ezen a területen a demilitarizált zóna állapotát. Ebben az esetben az utóbbi elveszti a minősítését, de továbbra is élvezi a védelemre, amelyet más vonatkozó nemzetközi humanitárius jognak fegyveres konfliktusokban.
Mint ismeretes, a nemzetközi jog értelmében a semlegesített és demilitarizált terület. ami szintén nem lehet színház.
Vannak esetek, amikor az ugyanazon a területen (vagy hely) van egyidőben jelentették be semlegesítjük és demilitarizált. Ilyenek például az Antarktiszon (Antarktisz, 1959), a Holdat és más égitesteket (szóló szerződés alapelvekről az államok tevékenységét a kutatása és felhasználása Outer Space, beleértve a Holdat és más égitesteket, 1967-ben és szabályozó megállapodás az államok tevékenységét a Holdon és a többi égitestek, 1979).
Apropó a semlegesített és demilitarizált területen, hangsúlyozni kell, hogy a bejelentett nemzetközi megállapodások denuclearized zónák általában nem köréből kizárt a fegyveres konfliktus, de nem lehet a színház egy nukleáris háború.
A nemzetközi jog is rendelkezik más mentesség a hadszíntér: nemzetközi csatornák (mint például a Szuezi-csatornán a konstantinápolyi egyezmény 1888.; Zóna a Panama-kapcsolatos állandó semlegességét és működését a Panama-csatorna 1977-ben), valamint a sziget (például az Åland-szigetek közötti megállapodás a Szovjetunió és Finnország az Åland-szigeteken 1940-ben).
Nem tekinthető hadszíntér, és ezért a támadás tárgyát: a kulturális értékek, az épületek és a kulturális értékek a központok, amelyek a nagy nemzeti és globális jelentőségű készült a „nemzetközi lajstrom alatt álló kulturális javak különleges védelméről” (Hágai Egyezmény a kulturális javak védelme 1954 . v. 8 és 9).
Így a nemzetközi humanitárius jog, van egy tendencia, hogy szűkül a területi hatóköre hadviselés.
Memória: 0,5 MB