Fejezet lény és a hit
Az egész kultúra a templomba.
Az a tény, hogy a vallás napjainkban összefügg a legjelentősebb szellemi mozgások korunk, egy emlékeztetőt a kulturális gyökerekkel a talajban a hit. Miután minden formája a kultúra határozza meg elsősorban, hogy egy személy érzékeli a világot magunk körül, hogy mit gondol magáról, az életről, a Legfelsőbb, milyen etikai elvek által vezetett tetteiért, milyen eszmék inspirálja munkáját. Röviden, a kultúra végül megszületett a mélyben, amit nevezhetünk egy vallás a legtágabb értelemben vett.
A történelem számos példát, hogy hogyan eszmék és hitek költözött a világ mítoszok, fogalmak és hiedelmek megváltozott az arca kultúra. A művészet területén, ez a tény tagadhatatlan, de ez is látható a fejlődése a tudomány.
Alig huszonöt évszázaddal ezelőtt, az emberek mentálisan gyengébb, mint kortársaink. Emlékezzünk rá, a átfogó tanulmány Arisztotelész, Eukleidész matematikai elmélet, vagy mérnöki zsenialitása Archimedes. Valamilyen oknál fogva a tudomány fejlődése és a technológia annyira retardált? Az ókori világ valamennyi feltétele, de félúton megállt. Úgy tűnik, hogy a legfontosabb akadálya, hogy itt pogány istenítése a természet, amely legyőzi a bibliai hit. Ebben a magok kihajtott az utóbbi időkben már megkötöttek. A Biblia szerint, az ember képére, Isten hívott, hogy uralják a világot, és felépíteni, és a világ értetődő, hogy a Biblia olyan folyamat, amely alá kell a szellem az anyagi világ. Mindezek a gondolatok lett az alapja a fejlesztés a természettudományok XVI-XVII században, amelyből a modern tudomány született [1] Ezt emelték ki már a húszas évek híres magyar tudós VI Vernadszkij. „A vallás, - írta -, mint minden más lelki megnyilvánulása az ember, volt egy tudomány” [2].
Még a kutatók számára, hogy nagyon messze van a hit, akkor már egyértelmű, hogy az etika és a metafizika, a művészet és a tudomány köszönhetik eredetű rá. Art született, mint egy szekta, a tudomány és a filozófia merült fel, hogy megpróbálja megérteni a vallásos világnézet; erkölcs, a jog, a családi alapján a szabályokat a hit. [3] És ez nem csak a múlt. Hit egy magasabb értelme az univerzum ma, mint a régi időkben, a lelke, hogy megadja a belső egysége minden kultúrában.
Mi a vallás maga, vallási meggyőződés, és hogy generál? A válaszok ezekre a kérdésekre a legváltozatosabb és néha ellentmondásos. Például Kant kapcsolódik a vallás egyfajta erkölcsi kötelessége, német teológus Schleiermacher - egyfajta függőség, a francia történész Reinach - a „egy sor lelkiismeretes érzések”, angol filozófus, Russell úgy határozták meg a félelem az ismeretlentől, a német filozófus Paulsen - például a belső hangulat, amely a „alázat és remény” [4]. Jelenleg az irodalomban több mint 70 különböző meghatározásokat a vallás és számos elmélet annak eredetét.
Természetesen, nem fogunk lakni itt a véleménye a „felvilágosodás”, mintha a vallás a termék a szándékos megtévesztés. Ebből a nézetből régen elhagyott magukat ateistának. [5] De sokkal nehezebb maradtak egy másik fogalom a XVIII. amelyek tekintetében a vallás, mint az eredménye primitív ember a tudatlanság, nem tudva, a természet törvényei. Az ilyen kijelentések mindig talált elég gyakran anti-vallásos irodalmat; de az a tény, hogy a vallás nem szűnt meg, amikor az emberi tudás a természet egyre inkább teljesen amit vallott ember áll a legmagasabb szinten a modern oktatás - teljesen cáfolja ezt az elméletet, és ezért fokozatosan kivonja ateista arzenál. [6]
Természetesen hiba lenne tagadni, hogy az anyagi tényezők hatással vannak a lelki élet az emberek; de ugyanolyan erős és ellentétes hatást, amely kétségbe vonja az a gondolata „elsődleges”. Hadd illusztráljam ezt egy példával. Tekintettel a szobor kő elsődleges, de nem utolsósorban a primer tervezés és kivitelezés a szobrász. Elmondhatjuk még: a koncepció a szobrászat már jelen van, mivel a kő nélkül ez csak egy kő. Egy hasonló „visszacsatolás” áll fenn a kreativitás, a gondolkodás és a hit az ember, egyrészt, és az anyagi feltételek élete - a másik. Ezt a kapcsolatot is el kell számolni a marxizmus. [8]
Materialista magyarázata vallás, továbbá figyelembe veszi a szegény kreativitás a szellemi világ az ember; hogy nem kívánja, hogy vegye figyelembe a szerepe a személyes elején, helyette PR. Eközben, ahogyan azt Bulgakov, „ha van olyan terület, ahol a kizárólagos szerepe a kreatív egyéniség a legtöbb vitathatatlan és nyilvánvaló tény, hogy hol jár ihlet ismeretlen, igazán varázslatos megvilágításával személy; ez a terület a vallás és a művészet „[10].
