Értékítéletek, vélemények, és a becsület védelme, az emberi méltóság és az üzleti hírnév

6. Abban az esetben, a becsület védelme, az emberi méltóság és az üzleti hírnév kell tekinteni, hogy a kifogásolt állításokat tartalmazza a vádlottak értékítéletek, vélemények, hitek nincsenek alávetve bírói jogvédelem 152. cikke értelmében a Ptk, kivéve, ha azok sértőek.

Hibás jogi értékelése ezeket a nyilatkozatokat, ami a bírói tévedés, amely érinti a rendelkezés az egyensúlyt a bíróság között vissza kell állítani a jó név a felperes véleménye szerint a harmadik felek, illetve a köz- és alkotmányjog, a szabadság az alperes, beleértve a szabad gondolkodás és beszéd, amit gyakorolhat minden, ami nem a törvény által tiltott módon.

Így a végrehajtó hatóság a téma a magyar, a polgármester kérte, hogy a bíróság ellen, a helyettes az Állami Duma a becsület védelme, az emberi méltóság és az üzleti hírnév. A támogatást az igényelt követelmények feltüntetett terjedése az alperes téves tájékoztatás a felperesek az hírműsorok sugárzott TV. A felperesek arra kérte a bíróságot, hogy kötelezze a műsorszolgáltatót, hogy megcáfolja a vitatott utalások közvetített üzeneteket a bíróság döntését.

A döntést a kerületi bíróság helyt adott a bírósági testület a polgári ügyek Városi Bíróság a kérelmet elégedett részben támogatja a felperesek felépült a vádlott kártérítést erkölcsi kár.

Igazságügyi fedélzeten a polgári ügyek A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága kimondta felborult ítéletek.

Amint azt a bírói testület, az ügy eldöntéséhez, a bíróság nem állapította meg, hogy a nyilatkozatot az alperes a tényállás vagy a nyilatkozat egy kifejezés az ő szubjektív véleménye.

Nem értett egyet az érveket az alperes, a bíróság megállapította, hogy a felperesek vitatott információ közzétételének formájában állítások bizonyítása illegális tevékenységet a végrehajtó hatóság a téma Magyarország és a polgármester.

A bíróság azonban, megsértve 195. cikke a polgári perrendtartás Magyarország nem terjesztett elő olyan jogi érveket, amelyek lehetővé tették a kifogásolt állítások az alperes előzi meg a „hinni.”, A továbbiakban egy ténymegállapítás, nem értékítélet (vélemény).

Azáltal cikk 1. bekezdése 152. a Polgári Törvénykönyvben köteles bizonyítani megfelelés közös adatai valójában az alperesnek. A felperesnek kell bizonyítania az a tény, az információ terjesztése által a személy, akire a kérelem és rágalmazó ezeket az adatokat.

Annak ellenére, hogy az alperes hangsúlyozta, hogy a vitatott állítás értékelő jellegű, és ezért nem lehet vizsgálni, hogy megfelelnek annak a valóságot, annak képviselője érvényesítése során a közzétett információkat nyújtott be a bírósághoz anyagok a büntetőjogi felelősség a tényeket a vezetők a korrupció és megyei alkalmazottak, a helyi önkormányzat, a város.

Az eljáró bíróság talált félrevezető információkat anyagokat.

A Bíróság azonban nem vette figyelembe, hogy a jelen ügy egy konfliktus a jogot, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és védelme hírnevét, és a hagyományos, szabványos, amint azt az Európai Emberi Jogi Bíróság van szükség, mert egy nagyon erős oka korlátozását igazoló vita közérdekű.

Bázissal a jelen ügyben a Bíróság megállapította, sérti a védett a magyar alkotmány és a Ptk értékek - becsület, a méltóság és az üzleti hírnév, rámutatva arra, hogy 3. bekezdése értelmében a 17. cikk a magyar alkotmány, a jogokat és szabadságokat az ember és polgár nem sérti a jogait és szabadságait mások személyek.

Eközben a jelen cikk a magyar alkotmány nem szüntetik meg a más rendelkezése, különösen annak 15., amely megállapította, hogy az általánosan elfogadott elvek és normák a nemzetközi jog és a nemzetközi magyar szerződések, amelyek az Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok (a továbbiakban - az Egyezmény) között szerves részét képezi a jogi rendszer.

Pontja szerint a 10. Cikk 1. Az Egyezmény mindenkinek joga van, hogy kifejezzék véleményüket szabadon. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás és az információk megismerésének és közlésének és ötletek beavatkozása nélkül közhatalmi és határoktól függetlenül.

Amint ismételten rámutatott az Európai Emberi Jogi Bíróság, a véleménynyilvánítás szabadsága, meghatározott cikk 1. bekezdése az Egyezmény 10., az egyik alapköve a demokratikus társadalom, az alapvető feltételeket a haladást és az önmegvalósítás minden egyes tagjának. A véleménynyilvánítás szabadsága nem csak „információ” vagy „ötletek”, hogy szívesen fogadott vagy tekinthető ártalmatlan vagy semleges, hanem azokat is, amelyek sértenek, sokk vagy zavarják. Ilyenek az igényeket a pluralizmus, a tolerancia és a nyitottság, amely nélkül nincs „demokratikus társadalomban”.

Értékes mindenkinek, a szólásszabadság is érték a politikai pártok és azok aktív tagok. Ők képviselik választóik, címét az őket érintő kérdések, és érdekeik védelmére. Megzavarása, a véleménynyilvánítás szabadságát politikai, ellenzéki párt tagja kötelezi a bíróságot, a legsúlyosabb ellenőrzés.

Egyéb szereplő magyarázatok Review: