Árnyék és fény (Caterina Demushkin)

Cover of Lyon - "szomorúság"

Ön minden sírás, és én vagyok az egyetlen nevet.
Tudom, hogy valaki mást helyez szomorúság.
Azt találkozóra megy, nincs mit veszíteni.
Ebben a világban a végtelen semmi.
Ha azt hitted, - az élet egy utópia.
Ha nevetni - életed párja.
Te - a fájdalmat, akkor - a betegségem.
Te - én mérget - én keresztem.

Saját árnyéka szerette a te fény.
A világos árnyalatú szeretett nyomvonalat.
Nézzük nem segít már.
Van, hogy szem előtt tartva.

Saját árnyéka szerette a te fény.
A világos árnyalatú szeretett nyomvonalat.
Nézzük nem segít már.
Van, hogy szem előtt tartva.

Ön ellopta az álmom örökre.
A legkedveltebb, a legdrágább személy számomra.
Tudni kell, hogy a szívemben mindig otyschesh haza.
Ott íze jogalapot, és aláírom.
Tudja, hogy jön be a álmok gyakran.
Tudom, hogy vigye, mint egy tündérmese.
Nélküled, egy kicsit magányos, és egy kicsit szomorú.
Én is nem történt olyan végtelenül üres.
Úgy tűnik számomra, hogy a „Elég!” Sírok gondolkodás.
Ne pazarolja az idejét üres „magasságban”.
Ez több, mint bűn.
Ne ébreszd fel a világot.
Ne ébreszd fel a világot
Ne ébreszd fel a világot.
Tudd, hogy képesek vagyunk szeretni.
És ha tudod, hogyan kell szeretni, ez azt jelenti, hogy élhetünk.

Saját árnyéka szerette a te fény.
A világos árnyalatú szeretett nyomvonalat.
Nézzük nem segít már.
Van, hogy szem előtt tartva.