Valami hasonló történik a művészetben. Például az a tény, hogy az egyiptomi portrékat és az „Iliász” jött létre egy teljesen más „alap” nem akadályozza meg, hogy érzékelik a belső szépség és csodálja.
Hasonlóképpen, a probléma a halhatatlanság, az élet értelme, az ember kapcsolatát Istennel, izgatott emberek évezredeken át előttünk, mindig égő és modern. A bibliai Jób könyve, az indiai Bhagavad-Gita vagy a filozófia Platón talált egy kész válasz a XX században.
A materializmus nem hagyhatja figyelmen kívül ezeket a tényeket, és hangsúlyozni, hogy bonyolult a kapcsolat a felépítmény és a gazdaság. Volt azonban, hogy az utóbbi mindig hozzárendeli elsőbbségét. „Egyszer felmerült, - mondja Engels - vallás mindig tartja a jól ismert állománya ötletek örökölt korábbi időkben, mint minden területen az ideológia, a hagyomány egy nagy konzervatív erő. Azonban bekövetkezett változások az állomány ábrázolások határozzák osztály ezért gazdasági kapcsolat „. [12] Más szóval, ott meggyőződés alapján „alap” van tárolva a hagyomány és a szintén változhat hatása alatt a „alapja”. De a konkrét vallástörténet felborítja ezt a rendszert. A legszembetűnőbb jelenség a karizmatikus lelkiség nem könnyű összeegyeztetni a gazdaság, és az adott hagyomány, gyakran nyíltan ellenzéki. Ez elég jól látható a példa a buddhizmus, a kereszténység és az iszlám. Buddha tanításai, az evangélium és a Korán nagyrészt szakított az általánosan elfogadott meggyőződés, de ez nem jelenti azt, hogy újdonság volt köszönhető, hogy változások a gazdasági kapcsolatok.
Kapcsolódik egy adott történelmi, földrajzi és etnikai környezetben, a vallás mindig valami fölé emelkedik is. Ez magyarázza a feltűnő lelki közösség, amely gyakran előfordul a népek elválasztva pszichológiai, faji és történelmi akadályok (például - a hasonlóság a zsidó közösség és református). És fordítva - két ember lehet faji, gazdasági, történelmi és földrajzi egység és a vallási tudat jelentősen különböznek.
Elválasztása kultúra vallási alapítványok nem maradhat anélkül, hogy végzetes következményekkel jár. Hiteles kulturális fejlődés nélkül elképzelhetetlen intenzív lelki életet. Tény, hogy például, mint lett volna a történelem Izrael nélkül a Biblia és a Biblia nem lenne európai civilizáció? Mi lenne a nyugati kultúra nélkül katolicizmus, India - anélkül, hogy a vallás, Orosz - anélkül, ortodoxia, Arabul - anélkül, hogy az iszlám? Válság és dekadens jelenségek kultúra általában társul a gyengülő vallási impulzus, ami a bomlás a munka és üszkösödés.
