Ernest Heminguey A Farewell to Arms olvasható online
Az új „A Farewell to Arms” Ernest Hemingway 1929 mellett két másik fő művei írók az „elveszett nemzedék” - „Nyugaton a helyzet változatlan” EM Remarque és a „hősi halált” R. Aldington. Az a felfogás a kortársak, ezek a regények váltak, mert része volt egy művészi egész - egy hatalmas vászon író az „elveszett nemzedék”, opsyvavshih tegnapi katasztrófa - az első világháború. Ez a felfogás helyes volt, és hibás, és annak következményeit még mindig befolyásolják a elolvasása és megértése az új amerikai író, a munkálatok alapvető célja csak a háború ellen és annak borzalmait. Mindhárom regény elfogadták lelkesen, és mégis lett a legnépszerűbb Hemingway regénye „A Farewell to Arms”.
A regény, mint mindig Hemingway, egyszerű, nem nehéz az intrika és az oldalsó vonalak. Frederick Henry, egy fiatal tiszt az olasz hadsereg, amerikai születésű alatt kapott gránát sebzett, az egyik a milánói kórházban, ahol beleszeret vele honfitársa, a nővér a neve Ketrin Barkli (első expozíció történt korábban, az első, de aztán - azt ígérte a flört). Aztán, gyógyítás, visszatér a hadsereg - ebben a pillanatban a szövetségesek nagyon nehéz volt: a németek áttörték a védelmi elöl Caporetto, mindenütt uralkodik zavart és pánikot, a hős a két katona van vágva a részüket a keresést az ő találkozik egy vízlépcső leválás Field csendőrség. Csodálatos módon kezeli, hogy elkerülje a végrehajtás állítólagos elhagyás, majd úgy dönt, hogy kössön „különbéke”. Jön ki a háború, visszatért Katherine és gumicsónakkal hajóval - a tavon - Svájc ...
Hemingway egyszer panaszkodott Sinclair Lewis, hogy nehéz, hogy írjak valamit azonnal, késedelem nélkül. De van okunk feltételezni, hogy az friss benyomást a front-line 1919 - 1920 években írt kézirat később egy csipet „A Farewell to Arms”. Ugyanez az egyik, hogy ellopták a feleségétől Hadley Richardson, a párizsi vasútállomás 1922. Ez egy súlyos csapás a Hemingway.
Gyakran a regény "A Farewell to Arms" tekinthető tisztán önéletrajzi, és a főszereplő tévedésből látni szinte Hemingway. Az akció a termék zajlik 1915 - 1917 év, és az író megérkezett Olaszországba 1918-ban, miután Caporetto és jóval nyugatra hadnagy Henry. Természetesen a katonai tapasztalat nagyon fontos, Hemingway hitt közvetíteni a szellem, a hangulat, hogy mi történik, de nem szükséges, hogy jelen legyen az egyes csaták.
Az „A Farewell to Arms” Hemingway nagyon pontosan közvetíti a visszavonulást Caporetto. Abban az időben a Mussolini új is tiltották Olaszországban, hogy ne sértse a nemzeti tudat, mint egy emlékeztetőt a vereség. Olasz kritikus Giacomo Antonini után negyed évszázaddal megjelenése után a regény írta: .. „Bármely táj, vibráló e már híres regénye, mindegyik terület tisztában vagyok újszerű közvetíti a hangulat az első két évben a háború, meghökkentő élénksége Minden végrehajtott ellenállhatatlan hitelességét az egészet valóban sor került. Olaszországban a nyári és őszi 1915 1917 "
Dos Passos, aki szolgált az egészségügyi egységek Olaszország, szinte egy időben Hemingway gondolta, hogy „ez a könyv - egy első osztályú példája kivitelezés írta valaki, aki ismeri a munkát,” amellett, hogy az irodalmi érdeme, ez a „dokumentum kifogástalan hitelességét” pontosan közvetíti a pillanatot „az emberek többé-kevésbé hozzászokott háború, mint egy természetes létforma, amikor az egyik néhány nyomasztó reménytelenség harc a saját túlélését.”
Az új megjelent a könyvesboltokban, amikor Hemingway távol volt, először Spanyolországban, majd Párizsban. Ő távirati az első kritikákat. Az oldalakon a befolyásos „New York Times” azt írta, hogy „a szerelmi történet egy nővér angol nő és egy amerikai tiszt a Medical Service, tragikus, mint a Rómeó és Júlia - a legnagyobb eredmény, hogy megérdemli a nevét az új romantika.” Clifton Fedimen tartotta őt a „apoteózisa egyfajta modernizmus.” Malkolm Kauli látta, mint egy szimbólum „az elválás egy bizonyos csík az élet, bizonyos nézetek, és esetleg az”.
Voltak kísérletek, hogy a játék a "A Farewell to Arms" (stage "online" változata Lawrence Stallings New York-i Nemzeti Színház, a show Deutsches Theater Berlin), de nem sikerült. 1932-ben is volt egy hollywoodi film, és a főszereplő főszereplő Gari Kuper és Elen Heys. De a hagyományos hollywoodi „happy end” feldühítette Hemingway, és természetesen, nem adja át a true tone a munka.