A felhalmozódás dolgok a családban
Foto: Ahto Sooaru
Skopidomstvo, kényszeres felhalmozó, sillogomaniya Illés szindróma - nevek ettől a kényszeres viselkedés készlet. Az ész egyszerű - egy személy összegyűjti és tárolja a dolgokat, hogy nem használnak, és amely már rég ideje, hogy legyen egy hulladéklerakó. Egy ilyen kényszeres gyűjtése az első szenvedni nem a „gyűjtő”, és az emberek körülötte. Hogyan lehet megkülönböztetni tényleg egy pszichológiai betegség a lustaság és a kapzsiság, és hogyan lehet segíteni az embereket, akik éppen ebben a helyzetben, hogy megértsék a „MK-Estonia”.
Szinte mindenki emlékszik az iskolai tananyag nagyon érdekes alakokkal Gogol „Holt lelkek” - Illés. Én személy szerint több mint meglepett egyén életmód, amely az ilyen izgalom utal a holmiját. Soha nem értettem az embereket, akik folyamatosan régi törött televíziók, egy sí vagy baba dolgot, bár a gyermekek már harmincas évei végén járó. Az életem, egyszerű szabály alkalmazásával: minden, ami nem használt több mint két éve, vagy küldött jó kezekben van, vagy a hulladéklerakó. Ezért soha nem gondoltam, hogy valaha befut ez a probléma.
Ha meghalok, majd dobja
Tervek a következő javítás, megosztottam az én szeretett nagymamája. Nagyi, gondolkodás nélkül kétszer, felajánlotta segítségét ebben az ügyben. Kiderült, hogy 30 éves, vagy még több, ez tárolja a ládákat csodálatos finn háttérkép. Úgy döntöttem, hogy ellenőrizze ezt a tényt.
Amikor kinyitottam a felső füleket a kabinet, majd felszisszent. Mi van, csak nem volt! Mosószappant, üres konzervdobozok kávé és teflon serpenyő csomagolásban, bőrkabát, sapka a konzervipar számára. És mindezt a szovjet múlt. Nos, ha ezeket a tételeket is lehet nevezni feltételesen „szükséges”, itt van egy hegy a szövetek, hihetetlen számos régi cipők, ruhák, dobozok és palackok mindenképpen keret nem mászik.
Kezdve felfogni, mi is történik, és rájött, hogy úgy tűnik, a ház úgy néz ki elég jól, és nem szégyelli hívogatnak, de a ládákat - betétek szemetet, amelyekkel az emberek soha nem akarja elhagyni. És ez egy rossz dolog.
hirtelen jöhet
A legkedveltebb alanyokat felhalmozó zacskó kenyeret, egy üveg joghurtot, kanna, fehér műanyag rúd, kenyeret és fedelet, és még toll tinta nélkül.
„Ó, én anyós is volt egy üveg, amelyből ő egyszer táplált gyerekek. A férjem hamarosan 39, és testvére 40. És nem egy üveg volt egy csomó. Sikerült kidobni két évvel ezelőtt. Ruházat alkalommal fiatalságának ... Még nem tinta toll és egyéb szemetet „- osztja meg emlékeit Catherine.
Leggyakrabban, szerelmesek a régi szemetet rokonok egy érett öregség. Valószínűleg a szokás, hogy összegyűjti és tárolja az összes miatt kialakult nehéz háború utáni gyermekkor, és a szovjet időszakban hiányt. Aztán volt, hogy minden dolog (vinni a városon keresztül, ahol a „dobott” egy ritka árucikk, majd állni hosszú sorok). Ezért értékes az ilyen dolgok sokszor magasabb, mint most.
De a kor dolgot rövid. Elhasználódik, lebontják, használhatatlanná válnak. Miért is ne dobja? Itt jön a következő érv: a dolog az úton, mint egy emlék.
Itt lehetőség van, és fogadjanak, amikor a relikviákat kártyák vagy ajándék, akár egy esküvői ruha. Úgy kellett kidobni nem fog. De most törött gép vagy rozsdás kerékpár ... Mi van a memória? De hogy dobja mindegy minden esetben lehetetlen.
Akkor lép hatályba egy új érv: ami hasznos. Zadornov még viccelődött a témáról: „Csak a magyar kibontjuk ajándék nagyon óvatosan, hogy később a burkolat, hogy lezárja egy ajándék a másikra.”
Begyűjtő, illetve vezetni?
Ez nem könnyű megkülönböztetni. A lényeg itt az súlyosságát. Nevezhetjük férfi egy gyűjtő, és akkor nem nevezhető kóros. Vannak azonban olyan általános kritériumok, amikor a szenvedély gyűjtésére régi dolgokat is lehet nevezni neurózis:
- ötlet válik dominánssá, kisugárzik az élet más területein;
- egyéb örömöket nem érdekli;
- Nem érkező visszacsatolás közeli barátok, kapcsolatok romlanak;
- nehéz lesz, mivel rögeszmékkel munkát végez kötelezettségvállalásokat.