Religion, mint láttuk, hatással van nemcsak a lelki élet a társadalom, hanem a gazdaság. Például Maks Veber találtuk, hogy a feltételek a megjelenése kapitalizmus volt még az ókorban és a középkorban, de csak az Advent a protestantizmus kezdett rohamos fejlődésnek és gyorsan. Feltárása korai protestáns irodalom, Weber azt mondta, hogy a kilátások az evangélikusok volt az ideológiai impulzus (az ötlet a „szakmai kötelessége”), amely hozzájárult ahhoz, hogy a haladás, a kapitalista termelési mód. [14] Alkalmazása egy statisztikai módszert, Weber azt mutatta, hogy a kapitalizmus a leggazdagabb országok protestantizmus (Anglia, Németország, Amerika), és fordítva - a nem protestáns nemzet, ő fejlesztette sokkal lassabban.
Rámutatva, hogy a vallás szerepe, Marx nevezte a „sóhajt az elnyomott lény, a szív egy szívtelen világban”. [15] És valóban, a hit embere - függetlenül attól, hogy a türelem, vagy felkelés megválasztott - tudatában annak, hogy ez az élet végtelenül messze van az ideálistól, amely megnyitja a szellem. Ő felfelé irányul, túl a valóság körülötte.
Így azt látjuk, hogy a hit, a vallás - csak az eredeti hatékony tényezője az emberi lét. Azok számára, akik fontolgatják, hogy csak a „felépítmény” eltűnik a változás alapja, a jelenlegi állapot a vallás, áthaladt annyi poklok - érthetetlen jelenség. Aggódva nézték, próbált kényszeríteni megértését neki, minden titokzatos ijesztő. Elvégre, ha a gyökereket és recsegte minden oldalán a swing hosszú ideig, lehetett esni, és rothadás. Időközben, ez nem csak érdemes, de úgy tűnik, a fiatal zöld lombok. És ha a saját megnyugtató igénybe ezt a magyarázatot, mint „aktiválása a papság,” egyértelmű, hogy foglalkozik a magyarázata PYK rosszul.
A legtöbb definíció vallás szenved egy közös hátránya: ők beszélnek szinte kizárólag a pszichológiai előfeltevések a hit, a tulajdonságok az emberi lélek, amelyek a misztikus élmények. Ha csak a valláslélektan, indokolt lenne; de mi érdekli a lényege a hit, és ezért az ilyen meghatározások nem elegendőek számunkra.
Nem folyamatot nem lehet érteni, ha nem látni, mint a reakció a legalább két komponenst. Tudjuk például, hogy a kielégítő leírást a tudás alapja kizárólag a szubjektív tulajdonságai a megismerő ember? Ha nem tartalmazzák a kognitív folyamat a téma a megismerés, a kísérlet lesz hiábavaló.
Nem csak a szempontból Kant beszélt a „dolog önmagában”, hanem abból a szempontból szélsőséges szubjektivizmus elismert mégis bizonyos alapot, a valóság létrehozott Berkeley mondja, „a megtévesztő világ jelenségek.” Ezért meghatározó vallás, meg kell tartalmaznia a koncepció, és az elején az extra-humán érintkezve, amelyekben előfordul. Ismert előnye a marxista megközelítés vallás abban a tényben rejlik, hogy ő ismeri ezt a valóságot. Ez az előny azonban, kimerült. Összhangban a metafizikai materializmus korlátait lélektelen valóság, spontán, tisztán természetes. Óvatosabb, és ezért nagyobb kapacitású vallás definícióját adja Arnold Toynbee. Ez azt jelzi, hogy ellentétben a tudomány tanulmányozása különösen az élet, a vallás felé ahhoz egészében [16]. Ebben a meghatározásban, azt is látni két alapelvet: Lét és ember, de Genesis - értetődő szélesebb, mint a materializmus.
Igen, a vallás fénytörése Genesis az emberek fejében, de a kérdés az, hogyan lehet megérteni ezt a nagyon Lény. A materializmus csökkenti azt az irracionális természetét, vallás látja legbelső alapú isteni lényeg és maga is elismeri, mint a válasz a megnyilvánulása ez a lényeg. [17]
De ha a természetes létezés nyilvánvaló, hogy minden, az emberek megismerhetik az isteni lény, amit érzékel? Más szavakkal: „Nem lát vagy hall a Beyond, ahol ismert, hogy ez igazi?”
Mielőtt azonban ezt a kérdést, azt kell megérteni, hogy minden ember tudni fogja, hogy a világ körülötte.
