Frolova t 1
6. befolyásoló tényezők a fizetési mérleg
A fizetési mérleg számos tényező befolyásolja:
1. egyenlőtlen gazdasági és politikai fejlődését ország, a nemzetközi versenyben. Az evolúció a főbb tételek a fizetési mérleg tükrözi a változásokat a saját relatív versenyképes hatalmi központok a globális gazdaságban. A második világháború után volt egy fizetési mérleg az USA aktívan nagy fizetési mérleg hiánya Nyugat-Európában és Japánban, köszönhetően a lemaradás a gazdasági potenciál. Ez volt a jellemző, hogy '50 -es évek végén egyközpontú rendszer szabályt vezetett USA-ban. Tehát abban az időszakban, miután a második világháború, és egészen a 60-as években a kereskedelmi mérleg a legtöbb nyugat-európai országban és Japánban voltak általában passzív. Amerikai kereskedelmi mérleg ugyanabban az időszakban csökkent a hatalmas többletet (1947 10000000000. Dollár). Az erősödő pozícióját az amerikai monopólium a világpiacon, a dollár stabilitására. US átalakítás nemzetközi befektetők és hitelezők okozott a beáramló hatalmas osztalékot és külföldi érdeklődés.
Ugyanakkor az Egyesült Államok részesedése az éves növekedési üteme közvetlen befektetések csökkent 50%, 1967-ben. 4% az 1980. növelésével részesedése Nyugat-Európában és Japánban 1985 óta. Az Egyesült Államok lett nettó importőr a tőke.
Falling USA részesedése a világ ipari termelés (-tól 54,6%, 1948-ban 37,8%, 1984-ben), az áruk kiviteléhez (33,0-12,7% -kal), az export tőke (20% 70- ka) a növekedés a katonai kiadások, beleértve a külföldön vezetett krónikus hiány folyó fizetési mérleg tranzakciók. A hosszú távú gazdasági növekedés az Egyesült Államokban a 90-es években hozzájárult a helyreállítása a vezető pozíciót a világgazdaság és a nemzetközi pénzügyek. Az ellentmondást a három központ - az Egyesült Államok, Nyugat-Európa (elsősorban az EU) és Japán - tükrözi az állam a fizetési mérleg.
2. ciklikus ingadozások a gazdaságban. A fizetési mérleg ingadozás a kifejezést, a hullámvölgyön a gazdasági tevékenység az országban, mint az állam a hazai gazdaság függ annak külkereskedelem műveleteket. Ingadozások a fizetési mérleg miatt a mechanizmus az ipari ciklus megkönnyítése átvitele a hazai gazdasági ciklus folyamatok egyik országból a másikba. A termelés növekedése növekedést okoz az import üzemanyag, alapanyagok, berendezések, és a gazdasági növekedés lassulása csökkent az import áruk. Az export áruk, a tőke, a szolgáltatások jobban reagál a változó világpiaci körülmények között. Amikor a lassú gazdasági fejlődés a tőkeexport rendszerint növekszik. A gyorsított fejlesztés a gazdaság, ahol a nyereség növekszik, egyre nagyobb hitelbõvülés az országban a kamatemelésre, az export aránya a tőke esik. Mivel a jelenlegi gazdasági ciklus aszinkronitási ingadozások befolyásolják a fizetési mérleg gyakran közvetve. A globális gazdasági válság miatt a nagyméretű folyó fizetési mérleg hiánya az egyik, majd a másik országban.
3. A növekedés a külföldi állami kiadások. Súlyos terhet ró fizetési mérleg külföldi kormányzati kiadások, ami folytatja a különböző gazdasági és politikai célok.
A kettős hatása tőkekiáramlás a fizetési mérleg, az exportáló ország az, hogy növeli a felelősségét, hanem arra szolgál, mint a bázis a beáramló kamat és osztalék egy bizonyos időszakon belül. Ugyanakkor a beáramló kamat és osztalék csökken visszaforgatásával a nyereség az ország beruházás. Például ágak amerikai vállalatok a nyugat-európai visszaforgatni mintegy fele a nyereség nyert ebben a régióban.
Túlzott tőkekiáramlás eltereli forrásokat lehetne használni korszerűsítésére export iparágak. Ezzel szemben, a hazai beruházási tőke export kevésbé van hatással ( „multiplikátor hatás”) a beruházások növekedésének a kapcsolódó területeken, mint költenek főként a beszerzési külföldi, hanem a belföldi alapanyagok, berendezések és a munkaerő.
A földrajz a kereskedelmi forgalom felé való elmozdulást fokozott cseréje a fejlett országok között (70% -a világkereskedelem, az EU-ban - 38%), miközben csökkenti a részesedése a fejlődő országok külkereskedelmi. Kereskedelmi fejlett országok között fogyaszt 80% -a export (EU-országok - 58%), és a kereskedelem a fejlődő országok között mindössze 1/4 kivitelét. Ez fokozza a versenyt a világpiacon.
TNK növekvő belüli kereskedelmi csere, ideértve a statisztikákat a végösszeg világkereskedelemben. Ez érinti az árszínvonal, ERI szerkezet, az elosztási ellátások részt az MRI hozzájárul szokások protekcionizmust. A fizetési mérleg által érintett nyílt és rejtett nemzetközi műveletek a multinacionális vállalatok. Fokozott befolyása nem árverseny tényezők - az eredetiség, a minőség, a megbízhatóság, a szállítási idő a termékek - a fizetési mérleg.
7. A monetáris és pénzügyi tényezők. Leértékelés általában ösztönzi az export és import serkenti átértékelési ceteris paribus. A bizonytalanság a globális monetáris rendszer rontja a feltételeket a nemzetközi kereskedelem és a kifizetés. A várakozás a leértékelés a nemzeti valuta váltás kifizetések ütemezését az export és az import: az importőrök meggyorsítják a kifizetéseket, és az exportőrök, másrészt, késleltetett megkapta a bevételt külföldi pénznemben (a politika „leeds legz End”). Egy elég kicsi rés szempontjából a nemzetközi fizetési okoz jelentős tőkekiáramlás az országból. A bevezetés után lebegő árfolyamok nőtt a kockázat árfolyamveszteség. Ingadozások főbb valuták, amelyeket például az ár és a fizetési valuta - dollár, euró, japán jen - hatást gyakorol a fizetési mérleg a legtöbb országban.
8. A negatív infláció hatása a fizetési mérleg. Ez történik, ha az áremelkedés csökkenti a versenyképességet a nemzeti termékek, ami megnehezíti a kivitel számára, ösztönzi a behozatal és hozzájárul a „menekülés” tőke külföldön.
9. Rendkívüli körülmények - a rossz termés, a természeti katasztrófák, balesetek, stb negatív hatással van a fizetési mérleg.
A fizetési mérleg reagálnak a kereskedelmi és a politikai diszkrimináció ellen bizonyos országokban, mesterséges akadályok fejlődését akadályozó kölcsönösen előnyös kapcsolatok.