Az aszimmetrikus rendszer bontása közvetlen, inverz és nulla fázisú szekvenciákba

§ 6.20. Az aszimmetrikus rendszer bontása közvetlen, inverz és nulla fázisú szekvenciák rendszerébe.

Bármely kiegyensúlyozatlan háromfeszültségű rendszer, feszültség, ugyanazon frekvenciájú áramok (az A, B, C jelűek) egyedülállóan három rendszerként ábrázolhatók: nulla, előre és hátrafázisú szekvenciák.

A közvetlen szekvencia rendszere (6.28. Ábra, a) három egyenlő nagyságú és egymáshoz képest elforgatott vektort tartalmaz, és a vektor a vektor mögött a háromfázisú rendszer a operátora használatával (lásd 6.10.

A fordított szekvencia rendszere (6.28. Ábra, b) egyenlő nagyságú és egymáshoz képest 120 ° -kal elforgatott vektorokat tartalmaz, ahol a B vektor 120 ° -kal felülmúlja a vektort:

A nulla szekvencia rendszert (6.28. Ábra, c) három fázisban egyező vektor alkotja:

A megadott három A, B, C vektort a szimmetrikus rendszerek vektoraiban a következőképpen fejezzük ki:

Átírjuk (6.18) a (6.15) és a (6.16) értékkel:

Az egyenletek (6.19) - (6.21) rendszeréből adódnak az adott A, B, C vektorok. A definícióhoz hozzáadjuk az egyenleteket (6.19) - (6.21), és figyelembe vesszük. Ennek eredményeképpen kapunk

Ezért, ha megtaláljuk, három előírt vektort kell geometrikusan felvenni és a kapott összeg egyharmadát el kell érni.

Az A megkereséséhez hozzáadjuk a (6,19) egyenletet (6,20), megszorozva a-val, és a (6.21) egyenletet megszorozzuk egy

Következésképpen az A vektort tartalmazó összeg egyharmada és a vektor, amelyet az óramutató járásával ellentétes irányba forgatunk és a C vektorral (amelyet 120 ° -kal elforgatjuk az óramutató járásával megegyező irányban), az A vektort

A (6.19) egyenlet kiszámításához hozzáadjuk a (6.20) egyenletet, amelyet korábban és a (6.11) egyenletével megszorozva meghatároztuk: