belső kolonizáció
Nyugat-Európában a XI-XIII században hatalmas belső gyarmatosítás eredménye volt a népességnövekedés és mint kiderült, a mezőgazdasági fejlődés parlagok, erdők és mocsarak. Az ő sikere volt bizonyíték arra, hogy az általános növekedés a produktív erők. [1]
A Magyarország története
Kiemelkedő magyar történész V. O. Klyuchevsky tekintendők belső gyarmatosítás Magyarországon kulcsfontosságú tényező az ország történetében, a „Magyarország története a múltban olyan országban, amely gyarmatosított” [2].
Számos kortárs kutatók (A. Etkind. D. Uffelman et al.) Nem tekinthetők gazdasági és ideológiai szellemi oldala belső kolonizáció közé tartozik. Kérdéseket vet fel antagonisztikus kapcsolat a birodalmi központ és a periféria kölcsönös felfogás egymás hatalom és az emberek. Center alatt a császári belső gyarmatosítás tekintve offshore, mint a „természetes” és szükségük van a civilizációs háziasítása és az átalakulás. Revolution ilyen módon tekintik leküzdése érdekében az ellentmondásokat belső gyarmatosítás, de hamarosan elkezdődik egy új szakasz - a szovjet.
A kolonizáció mindig két oldala van: aktív és passzív; az oldalán, hogy nyer, kiaknázására és előnyöket, valamint az oldalán, hogy szenved, szenved és a lázadók. De a kulturális távolság a nagyváros és a kolónia nem mindig esik egybe a etnikai távolság közöttük.
Mi érdekli a helyzet csak azon a ponton, átmenet egy olyan agrártársadalomban az ipari egyet. Agrártársadalmak mi Magyarországon legfeljebb Péter és nagymértékben maradt utána, a fő különbségek között épült kultúrák uralkodók és az emberek - a nyelvi, etnikai, vallási, sőt szexi. Az iparosodás teremt a nacionalizmus, mint a „házasság között az állam és a kultúra”, az eredmény az vzaimotyagoteniya és igazítsa. Államosítása mezőgazdasági kultúra, sokszor osztályokra oszlik, tartományok, közösségek, dialektusok, kaszt, szekta, mindig van önkolonializálás. ember válik egy nemzet parasztok franciákká. A folyamat megy a határokat a fővárosok, megállás csak akkor, ha előtte a szembejövő folyamat egyenlő erővel bír. A jellemzője Magyarországon csak a földrajzi kiterjedésétől és nedonaselonnost, amelyek akadályozzák az emberek mozgását és a karakterek, valamint a konkrét konfigurációtól kulturális vonások kell összegyúrjuk. Ez maradt kiemelkedő kulturális távolság a felső és az alsó osztályok, örökölt az agrártársadalom. A világ két (az állami és a vidéki közösségek) megosztott mélységbe, de az állam erőforrásait, pénzügyi és emberi, jött a közösség. A kommunikáció közöttük, ha lehetséges, akkor torz, kockázatos és korlátozott. [3]