Subendokardiális károsodás és myocardialis ischaemia

Subendokardiális károsodás és myocardialis ischaemia. Az EKG-nál gyakori szívinfarktus jelzései

Subendocardialis sérülés, és a miokardiális ischaemia okozhat növekedését T-hullám amplitúdó van kialakítva egy úgynevezett óriás fogat T. Ezt az izolált funkció éles zavar koronária keringés nagyon rövid. Ez rögzített EKG néha csak néhány tíz perc, néha 3-4 óra. Ha a vérellátást, hogy a szívizom javul, a T-hullám gyorsan csökken a normál hacsak el nem törjük élesen, akkor kezd műszak felfelé elektrokardiogram S-T szegmens, mivel a a sérülések és az iszkémia területe túlnyúlik a kamrai fal belső rétegeiön, és a QRS komplexben változások következnek be a nekrózis kialakulásával.

Az EKG minden változása. kapcsolódó kárt a szívizom, a rövid időtartamú, mivel ez lényegében parabiotikus módosított szövet további romlását a keringésben egy rövid ideig (néhány óra, nap 1-8) nekrotizáló javítására vérkeringést visszaáll a normál szívizomban. Az utóbbi esetben az S-T szegmens elmozdulását nem rögzíti az EKG.

A myocardium iszkémia. a fal vastagságában vagy közelebb a kamra epikardiumához (intramural infarktus), az izom metabolikus folyamatainak megzavarásához vezet, és a káliumionok koncentráció gradiensének megsértéséhez vezet. Ennek eredményeként az iszkémia szívrohammal vagy anélkül, az elektromotoros erő csökkenése és a gerjesztés lassulása következik be. Az EKG-ban ezt tükrözi a T hullám alakja, amplitúdója és iránya, az utóbbi az iszkémia kialakulásával összefüggésben először kiszélesedik és csökken, majd negatívvá válik.

Akut miokardiális infarktus esetén a negatív, szimmetrikus, a T-hullám éles csúcsa a pozitív elektródával a sérülés területére - "negatív koszorúér T". Az akut periódusban az ellentétes szívrohamokkal járó vezetékekben a "pozitív koronária" (hegyes) T hullám

Lassú fading és csökken a elektromotoros erő az időszakban a szisztolé ischaemiás zóna csökkenéséhez vezet az érintett területen a vektor T és a teljes eltérést vektor T szívinfarktus helyen ellenkező oldalon. Ebben az esetben az infarktussal szembeni pozitív elektródákban lévő T-hullám mély negatívvá válik, és a szív ellentétes oldalán lévő vezetékekben - magas pozitív.

Összefoglalásként meg kell jegyezni, hogy nagy friss szívizominfarktus esetén a fogak és az EKG szegmensek főbb változásai jellemzőek:
- A nekrózis kialakulásával összefüggő pozitív elektródákkal ellátott vezetékekben egy mély és széles Q fog alakul ki, vagy az R hullám felemelkedő térde mélyen fel van osztva;
- az R fogak magassága csökken;
- A sérült és az iszkémiás szövetek környező nekrózisának elektromos aktivitásának megsértése miatt az S-T szegmenst az izolin felfelé tolja el, és mély negatív T-hullám keletkezik;

- a szív ellentétes oldalán elhelyezkedő pozitív elektródákkal ellátott vezetékekben az R fogantyú fel van nagyítva, az S-T szegmens az izolinből lefelé mozog, és a T fog magas, hegyes;
- Az EKG-t pitvari túlterhelés figyelhető meg.