82. cikke a magyar alkotmány kommentárokkal 2019 legújabb változások és módosítások, a bírói gyakorlat

1. Amikor hivatalba lépése a magyar köztársasági elnök hozza az embereket a következő esküt:

„Esküszöm, hatáskör gyakorlása során a magyar köztársasági elnök tiszteletben tartása és védelme az emberi jogok és szabadságok állampolgár, megfigyelni, és védi a magyar alkotmány, hogy megvédje a szuverenitását és függetlenségét, a biztonság és az állam integritását, hogy hűségesen szolgálják az embereket.”

2. Az eskü kell meghozni ünnepélyes hangulatot a jelenléte a Föderációs Tanács, képviselők az Állami Duma és a bírók a Magyar Alkotmánybíróság.

1. esküje az elnök ünnepélyes elkötelezettség megfelelően jár el háruló kötelezettségek a fejét az állami törvény a nemzeti akarat a választási folyamatban. Lényegében ez az eskü hivatalba elnöke a törvény teljes mértékben összhangban a „megbízást”, amely átadta az embereknek, az uralkodó, ami az egyetlen áramforrása Magyarországon a paramétereket a „felhatalmazás” - az államfő és az ő felelőssége - által létrehozott alkotmány és a megfelelő törvényeket.

Alkotmányos és jogi jelentősége az eskü sokrétű. Különösen az esküt előfeltétele a bejegyzést a megválasztott elnök hivatalban. Ettől a pillanattól kezdve az alkotmány köti teljesítményének és megszüntetése hatásköre a korábbi elnök.

Alapvető megfelelő értékeléséhez az alkotmányos és jogi természete az esküt az államfő is jelzi az Alkotmány, hogy az elnök esküszik az ember, hordozója a szuverenitás és az egyetlen energiaforrás Magyarországon, amely az újonnan megválasztott államfő a jogot, hogy azt a létrehozott alkotmány és adta idejének. Ebben a tekintetben, felmerül a kérdés, vajon az esküt, hogy az emberek szükséges a választási ugyanaz a személy a második ciklus egy sorban? A válasz valószínűleg negatív, de az állami joggyakorlat Magyarország államfője megválasztott egy második ciklusra egy sorban, így az esküt.

Világi állam jellegét és helyét az alaptörvény a hierarchiában a jogszabályok és az ár-érték megállapításának alapja az alkotmányos rendszer és garanciák meghatározott esküt az alkotmány, amely egy koncentrált kifejezése az emberek akaratát, mint az egyesült polgári nemzet.

Úgy tűnik azonban, hogy az értéke az idézett rendelkezések az előző alkotmány megoldani az említett alkotmányos vita nagymértékben eltúlzott. Eskü az elnök feladata elsősorban erkölcsi és nem jogi jellegű; azt nem tudja megakadályozni a nem szándékos alkotmánysértés az elnök, és így garantálja az erejét art. 82. A jelenlegi alkotmány nagyon relatív. A lényeg az, hogy ez az alkotmányos rendelkezés célja, hogy megvédje az alkotmány támadásokkal rá az államfő. Ez ró feladatokat az elnök, de csak nem ad neki hatóság és ezért nem szolgálhat érvként mellett a tézist, hogy az elnök joga, hogy önállóan határozza meg a jogi formái és eszközei teljesítményét kötelességük megvédeni szuverenitását az Orosz Föderáció jogok védelme és törvényes érdekeinek a polgárok stb Éppen ellenkezőleg, az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy az erejét kifejezetten előírt az alkotmány és a törvények. Az elv a „mindent, ami nem tiltja a törvény” egyenlő mértékben nem vonatkozik az összes hatóságok és tisztviselők, köztük az elnök.

Úgy tűnik, hogy a meghatározott jelentéssel közvetlen módon az Alkotmány az eskü elnöke lett nagyon mély. Ünnepi hangulat, amelyben eskütételre, nemcsak szimbolizálja a tekintetben a társadalom nagyon Intézet elnöke, de azt is hangsúlyozza, hogy milyen fontos a cselekmény szállítás a multinacionális magyar nép megválasztott személy az államfő, a jobb teljesítmény, ami lehet és kell ártalmatlanítani megfelel az akarata választották meg az emberek, mint az Alkotmányban kifejezett.

Ami a jelen az ünnepségen az eskütétel tagja a Szövetség Tanács képviselők az Állami Duma és a bírák az Alkotmánybíróság - ez, egyrészt megerősíti a bejegyzést a megválasztott elnök olyan helyzetben, a másik - bizonyíték a legitimitását elfogadása elnökének megválasztott személyt, az elnöki hatásköröket .

Ebben az esetben a tagjainak jelenlétében a Magyar Országgyűlés és az Alkotmánybíróság bíráinak ünnepségén az eskütétel az elnök - nem jog, hanem kötelesség az említett személyek. Az alkotmány azonban nem hoz létre egy minimális számú szereplő Art. 82 résztvevő, akinek jelenléte legitimálja maga a szertartás. Így, ellentétben az uralkodó a hazai jogtudomány nézetek, úgy tűnik, hogy a törvény az esküt, hogy csatlakozzon a poszt államfő végül legitimálta még abban az esetben bojkott az említett személyek beiktatása, vagy egyáltalán nem tudja biztosítani a megfelelő komolysággal, illetve jelenléte említett Alkotmány személyek (például a statárium) az ünnepségen; különben nem lenne ellentétes a jogi dogma a nép akarata - sarokköve az alkotmány, ahonnan árad a hatáskörét az elnök. Más szóval, a jogot a választott személy elnök pozícióját a magyar állampolgárok alapján általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazással, nem lehet akaratától függ a parlamenti képviselők, illetve az Alkotmánybíróság a bírák, illetve azok jóhiszeműen intézkedések teljesítését az alkotmányos feladatait. Egyébként maga az alkotmány megfosztják racionalizálása és stabilizáló hatást fejt ki az állam szervezetének és működésének, ami különösen fontos szem előtt tartani egy nyilatkozatában az arányos választási rendszer (arányos képviseleti rendszer), a világ egyik vezető, beleértve azt a tényt, hogy a politikai pártok játszanak meghatározó szerepet minden választási folyamat és a jövőben - a tevékenységét Parlamentben.