1. Hogy a keresztény eszmék adott lendületet a tudomány fejlődése nem csak jelenléte miatt a rakomány pogány túlélést az elme az egyház a középkorban. „A tudomány fejlődése a modern Európában - mondja W. Hawking - nem csak természetes következménye az európai vallás, de nagyrészt a vallás része» (W. Hocking The Coming világcivilizáció New York, 1958. o 62 ..). Ugyanez a gondolat tart és a másik amerikai gondolkodó, K. Koten (K. Cauten. Science, szekularizáció és az Isten. New York, 1969. P182). . Lásd még: J. Cogley. A vallás a világi Kor. P. 129 ff.
2. VI Vernadszkij. Esszék és beszédek. Old. 1922 15 2. rész, pp.
3. Ez a tézis kifejlesztett egy különösen meggyőző a francia szociológus Durkheim. Lásd. Durkheim. Szociológia és elmélet a tudás. - „Új ötletek a szociológia.” 1914. 2. M. S. száma 28; E. Durkheim. Az elemi formái vallási élet. 1961. P. 463.
4. Lásd. Kant. Vallás keretein belül ezért egyedül. SPb. 1908 S. 179; F. Schleiermacher. Beszéd a vallásról. M., 1911. S. 35; M. Reinach. Orpheus. Általános vallástörténet. Párizs, 1910. pp 12; F. Paulsen. Bevezetés a filozófiába. M., 1914. S. 259. See. Mint általános áttekintést a könyvben. prot. T. Butkevitch. Vallás, eredete és természete. Kharkiv, 1902-1904. T. 1-2; modern: W. Schmidt. Der Ursprung der Gottesidee. 2 Auf. B. 1, Münster, 1926 Handbuch Theologischer Grundbegriffe. München: 1963. B. II. S. 428.
5. Az utolsó ember, hogy megvédje a szempontból, egy német marxista Eylderman. Lásd. G. Eylderman. Primitív kommunizmus és primitív vallás. M., 1923. S. 141-142.
6. Apropó vallás eredete, Plehanov írta: „Ez nagyon egyszerű. Hit a hálózati létét a tudatlanság „(G. V. Plehanov. Vallás és templomok. M. 1957 S. 138). Tiltakozásról azt, Corr. Szovjetunió Tudományos Akadémia Spirkin írja: „Ez egy” nagyon egyszerű „nem is olyan nagyon egyszerű. Pithecanthropus sokkal tudatlan, mint a cro-magnoni ember (nem beszélve az aktuális pápa), de nem volt egy fetisiszta „(A. Spirkin. Az eredete a tudat. M. 1960. S. 266).
7. „A termelés azonnali anyagi eszközök az élet, ugyanabban a szakaszában a gazdasági fejlődés az emberek vagy korszakalkotó képezik az alapot, amelyből a vallási fejlesztett ötletek ...” (Engels. Speech sírjánál Karl Marx). „... Az objektív rendszer anyagi viszonyok (gazdasági alapon) épülnek, és határozza meg a másodlagos származékai a rendszer az emberi kapcsolatok, viselkedések és felfogások, amelyek között tartozik a vallás” (DM Ugrinovich. Bevezetés az elméleti vallási tanulmányokat. M. 1973 S. 34).
8. Lásd például :. Marx és Engels. Selected Letters. M. 1953. S. 427.
9. Trubetskoy. A jellemzés tanításainak Marx és Engels a jelentősége a gondolatok a történelemben. - A könyvben. Problémák az idealizmus. M. S. 1903. 71.
10. Bulgakov. Két vár. T. 2. 25.
12. K. Marx és F. Engels. Selected Letters. M., 1947. S. 315-316.
13. Chr. Dawson. Haladás és vallás. New York, 1960. o 60.
14. M. Weber. . A protestáns etika (orosz fordítás a gyűjteményben Maks Veber és módszertana a történelem M. Inion, 1985. B. 1-2; .. bemutatását és elemzését az elképzeléseket Max Weber, lásd a könyv AI Neusyhin problémák európai feudalizmus M .... . 1974 pp 422-464.
15. K. Marx és F. Engels. Op. 1. P. T. 415.
16. A. Toynbee. - In: J. Cogley. A vallás a világi Kor. P. V-VI.
17. Lásd. K. Rahner, H. Vorgrimler. Petit Dictionnaire de theologie catholique. Paris, 1970. P. 408.
Share az oldalon