Öntől, nem egyetlen levélből, már nem cica, hanem libamáj

A tanár nem az, aki megtanít téged, hanem az, aki megtanul téged.

Tudod, azt hittem, furcsa vagy. És most megértem, hogy mindenki különös, csak te.

Semmi sem öl meg, mint a saját gondolataitokat.

Táncolni, mintha senki sem néz rád.
Énekelje, mintha senki sem hallana.
Szeretem, mintha soha nem árultátok volna el, és úgy élnének, mintha a föld paradicsom lenne.

Senki sem támogatja Önt egy nehéz pillanatban, mint senki.

Az univerzum folyamatosan arra kényszerít, hogy elengedj valamit.
Még akkor is, ha nem akarsz elengedni valamit, hogy itt az ideje, hogy menjen, még mindig elveszik tőle.
Tanuld meg, hogy hagyja el, ami már elment.

Szeretem, mintha nem árulták volna el!
Munka, mintha nem lenne szüksége pénzre.
Táncolni, mintha senki sem látna téged,
Énekelje, mintha senki sem hallana.
Élj el mintha Paradise-ban élnél.

Rájössz, hogy az embereknek joguk van másképp gondolkodni, mint gondolni, és nem azt, amit elvár tőlük. Valószínűleg szeretnek téged, de a szeretetüket nem lehet a kívánt módon megnyilvánítani.

A szeretet nem "hibás", hanem "beszéljünk".
Nem "hol van" és "Itt vagyok".
Nem "ahogy te", de "megértelek".
"Nem szeretném, ha", de "köszönöm, amit te".

Élj csak úgy, ahogy akarod, és nem úgy, ahogyan mások várják tőled. Nem számít, hogy igazoljátok-e az elvárásaikat, vagy sem, akkor nélkülözheti őket. És győzz le saját győzelmedet!