Az üreges férfiak
Mi vagyunk az üreges férfiak
Mi kitömött állatok, nem emberek
Mi leborulnak együtt -
Szemetet a fejét,
motyogva együtt
Csendes és száraz,
Értelem nélküli és a lényeg,
Ahogy a szél száraz fű
Vagy patkány egy halom
Üveg és ón
Valami forma nélkül, árnyék szín nélkül,
Az izmok erő nélkül, gesztus mozgás nélkül;
Csak láttam lélek
Túl a szélén egy másik királyság halál
Úgy látjuk, hogy ne térjenek
Stormy lélek - de csak
A Hollow Men,
Kitömött állatok, nem emberek. - I
Mi vagyunk az üreges férfiak
Mi vagyunk a töltött férfiak
hajol össze
Headpiece tele szalmával. Ó, jaj!
A szárított hangokat, amikor
Mi suttogni együtt
Csendes és értelmetlen
Ahogy a szél száraz fű
Vagy patkányok lábai törött üvegen
A mi száraz pince
Alakja forma nélkül, árnyék szín nélkül,
Megbénult erő, gesztus mozgás nélkül;
Azok, akik keresztbe
Közvetlen szemeit, hogy a halál más Királyság
Emlékezzünk - ha egyáltalán - nem elveszett
Erőszakos lelket, de csak
Mivel az üreges férfiak
A kitömött emberek.
A szem nem ide
A völgyben a halványuló csillagok
Az üreges völgyben
A koponya a mi elveszett királyság
Ahhoz, hogy a legutóbbi ülésen
eked ki együtt
Madárijesztő beszéd
A bank a folyó túlcsorduló
Blind ig
Ne törje ki a szemet,
Ahogy hervadhatatlan csillag,
Mivel az ezer szirmú,
Rose szürkületben halál birodalmába
csak remélni
Az üres ember.
<…> Így a világ vége
Nem egy durranás, de a nyafogás. - IV, V (vége)
Nincsenek szeme van
Ebben a völgyben haldokló csillagok
Ebben üreges völgyben
Ez törött állkapocs a mi elveszett királyság
Ebben az utolsó találkozó helyek
Tapogatjuk együtt
És ne a beszéd
Gyűlt össze a strandon a daganat folyó
Világtalan, kivéve, ha
A szemek újra
Mivel az örökös csillag
lapból, rózsa
A halál szürkületben királyság
A remény csak
Az üres férfiak.
<…> Ez az út véget ér a világ
Nem egy durranás, de a nyafogás.
Mi vagyunk az üreges férfiak
Mi töltött emberek
Szemetet a fejét,
Mivel a zsákban. Ó, jaj!
A szárított hangok,
Ha suttogó,
Bármi legyen is a szavazás,
Például a szél száraz kannabisz,
Ahogy kölyökpatkányt lépések
Az üveg csatában a pincében, ahol egy csepp
Alaktalan áramkör színtelen áramkör,
Bénulás szilárdság és merevség a mozdulatot;
Ki keresztbe a szemét nem vette
A szomszédos királyság halál,
Igen, emlékszem a - ha vspomyanet minket -
Nem olyan verekedőket
De mellek -
Nyomtatott mellek. - I
Itt nincs szem
A vale megszüntető csillagok
Az üreges vale
A dump elvesztettük királyság
A végső találkozóhely
Mi összebújva
elkerülve beszédek
Közel a patak vspuchilis
vak,
Amíg prófétai szemmel
Örök csillag nem tér vissza
esküvői rózsa
Twilight halál birodalmába
De támaszkodnak rá - a tétel
Csak az üres ember.
<…> Tehát itt van az út véget ér a világ
Csak nem egy robbanás vzdrogom. - IV, V (vége)
Mi vagyunk az üreges férfiak
Kitömött állatok,
Jöttek össze egy helyen -
Straw a fejét!
Zizeg száraz hang,
Amikor suttogva együtt,
Anélkül, susogása,
Mint a fű szárazság,
Mint a régi pincében a nagy patkányok
A törött üveg sietség.
A fényképek jellemzői nélkül. Árnyék mozgás nélkül.
Színtelen. Impotencia. Bénulás.
Azt, hogy nyitott szemmel
Keresztbe, szemrebbenés nélkül,
Egy másik halál birodalmába,
Emlékezz ránk (ha emlékszel):
Nem vagyunk erősek szellem meghalt,
Mi vagyunk az üreges férfiak
Töltött tele szalma. - I
Itt nincs szem,
Ebben a völgyben a halott csillag,
Ebben az üres völgyben
Feküdj a törött csontokat a halott királyságok.
Ebben az utolsó találkozó
Keresünk tapogatózás egymást,
elkerülése szó
A bankok a duzzadt folyók.
Szem nélkül. hacsak
Visszatérés a szemet,
Ahogy az örök csillagok,
Mivel az örök rózsa
Twilight halál birodalmába?
- Az egyetlen remény
Elpusztult!
<…> Szóval jött a végén a világegyetem -
De nem mennydörgés, és zokogva. - IV, V (vége)