„Néha kényszeres felhalmozó kapcsolódik a személyes tapasztalatok, de valójában neurózis megtalálja a legkülönbözőbb és furcsa alakok, amelyeket nehéz megmagyarázni. Abból lehet kiindulni, hogy folyamatosan felhalmozódó dolgokat, embereket keres a stabilitás, irányítani érzéseit életüket, a biztonság és a kényelem, de minden esetben keresni bizonyos okok és tényezők, amelyek támogatják a rendellenesség itt és most”- pszichológus Roman Timofeev mondta.
Az első jelek skopidomstva neurotikus jellegű - ez nem hajlandó változtatni, a rugalmasság hiánya, túlzott ingerlékenység, extrém konformizmus és a bizalmatlanság a semmi újat, legyen az ember, vagy a dolgokat. Az ilyen ember az évek során vált igazi önző, de a családi környezet és támogassa őket a „őrültség”, amely soha nem megy a konfrontációt, és próbálja megérteni, mi van mögötte felhalmozása.
Az évek során, a betegség kezdetén, a haladást, ha nem kezelik. Sőt, a kapcsolatrendszer az évek során a beteg körül is merevebbé válik, így nehéz megváltoztatni. Bezár szokva, szokni, de van egy olyan érzésem, hogy valami nagyon fontos elveszett fokozatosan kapcsolat válik élettelen.
Kommunikációs helyett felhalmozódása
Ez a legkönnyebb ebben a helyzetben egyáltalán húzni a dugót, és élni hagyni, tudják. De mi van, ha élni Plushkin egy lakásban? Minden attól függ, ki ez a személy.
Ha ez a férj vagy a feleség, meg kell próbálnia megmagyarázni, hogy ez a felhalmozás hatása, és tanuljátok meg, mit jelent neki, és olyan kompromisszumot keres, amely figyelembe veszi az igényeket, és mindkettő.
Az idősek nehezebb. Mert ezeket a dolgokat - ez lehet az egyetlen forrása a megbízhatóság, következetesség és egyfajta kontroll az élet felett.
„Van egy vers Hando Runnel, észt költő, az úgynevezett” Armastan ma asju”. A dolgok nem sír, nem akar semmit tőlünk, hogy mindig igaza van, ahol hagytuk őket ... Ebben az értelemben, a kapcsolat és az élő kommunikáció birtokában kontrasztot. Ugyanezt mondták és Erich Fromm könyvében „Ahhoz, hogy vagy, hogy legyen.” Próbáld vegyenek tároló élő kommunikáció, ha lehetséges, és hagyja a dolgokat, könnyebb lesz, „- azt mondja, hogyan kell kezelni a szenvedély felhalmozása, Roman Timofeev pszichológus.
A többség úgy látja, egyetlen kiutat ez a helyzet - öntsük felesleges dolgokat titokban. De ott volt. Még ha úgy gondolja, hogy egy nagy szám a dobozok vagy zsákok szám nélkül, a régi meghajtót képes felismerni veszteséget könnyedén. Ő vette a fáradságot, hogy menjen a legközelebbi szemetet kannák és hozd vissza javaikat, sőt a kettős kötet. Ahhoz, hogy mindezt csendben dobott a régi dolgokat, akkor okoz mély traumát.
Búzát a pelyva
Ha egy megállapodás végül történt, és akkor kaptak zöld utat a végső takarítás, a legfontosabb dolog - ne dobja el mindent. A sok és bűn. Vettem egy tartályt, és hagyja, válogatás nélkül dobja ki az összes felhalmozott vagyon nagyszülője.
A történet szerint a férfi, aki részt vesz a vásárlás régi dolgokat, csak az azonos ezekben halom szemetet, hogy nem csak meg kell találnunk egy nagyon értékes dolog. Azt tanácsolja, hogy hogyan óvatosan megközelíteni a hulladék válogatás nélkül.
Az érték lehet a dolgokat, amelyek több mint 50 éve. Ezek válhat képeslapok, figurák, porcelán, érmék, karácsonyi díszek, a katonai díjat, kamerák.
„Az egyik barátom kapott egy lakást a dédanyja, túlélte a háborút. Elemezve a dolgokat, többek között a szemetet talált háború előtti képeslapokat, amit sikeresen értékesített egy gyűjtő egy nagyon takaros összeget”- mondta Olga.
Forrás: "MK Estonia"
Sellel veebilehel kasutatakse küpsiseid. Veebilehe kasutamist jätkates nõustute küpsiste kasutamisega.