Bruttó vegyes jövedelem
A bruttó fedezet az ipar és az ipar által meghatározott készpénzes alapon:
Bruttó hozzáadott érték - Fizetés bérelt munkaerő
munkavállalók - egyéb termelési adók + Egyéb támogatások
termelés - Bruttó vegyes jövedelem.
Bruttó vegyes jövedelem - jövedelme nem jogi személyiségű vállalkozások háztartások tulajdonában álló (egyéni gazdálkodás, kézműves osztályok a lakosság, stb.) Ez határozza meg a készpénz, azaz a A hozzáadott érték a háztartások által a releváns iparági vonni az egyéb termelési adók. Az adatok vegyes jövedelem az ipar által alapján határozzák meg a termelési számlák (szektor „háztartások”).
Az állóeszközök értékcsökkenése látható az MPS az arány éves értékcsökkenés számított átlagos éves értéke.
A kiszámításának módszertanát hozzáadott érték megfelelt CHC követelményeket, a költségek az összegzés szükséges elemeket, hogy a kiigazítást az értéke a kiszámított értéke a pénzügyi közvetítési szolgáltatások (ez levonva).
Jelenleg a legtöbb érdeklődés a betétek kamatai és felvett hitelek és a pénzügyi közvetítőknek fizetett, főleg bankok. Kamatok a különböző bankok általában támogatott vonatkozásában a referencia-kamatláb, mint például az arány a központi bank. Kölcsönök kamatát általában telepítve alapkamat felett és betéti kamatok - az alábbiakban az alapkamat.
A szabályok szerint a CHC tényleges jövedelem érdeke, hogy a pénzügyi közvetítők vagy kamatkötelezettségeit kell beállítani, hogy kizárja, hogy egy részük, amely feltételes kifizetését pénzügyi közvetítők. Így a kamat összegét megkapta a pénzügyi közvetítők által csökkenteni kell az összeg lenne általuk kapott alkalmazásának alapkamat; illetve a fizetett kamatok a pénzügyi közvetítőknek, növelni kell az összeget lenne fordítani az alapvető kamatláb. A különbség a tényleges kifizetések és a kifizetések alapján számítják ki az alapkamat az imputált kifizetését pénzügyi közvetítők.
A MOB díjfizetés elmulasztása miatt az elosztó imputált pénzügyi közvetítési szolgáltatások között gazdasági ágazatokban, ez az érték jelenik meg a folyó termelőfelhasználás metszéspontjában „oszlopában Beszámított díjazása pénzügyi közvetítők”, és a vonal „Pénzügyi, hitel- és biztosítási. ”. Annak megállapítására, hozzáadott értékét ezt az összeget kap a „mínusz” a kereszteződésekben a oszlop és sor „Beszámított díjazási pénzügyi közvetítők.”
Számára, hogy a teljes hozzáadott érték (összeg a bruttó hozzáadott érték minden gazdasági ágazatban) a GDP figyelembe kell venni egy további nettó termékadó (termékek adóját támogatások egyenlege termékek).
A termékek adója - fizetett adókat általában egységnyi áru vagy szolgáltatás, azaz a arányos összege vagy értéke a termékek és szolgáltatások, értékesített vagy importált lakosok. Adók termékek a következők:
§ adó (HÉA);
§ jövedéki adójának bizonyos csoportok és típusú áruk, beleértve a jövedéki adó eladásából származó autók;
§ adók értékesítése üzemanyagok és kenőanyagok;
§ adót a viszonteladási járművek, számítástechnikai berendezések és a személyi számítógépek;
§ gyűjteménye végrehajtott tranzakciók árutőzsdén;
§ import adók;
§ export adók.
A teljes összeg az ilyen típusú termékek adóját a gazdaságban kell venni a számítások az elsődleges jövedelmek elosztása számla. A hozzáadottérték-adót az ipar oszlik szerkezete szerint a végső felhasználás ipari termékek (az export).
Jövedéki adó szét a iparágak szerint a Pénzügyminisztérium.
Adók értékesítése üzemanyagok és kenőanyagok ipar MOB «Oil Products” a viszonteladási járművek, számítástechnikai berendezések és a személyi számítógépek - az ipar »Trade«. Díjak végrehajtott tranzakciók árutőzsdén, viszonylag alkalmazni ága az MPS „Trade”, „Beszerzési és Értékesítési”, „üres”.
Adók kivitel kiviteli vámok. Import adók tartoznak a behozatali vámok és a kifizetések az állami költségvetés nettó jövedelem az állami kereskedelmi szervezetek eredményeként kialakult a különbség a külkereskedelem (újratervezi a nemzeti valuta) és a hazai árakat bizonyos árukat.
Adók az import és export a gazdasági szektor és az ipar alapján számítják ki az űrlapot f. № 10 f „Jelentés a fő mutatók a pénzügyi tevékenység” t. 4, p. 169 „kiviteli vámok” és. 170 „behozatali vámok”.