Az ég ma túl magas, és a csillagok olyan távol vannak egymástól, hogy nem érzi, hogy amíg csak lehet
Ez fekszik a közelben, a motorháztető az autó, és a vállak megható. Csak csendben, mert így tudjuk, mi minden tőlünk gondol. Szeretném látni Tom rájött, hogy már ... Amit nem kell több kezelést, de csak meg kell pihenni. Mert én még nem pihent. Túl sok gondolat nyüzsgött a fejemben, nem ad pihenésre és zúzás, mint egy szörnyű sajtó, amellyel élek. Most már csak meg kell lazítani. Ahhoz, hogy mikor jön vissza egy húsdaráló, emlékszem, azokban a pillanatokban, mint ez, amikor csak feküdt körül.
Mindannyiunknak szüksége van a jelenléte egy másik, amikor nem, már nem gondolok semmit. Csak azt, hogy nem elég ijesztő levegőt. Mivel ez távol tőlem.
Azt akarom tudni, hogy a számlát újra a következő vagyok a megfelelő és nem kell zárni a szobájába, és órákig felhívni pszichedelikus rajzokat. Csak azért, mert hirtelen megjelent. Ehhez azt kell beszélni vele, de én nem. Mert nem tudom elpusztítani egy ilyen pillanat, amikor azt szeretné, hogy ugyanazon a helyen, ahol most a csillagok, anélkül, hogy egy csillag.
Tom megszorítja a kezem, és én tudom, hogy mit akar mondani. Csak én tudom.
Szeme előtt kék szövet, gyönyörű, selyem, borítékolás. Ez köré, és én csak látni szép kék színű. Víz számít ömlik a hatalmas óceán, ő meleg, szinte forró, pihenek, de hirtelen észre, hogy a víz forr, és nem tudok kijutni belőle, mert én vagyok kötve a lába kék ruhát, de nem a szép selyem és valami durva, hogy megnyomja és dörzsöli a bőrt. És úgy érzem, egy szörnyű fájdalmat, próbálja sikoltani, de a forró víz kerül a számat, torokégést. Szeretném hívni, így csak kikapcsolta a gázt és a tűz megszűnne a hő a kibaszott üst, de nem tudott. És így jön a halál nekem, de én is úgy érzem, hogy éget a bőr az ujjak ...
-Bill, az egyik kezét, megég! - Tom hangja hozza vissza a valóságba. A valóság történik most a lakásunkban. Tartok kezét egy gyertyát, majd hirtelen húzza vissza, felismerve, hogy ez a fájdalom forrását. Nem értem ... hogy ez az egész? Mi most érkezett az erdőben, feküdt a motorháztető, és el akartam mondani neki, hogy minden rendben van velem ...
-Bill? Biztos minden rendben?
-Én ... nem tudom. Csak ... Amikor visszaértünk, Tom? - Tom lowers a szemét, és látom az ujjait rázta kapaszkodva nem összeszorított egy ököl.
Bill mosolyogva teszi a kezét, hogy a gyertya lángja. Úgy döntöttem, hogy meggyújtotta a gyertyákat, mert szerettem volna valami e. Belefáradtam a mesterséges fény fehér izzók. Tőle is fájó szemét.